A félidős választás eredménye hogyan befolyásolhatja a háborút annak tükrében, hogy a leendő új házelnök, McCarthy nem támogatja az Ukrajnának juttatott anyagi támogatásokat?
A háborúra közvetlen hatása nem lesz, hiszen az ehhez való amerikai hozzáállás külpolitikai kérdés, amely elsősorban az elnök hatáskörébe tartozik. Joe Biden mozgástere ennek ellenére szűkülhet ebben az ügyben is, hiszen a képviselőháznak döntő befolyása van az ország költségvetésére, pénzügyeire. Ebből következően
az új összetételű alsóház bármikor hozhat olyan döntést, amely csökkenti a háború kapcsán elköltött amerikai pénzösszegeket.
Fontos persze megjegyezni, hogy biztosra már csak azért sem mehetünk, mert a frakciófegyelem a nálunk megszokotthoz képest gyenge az Egyesült Államokban, így a házelnök álláspontja nem feltétlenül a teljes többség álláspontja, bár tény, hogy jelentős támogatottsága van a republikánusok körében McCarthy véleményének.
Egy biztos: Biden januártól már nem dönthet kénye-kedve szerint ebben az ügyben sem, mindenképp konzultálnia kell majd a jobboldallal.
Mi várható az amerikai-magyar kapcsolatokban?
Itt ismét arra utalnék elsőként, hogy a külpolitika az elnök hatásköre. Ebből adódóan a magyar-amerikai kapcsolatokra inkább a 2024-ben esedékes elnökválasztásnak lesz jelentős hatása. Ettől függetlenül az sem mellékes, hogy a most többséget szerzett republikánusok jóval barátságosabb és megértőbb módon viszonyulnak hazánkhoz és a magyar kormány politikájához is. A családok védelme, a bevándorlás elutasítása és a keresztény kultúra tisztelete mind olyan témák, amely kapcsán a magyar és az amerikai jobboldal között érték- és véleményazonosság áll fenn. Ezzel összefüggésben azt emelném még ki, hogy a képviselőház pénzügyi hatásköreiből adódóan lehetősége lesz csökkenteni az olyan külföldön elköltendő, ideológiai alapú programokra szolgáló forrásokat is, mint például az ún. független sajtó támogatására vonatkozó pályázatok támogatása.
Lassan érkeznek az adatok, és egyelőre nem lehet biztos eredményt mondani. Ön milyen eredményre számít?
Azt már biztosan kijelenthetjük, hogy a képviselőházban republikánus többség alakul majd ki, ami ugyanakkor kisebb arányú lesz, mint amiben előzetesen reménykedni lehetett. A szenátus még nem dőlt el, bármelyik párt megszerezheti a többséget, ugyanakkor a mostani állás szerint a demokraták vannak enyhe előnyben ebből a szempontból. A nyilatkozatom idején három állam eredménye bizonytalan még: Arizona, Georgia és Nevada. Előbbi államban a demokraták vezetnek, utóbbiban a republikánusok, Georgia pedig eredménytelen, minden valószínűség szerint második fordulóra lesz majd szükség. Ami biztos: amelyik párt e háromból legalább kettőt meg tud nyerni, azé lesz a szenátusi többség.
Ha az amerikai jobboldal nyer a képviselőházban, segítheti, hogy meginduljanak az amerikai-orosz béketárgyalások?
A republikánusok mind a bel-, mind a külpolitikai kérdésben fokozhatják majd a Biden elnökre gyakorolt nyomást.
Ebben az értelemben nem kizárható, hogy felhívják majd az elnök figyelmét a tárgyalások fontosságára, ugyanakkor ez a kérdés elsősorban Joe Biden és kormánya döntésén fog múlni, emiatt én óvatos lennék az optimizmussal.
A CBS News arról kérdezte a választókat, hogy támogatják-e Joe Biden 2024-es indulását az elnöki székért. A válaszadók kétharmada nemmel válaszolt a kérdésre. Mit üzen ez?
Biden elnök népszerűsége alacsony. Látható a félidős választás eredményéből is, hogy magát a Demokrata Pártot többen támogatják, mint az elnököt, azaz még saját pártjának szavazói körében sem örvend egyértelmű támogatásnak Biden. Ez, és a tény, hogy az elnök néhány hét múlva betölti a 80. életévét, arra engednek következtetni, hogy akadhat belső kihívója a következő választásokat megelőző előválasztáson. Persze ezt most még nem tudjuk megmondani. Annyit lehet biztosan állítani, hogy
a demokraták belső megosztottsága jelentős, és bár hagyomány szerint a hivatalban lévő és újrainduló elnök ellen nem szokás elindulni az előválasztáson, fennáll az esélye, hogy most ez másként lesz.