Szintet lépett a brüsszeli dilettantizmus. Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője meg van győződve arról, hogy Európát nem fenyegeti a hideghalál veszélye. Borrell úgy véli, hogy
Európa a forró nyárnak köszönhetően biztonságban van a hidegtől.
Európa nem fagy meg, minden idők legmelegebb nyarát éltük át. Tehát nem arról van szó, hogy halálra fagyunk – mondta.
Borrell valószínűleg azt hitte, hogy amiatt, hogy meleg volt a nyár, kevesebb gáz fogyott, mert kevesebbet kellett fűteni. Csakhogy húsz fokban sem kell fűteni, nemcsak negyvenben - így nyáron nem a fűtés visz el sok energiát, hanem a klímaberendezések, azok pedig csúcsra jártak.
Ebbe a sorba illeszkedik Ursula von der Leyen is, aki arról beszélt, Európa lesz a nyertese a kialakult helyzetnek. Az Európai Bizottság elnöke szerint Putyin orosz elnök fegyverként használja az energiát a kínálat csökkentése és az energiapiacok manipulálása révén. A Bizottság egyébként a dráguló energiaárakat úgy törné le, hogy a csővezetékeken Európába szállított orosz gáz árát korlátoznák. Az utóbbi tervezett lépést egyébként szinte minden szakértő élesen bírálta.
A teljesen elhibázott szankciós politika miatt - amit a brüsszeli vezetők szorgalmaznak továbbra is - Németországban - jelen állás szerint - akár 1,2 millió forintnak megfelelő összegű is lehet a havi rezsiköltsége egy családnak. Nem meglepő módon Európa többi országában sem rózsás a helyzet.
A német konzervatív lap, a Die Welt összeállítást közölt az európai energiaválságról. Azt írják, Franciaországban annak ellenére válságos a helyzet, hogy nem okozhatna problémát, ha Moszkva elzárja a gázcsapokat, mivel a gáz az ország villamosenergia-termelésének csak kis részét teszi ki, még az ukrajnai háború előtt is csak Franciaország gázellátásának 17 százalékát importálták Oroszországból. Az ország atomerőműveinek fele azonban hónapok óta nem üzemel, és senki sem tudja, mikor szolgáltatnak újra áramot. A gond, hogy az ország villamosáram-termelésének 70 százaléka származik innen - írta a Die Welt.
Emellett a jelenlegi aszály miatt a vízerőművek villamosenergia-termelése is harmadával csökkent.
Az Emmanuel Macron elnök által péntekre az Elysée-be összehívott válságcsúcs bizonyítja, hogy mennyire komoly a helyzet. A vállalatoknak mostantól konkrét megtakarítási terveket kell bemutatniuk. A háztartásokat villamosenergia-megtakarításra ösztönzik.
Aligha van még egy európai ország, amely az elmúlt években olyan szisztematikusan csökkentette volna az orosz nyersanyagszállításoktól való függőségét, mint Lengyelország. A balti-tengeri Swinoujscie-ban cseppfolyósított földgázterminál épült, a szélenergia-beruházások is nőttek, és idén üzembe helyezik a lengyel-norvég Balti-csővezetéket - mégis, a lengyelek is szenvednek az emelkedő energiaköltségektől. Ennek legfőbb oka, hogy az ország energiaszükségletének még mindig mintegy 70 százalékát szénből fedezi, sőt, még széntüzelésű villamos energiát is exportált, de mostanra kifogyott a szénből.
A hazai szenet elsősorban a lengyel erőművekben égetik el, de több mint 3,5 millió háztartásban még mindig van szenes kályha. A szükséges fűtőszén nagy részét sokáig Oroszországból importálták - és most hiány van belőle, mert szankciót vetettek ki.
Az eredmény az előző évhez képest több mint 300 százalékos árrobbanás.
Az árak maximalizálása és a széntüzelésű kályhával rendelkező háztartások egyszeri támogatása nem oldja meg a problémát. Az országban több millió embert fenyeget a fagyhalál veszélye ezen a télen.
Minden három euróból, amelyet egy átlagos brit fűtésre költ, egy euró azonnal elvész az ajtókon, ablakokon és tetőkön keresztül - ennyire rosszul szigeteltek a sziget épületei. Európában a gáz és a villamos energia költségei különösen a britek számára emelkednek erőteljesen.
Az Ofgem szabályozó hatóság a múlt héten 80 százalékkal emelte az alaptarifa energiaárainak felső határát az előző évhez képest.
Egy nemrégiben készült felmérés szerint minden negyedik polgár még a fűtést sem akarja bekapcsolni ezen a télen, bármennyire is hideg lesz. Igaz, hogy az ország alig kap gázt Oroszországból, inkább Katarból és Norvégiából, valamint olajat Amerikából és Norvégiából. Mivel azonban Nagy-Britanniának nincsenek gáztárolói, a fogyasztók a piaci árra vannak utalva. Egy tanulmány szerint ezért 2023 elejétől a 68 millió britből mintegy 43 millióan energiaszegénységbe fognak csúszni, azaz nem lesznek képesek többé fizetni a számláikat.
A Die Welt szerint Olaszország az az európai ország, amelynek az orosz gáztól való függősége leginkább hasonlít Németországéhoz: 2021-ben Olaszország energiamixének mintegy 47 százalékát fedezte gáz, amelynek mintegy 39 százaléka Oroszországból származott. A háború kitörése után már csak Olaszország gázszükségletének 25 százalékát importálja Oroszországból.
A kormány nemzeti energiatakarékossági tervet indított.
Eszerint a középületekben kevesebb áramot és gázt kell használni a hőmérséklet szabályozására, és csökkenteni kell a közterületek világítását. A nagy lakóépületekben a fűtőberendezéseket két héttel később kell bekapcsolni, és két héttel korábban ki kell kapcsolni.
Az olaszok mindazonáltal tartanak a következő hónapok magas energiaszámláitól.
Bár a kormány különböző segélycsomagokat állított össze a háztartások és a vállalkozások számára, az árak olyan gyorsan emelkednek, hogy Róma nem tud lépést tartani velük. Egyes munkáltatók már mostanában is rövidített munkaidőben dolgoztatják alkalmazottaikat, mert a magas energiaköltségek miatt a termelés már nem kifizetődő.
Görögországban a magas energiaárak miatt a kormány most ismét kemény télre készíti fel az országot. A Bruegel intézet szerint a görög bruttó hazai termék 3,7 százalékát teszi ki a háztartások villanyszámláinak a támogatása, ami az EU-ban a legmagasabb érték. Az ellátás biztosítása érdekében Görögország öt évvel elhalasztotta az eredetileg 2023-ra tervezett szenes tüzelés betiltását.
Míg a németeknek rövidebb ideig kellene zuhanyozniuk, addig a görögöknek azt mondják, hogy izzadjanak - a hatóságok például már nem hűthetik 26 fok alá a helyiségeket, hogy korlátozzák az energiafaló légkondicionálók használatát.
A közvilágítást is minimálisra csökkentették.
Svájcban a kormány figyelmeztette a lakosságot arra, hogy télen az importlehetőségek korlátozott volta miatt gond lehet a villamosáram-ellátással. Gáz tekintetében Svájc teljes mértékben a szomszédos országoktól - különösen Németországtól - függ, mivel nem rendelkezik saját tárolólétesítményekkel.
Ezért a kormány arra szólította fel a lakosságot és a gazdaságot, hogy takarékoskodjanak a gázzal, és fűtsenek kevesebbet.
Vészhelyzet esetén azonban a kormány tilalmakat és kvótagázt akar bevezetni a vállalkozások számára.
Magyarország energiaellátása biztosított – hangsúlyozta Menczer Tamás. A Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy erre biztosíték a hosszú távú szerződéseken felül érkező napi maximum 5,8 millió köbméter gáz, amely ebben a hónapban és októberben is Magyarországra jut a Déli Áramlaton át.
A magyar emberek tudnak fűteni, és amikor hideg lesz, akkor is, ez biztosítva lesz, és a magyar ipar és gazdaság pedig működni tud, és tud majd a jövőben is
– mondta Menczer Tamás.
Mint fogalmazott: az EU azért döntött úgy, hogy büntetőintézkedéssel sújtja Oroszországot, hogy véget érjen a háború. A harcok azonban folytatódnak – tette hozzá Menczer Tamás, kiemelve: az oroszok az egekbe szökő gázárak miatt rekordnyereségre tesznek szert, miközben Európa energiaválsággal küzd, ami alól Magyarország azonban kivétel.