Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Novaja Gazeta számolt be arról, hogy a háború eleje óta az ukránok elegendő fegyvert kaptak ahhoz, hogy egy nagyméretű és fejlett európai hadsereget építsenek belőle. A ramsteini találkozón január 20-án ugyanis az eddigi legnagyobb fegyveradományra bólintottak rá a NATO-tagállamok védelmi miniszterei, legalábbis Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ezt állította. A várakozásaik szerint ez elegendő lesz ahhoz, hogy tavasszal az ukránok új offenzívát indíthassanak a keleti fronton és visszaszorítsák az orosz erőket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök folyamatos nyomást helyezett a NATO-ra az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy minél hamarabb küldjenek tankokat Ukrajnának, ennek pedig mostanra meg is lett az eredménye. Néhány nyugati döntéshozó szintén abban a hitben él, hogy az oroszok jelenleg gyenge pozícióban vannak, a modern alapharckocsikkal pedig megtörténhet az ukrán áttörés az egyébként befagyott frontvonalon, ahol az elmúlt héten ismét az oroszok irányába billen a mérleg.
Németország már bejelentette, hogy 14 darab Leopard 2-es tankot, míg az amerikaiak 31 Abrams M1 típusú tankot küldenek az ukránoknak. A németek esetében nagyon valószínű, hogy az általuk küldött alapharckocsik rendkívül rossz állapotban vannak, míg az amerikaiak olyan tankot küldenek, amelyeket a saját hadseregükből az elavultságuk miatt már visszavonultattak. Az Egyesült Királyság szintén 14 tankot biztosít az ukránok számára a saját gyártású Challenger 2-ből, a spanyolok pedig a németekhez hasonlóan Leopard 2-eseket szállítanak.
Leopard 2-es tankokból az ukránok összesen 112-t kaphatnak majd többek között a németektől, spanyoloktól, lengyelektől, finnektől és a norvégoktól.
Első ránézésre is komoly logisztikai feladat előtt áll nemcsak a NATO, hanem Ukrajna is, hiszen három különböző típusú alapharckocsiról beszélünk, amelyhez különböző alkatrészek és kiképzés szükséges. Az előbbi azt jelenti, hogy a javításuk egy esetleges sérülés esetén hosszadalmas lesz, utóbbi pedig azt jelenti, hogy ezeket a tankokat még egy ideig biztosan nem tudják használni a fronton.
Az elfogadott csomag része azonban nemcsak a harckocsikból áll, hanem az amerikaiak például 20 különböző hadieszközt küldenek, köztük Bradley önjáró tüzérségi járművet, valamint Stryker páncélozott személyszállítót.
Ahogyan a Meduza is írja, a beígért mennyiség csak a fele annak, amit az ukránok követeltek. Ugyanakkor néhány hónapja még elképzelhetetlen volt, hogy a NATO belemegy abba, hogy az ukránoknak harckocsikat szállítsanak, azonban a front jelenlegi helyzete miatt úgy tűnik, erre a lépésre is rászánták magukat.
Zelenszkij szerint viszont legalább 300 alapharckocsira lenne szükség ahhoz, hogy az ukránok sikeres offenzívát hajtsanak végre tavasszal.
A korábbi NATO-szóvivő Evelyn Farkas szerint a tankok küldése egyébként is politikai és nem hadászati kérdés volt. A németek az Egyesült Államokra vártak, mivel egyedül féltek provokálni az oroszokat. Amint az Egyesült Államok is beszállt a tankküldésbe, a németek is rábólintottak.
Moszkva reakciója a korábbiakhoz hasonló volt. Dimitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő arról beszélt, hogy a nyugati hatalmak egy újabb vörös vonalat léptek át. Kiemelte, hogy hiába hajtogatják folyamatosan Washington és szövetségesei, hogy a fegyverküldemények ellenére nem vesznek részt a háborúban, Moszkva ezzel nem ért egyet, és ezekre a cselekedetekre úgy tekint, mint közvetlen beavatkozásra a háborúba. Azonban ennél lényegesebb az, hogy néhány orosz politikus a napokban - többek között Mihail Seremet, a duma tagja - azt kérvényezték, hogy változtassák meg a különleges katonai művelet státuszát, magyarul jogi értelemben is háborúba vonulhasson Oroszország.
Ez előrevetíti azt is, amit sokan sejtettek: újabb mozgósítási hullám lehet kilátásban.
Az ukránok viszont a tankok mellett más fegyvereket is szeretnének megszerezni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanis kijelentette, hogy a tankok után most nagy hatótávolságú rakétákat és harci repülőket vár nyugati szövetségeseitől - számolt be róla az M1 híradó.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács helyettes titkára meglehetősen borús képet festett arról, hogy milyen következményekkel járhat a nyugati országok által elfogadott, Ukrajnának szánt fegyverszállítmány.
Egy atomhatalom veresége a hagyományos harctéren atomháborút eredményezhet
- idézte a Novaja Gazeta a volt orosz elnököt, aki ezzel a kijelentéssel újra utalt arra, hogy Oroszország a világ legjelentősebb atomhatalma, amennyiben pedig Oroszország létét fenyegeti ellenséges erő, úgy készek megvédeni magukat minden lehetséges eszközzel.
Úgy tűnik, hogy ezt a kockázatot a nyugati országok nem hajlandók figyelembe venni, nem hisznek abban, hogy valóban bevetnék ezeket Ukrajna területén.
Ez veszélyes játék, hiszen nyilvánvalóan a NATO-nak sem érdeke az atomháború.
Számos háborúpárti, sok esetben milliós nagyságrendű követőkkel rendelkező orosz nyelvű Telegram-csatorna már hónapok óta sürgeti, hogy a Kreml sokkal hatékonyabban és keményebben lépjen fel Ukrajnában. Ezeket a hangokat próbálja kielégíteni Vlagyimir Szolovjov is, az egyik legnépszerűbb orosz műsorvezető, aki műsora legfrissebb adásában éppen arról vitatkozott egy szakértővel, hogy hova kellene atombombát dobni.
Ebben amúgy semmi új sincsen, Szolovjov, Andrejeva, Safran és Szkabeva is gyakran maguk feszegették a témát, vagy olyan vendégeket hívtak műsoraikba, akik előszeretettel beszélnek az esetleges atomcsapásról. Ezzel emlékeztetni akarják a nézőket, hogy Moszkva továbbra is atomhatalom, és kész elérni a céljait, megvédeni az országot, amennyiben erre szükség van.
A jelenleg érvényben lévő orosz doktrína szerint atomfegyver csak abban az esetben vethető be, amennyiben Oroszország léte van veszélyben. Ezt azonban többféleképpen lehet értelmezni. Sokan féltek attól, hogy az annektált területek elleni támadást Putyin Oroszország elleni támadásként értékeli, de Moszkva ezekre a területekre nem kívánja ugyanazokat a szabályokat érvényesíteni, mint a háború előtti Oroszország területeire.
Az viszont más kérdés, hogy mi történne, ha esetleg Belgorod vagy Rosztov irányába, az orosz határt átlépve indulnának meg ukrán tankok - vagy ennek veszélyét látnák az oroszok.
Vlagyimir Putyin orosz elnök több alkalommal, köztük decemberben is beszélt arról, hogy a nukleáris fenyegetettség növekszik, azonban ahogyan fogalmazott: "nem vagyunk őrültek". Vagyis Oroszország tisztában van azzal, hogy egy esetleges nukleáris háborúnak nincsenek győztesei, az atomfegyverek elrettentő erőként hatnak.
Kérdés azonban az, mikor jutnak el oda, hogy már az országot látják veszélyben. A napokban több vezető orosz politikus is beláthatatlan következményekről beszélt abban az esetben, ha a Nyugat továbbra is fegyvereket szállít Oroszországnak - sőt, egyre modernebb fegyvereket.
Rendkívül veszélyes, hogy alig jelentették be az Abrams és Leopard tankok érkezését, Zelenszkij máris vadászgépeket követel. Ezek szállítását ugyan jelenleg az amerikaiak és a NATO vezetői kizárják -, de korábban kizárták a tankokat is.
Nagyon könnyen el lehet jutni oda, hogy az orosz vezetők úgy gondolják, az amerikaiak előbb-utóbb mindig teljesítik Zelenszkij követeléseit, ezért meg kell előzni őket, mondjuk egy taktikai atomfegyver bevetésével.
