Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kedden emellett a különböző államokban kormányzóválasztásokat is tartanak. A kormányzói tisztségeket harminchat államban és három úgynevezett szigeti területen lehet megszerezni, továbbá tagállami szintentörvényhozókat, államtitkárokat, illetve harminc államban, három szigeti területen és egy szövetségi körzetben főügyészeket is választanak.
A közvélemény-kutatások nem a mostani elnök pártja számára kedvező eredményt vetítenek előre, mivel a republikánusoknak jó esélyük van arra, hogy többséget szerezzenek a Képviselőházban. A friss felmérések ugyanakkor igen szoros versenyt jósolnak a többségért a Szenátusban.
Bár a félidős választások történelmileg alacsonyabb választói részvételűek szoktak lenni, mint az elnökválasztások(utóbbiaknál a részvétel jellemzően 50–60 százalék körülmozog 1960 óta, míg a midterm megmérettetéseknél 40 százalékos), azért a 2022-es választásnak különösen komoly tétje van. Az eredmények az egyes államok szintjén – a szociális kérdésektől kezdve például az abortuszhoz való hozzáférés jogán vagy a szavazati jogon át a ma is aktuális témát szolgáltató Covid-19 járványkorlátozásokig – sok minden ügy helyi megközelítésére kihatással lehet.
A republikánusok a legutóbbi felmérések fényében okkal bizakodhatnak olyan törvényhozási körzetekmegkaparintásában is, amelyek már régebb óta a Demokrata Párt fellegvárainak számítottak. Mindeközben a Fehér Ház első embere és a párt prominensei talán részben már a várható eredmények következményeire készülnek, egy olyan esztendő politikai zárásaként, amelyben a Biden elnök tevékenységét támogató választópolgárok aránya negyven százalék körül mozgott, a pandémiából való gazdasági kilábalás kormányzati kísérlete nem mutatkozott eredményesnek, az amerikaiak mindennapjait nehezítő infláció értéke pedig négy évtizedescsúcson tetőzött.
A nem túl eredményes kormányzati politika esetleges negatív hatásainak ellensúlyozásaként, a demokrata baloldal nem fél a populizmus eszközeihez sem nyúlni. Saját magukat a politikai hitelesség egyedüli letéteményeiként kívánják beállítani, a hazai gyártás és ipar, a munkások helyzetének fellendítésétígérik, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben a baloldali álláspontot tekintik mérvadónak, könnyebb megélhetési viszonyokat, például a vényköteles gyógyszerek árának csökkentését ígérik választóik számára és a többi.
A demokraták kétségbeesett állapotát mutatja, hogy a Trump-kártyát (vagy Trump-faktort) is igyekeznek kihasználni a maguk javára. Arra játszanak, hogy az előző amerikai elnökcsaládi pénzügyei kapcsán korábban megindított nyomozás, a 2020. novemberi elnökválasztás eredmény megdöntéséhez Trump által (hónapokon át) kormányzati szinten forszírozott kérés nyomán indított büntetőjogi vizsgálat, valamint a Capitolium elleni 2021. januári ostrommal kapcsolatos visszaélések miatti vádak ügye esetleg visszatarthatja a mérsékelt republikánus szavazókat.
Mindeközben a 76 éves Trump látványos aktivitással veti magát a küzdelembe, és több mint kétszáz hivatalostámogatást (endorsement) tud már felmutatni (ideértve ahivatalosan tett nyilatkozatokat, a kampánygyűléseken való megjelenést, valamint a kampányhirdetésekben, anyagokban való közvetlen részvételt), vagyis korábban vagy ma is aktív,befolyásos politikai vezetők, celebek és tekintélyes közéleti médiumok szerkesztőségei állnak ki mellette.
Nem csoda, hogy a Trump erejét és elszánását is érezve, Bill Clinton egykori elnök és felesége, a 2016-os demokrata elnökjelölt Hillary, valamint Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke és végül Joe Biden is kampánygyűlésen vettek részt például Kathy Hochul, New York állam 57. kormányzójának támogatására. Vagyis Biden is igyekszik a demokraták helyi támogatóinak mozgósítása érdekében, pedig az állam köztudottan a Demoktata Párt fellegvára és 1975 óta csak egy republikánus kormányzója (George Pataki) volt közép-atlanti és északkeleti régió fontos államának élén. A nyári mérések még 17 százalékpontos előnyt mutattak, ami mára négy-öt százalékpont körülire olvadt.
A verseny tehát szoros, még ha korábbi választások esetén a felmérések mutattak is jelentős tévedéseket (leginkább talán 2016-ban), a demokraták pedig egyre keményebben húztak bele a választási kampány hajrájába.
A kampányküzdelem végjátékában, elmúlt hetek során egy olyan kutatás is napvilágot látott, amelyben összegyűjtötték és elemezték többek között a Google és a Bing keresőmotorok keresési eredményeit, a Google kezdőlapján megjelenő üzeneteket, a YouTube-on javasolt automatikus lejátszású videókat, a Twitter felület által a felhasználóknak küldött tweeteket, a Gmailt, és a kutatás állítása alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Google és más vállalatok felhasználhatnak több millió egyéni tartalmat a közéletivélemények és a szavazási preferenciák megváltoztatására. Az ilyen példák is azokat a vádakat, illetve véleményeket látszanak erősíteni, amelyet jellemzően a konzervatív oldal szokott felróni a demokrata és liberális közvélemény nem túl tisztességes alapú médiafölénye tekintetében.
Három választási forgatókönyv lehetősége rajzolódik ki. Az első a megosztott Kongresszusé, vagyis az, hogy a republikánusok többséget szereznek a Képviselőházban, a demokraták pedig megőrzik többségüket a szenátusban. Ez Biden elnököt részben segíteni tudná, mivel amúgy elég gyakori, hogy az éppen hivatalban lévő (incumbent) elnök pártja mindkét törvényhozási kamarában alulmarad a félidős választásokon. A semlegesnek mondható elemzők, választási szakértők most azt várják, hogy a Képviselőház republikánusai 15-25 helyet is megszerezve, megszerezhetik az irányítást a Kongresszus alsóháza felett.
A második szcenárió a republikánusok többsége mindkét házban, ami nehéz helyzetbe hozná Bident, nem tudna törvényeket elfogadtatni, megnehezítené számára a demokraták számára megfelelő bírák kinevezését, klasszikus liberális és baloldali értelmezésben reformképtelenség lépne fel, és Biden számára maradna egy erősen lecsupaszított, erősen „rendeleti” típusú és kvázi ügyvezető szellemű elnöki kormányzás. A republikánusok viszont egymás után indíthatnák a törvényhozási vizsgálatot a demokratákkalszemben a Kongresszus mindkét kamarájában.
A harmadik eset meglepő és a demokrata szempontból szenzációs lenne, ebben az esetben ugyanis a demokraták szűktöbbséggel megmaradhatna a Kongresszus mindkét házában, és így a Szenátusban Kamala Harris alelnök szavazatával szereznek többséget patthelyzet esetén (az USA alelnökebármikor elnökölhet a szenátusi tanácskozásokon, de nem szavazhat, kivéve a döntetlen helyzetet, amikor szavazatotadhat le). Ez azonban kétségkívül nem a valószínűbb végkimenetel az ország jelenlegi belpolitikai helyzetében.
A keddi félidős választás eredményeivel kerülhetünk közelebb ahhoz, hogy választ adhassunk Amerika világpolitikát is befolyásolni képes belpolitikai kérdéseire.
