Milyen őrültségekkel van elfoglalva Brüsszel, miközben Európa tönkremegy a szankciók miatt?

A view of European Union (EU) comission building in city center of Brussels, Belgium on January 13, 2014. Dursun Aydemir / Anadolu Agency

Miközben soha nem látott korrupciós botrány robbant ki Brüsszelben, addig az Európai Unió intézményei még most sem lassítanak az őrültebbnél őrültebb ötletek kitalálásában. Az uniós intézmények továbbra is újabb szankciók kivetését követelik Oroszországra, miközben már az eddigiek sem működtek. Persze az uniós intézmények korábban már kiálltak a férfiak szülési jogai mellett és a karácsony eltörlése mellett is, valamint az uborkák görbületével is foglalkoztak. Most összegyűjtöttük a legelképesztőbb uniós döntéseket. 

Bőröndökben kicsempészett eurómilliók, maffiamódszerekkel, üzemszerűen működtetett korrupciós hálózat. Szinte minden napra jut egy-egy újabb történet a brüsszeli korrupciós botrányban. Legutóbb múlt csütörtökön függesztették fel két EP-képviselő mentelmi jogát. Andrea Cozzolino szocialista politikust a belga rendőrség azzal gyanúsítja, hogy csakúgy, mint az EP korábbi baloldali alelnöke, Eva Kaili, ő is kenőpénzt fogadott el Katartól. Cserébe pedig az Öböl-menti államnak kedvező döntésekért lobbizott az Európai Parlamentben. Ezt a gyanúsított cáfolja.

Elképesztő ostobaságokat talált ki az elmúlt évtizedekben a korrupció mocsarában fuldokló Brüsszel Forrás: Anadolu Agency/Dursun Aydemir

A másik érintett képviselő Marc Tarabella.

A belga baloldali politikus az Arab-félsziget országaiba utazó európai parlamenti küldöttségnek tagja és alelnöke volt. Az ügy kirobbanása után lemondott posztjáról. A gyanú szerint 140 ezer eurót, csaknem hatvanmillió forint kenőpénzt fogadott el.

Egy ilyen súlyos korrupciós botrány után érdemes felidézni, hogy az elmúlt évtizedekben milyen örültebbnél örültebb ötleteket próbált lenyomni az európai emberek torkán Brüsszel.

1. Ostoba, hatástalan szankciók

Az összes ostoba döntés közül kiemelkedik az orosz-ukrán háború kitörését követően felpörgő brüsszeli szankciós politika. Az eddigi kilenc brüsszeli szankciós csomag nem vetett véget az orosz-ukrán háborúnak, ugyanakkor súlyos károkat okozott az európai gazdaságnak. Most pedig a tizedik csomagot akarják elfogadni. 2022-ben az orosz költségvetés több mint 35 milliárd dollárt keresett az elhibázott brüsszeli szankciók miatt kiváltott magas energiaárakon. (...) Oroszország költségvetési bevételei az olajból és gázból 28 százalékkal, azaz 2500 milliárd rubellel (36,71 milliárd dollár) emelkedtek 2022-ben. Csak a Gazprom 2022-ben 15,5 milliárd köbméterre növelte a gázszállításokat. Kínába, a Power of Siberia gázvezetéken keresztül, az orosz kőolajtermelés mintegy 2 százalékkal, 535 millió tonnára emelkedett, a kőolajexport pedig 7 százalékkal bővült.

Ezzel párhuzamosan az európai országok tovább rombolják gazdaságaik erejét a teljesen értelmetlen szankciókkal. Mára egyre nyilvánvalóbb, hogy a szankciós politika teljesen hatástalan; már olyan liberális szankciópárti politikusok is elismerik mindezt, mint például a magyarellenes Guy Verhofstadt, aki még januárban arról írt a közösségi oldalán, hogy az eddig elfogadott kilenc szankciós csomag hatása nagyjából a nullával egyenlő.

Ugyanezt támasztja alá a Goldman Sachs legfrissebb prognózisa, amely alapján például az Egyesült Királyság gazdasági visszaesése 2023-ban szinte ugyanakkora lesz, mint Oroszországé.

Ráadásul a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint az orosz hazai össztermék a tavalyi 2,2 százalékos csökkenés után idén 0,3 százalékkal, jövőre 2,1 százalékkal nőhet. Az idei évre vonatkozó előrejelzését 2,6 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,6 százalékponttal javította az IMF.

Tehát a szankciók totálisan megbuktak.

2. 180 fokos fordulat a migrációban

Az EU éveken keresztül támadta az illegális migráció elleni határvédelmet, majd mégis belátta, hogy e nélkül nem lehet megoldani a problémát:

A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz!

– írta Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon, arra utalva, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke most már megerősítenék az EU határvédelmét. A miniszterelnök a bejegyzésében posztolta a Novinite.com cikkét, amely kitér arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a bolgár–török határ irányítását határozta meg legsürgetőbb feladatként az EU szárazföldi határainak megerősítése kapcsán. (...) „Senki sem szeret kerítést építeni, de ahol szükséges, meg kell tenni. A Bizottságnak fel kell adnia az elhatározását, hogy nem fedezi a védekezésnek ezt a formáját" – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke és frakcióvezetője. Véleményéhez már Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is csatlakozott.

Brüsszel ma már nem ellenzi teljes mértékben a határvédelmet (Képünk illusztráció) Forrás: AFP/Guillermo Arias

3. Brüsszel szerint a férfiak is szülhetnek

Nagy vihart váltott ki Magyarországon is, hogy az Európai Parlament egy korábbi döntése értelmében a férfiaknak is joguk van szülni. A Gyurcsány-párt, a radikális baloldali Momentum és Ujhelyi István szerint a transznemű (transgender) férfiak teherbe eshetnek és következésképpen szülhetnek – legalábbis egy ilyen tartalmú jelentést szavaztak meg, amelyet Predrag Fred Matić horvát baloldali politikus terjesztett elő. Természetesen a transznemű férfiak biológiailag nők - Brüsszelben azonban már a legalapvetőbb tudományos tényeket is semmibe veszik a transzgender lobbi terrorjának engedelmeskedve. A Fidesz, a KDNP és az RMDSZ EP-képviselői természetesen nemmel voksoltak a genderőrület hajmeresztő megnyilvánulására.

4. Fontosabbak a drag queenek, mint a magyar egyetemisták

Miközben az EU a magyar egyetemi hallgatóktól elvenné a támogatást, addig drag queeneket finanszíroz az Erasmus program keretében. Az Európai Unió több mint 200 ezer euró (77 millió forint) értékben finanszírozott olyan projekteket egy ifjúsági program keretében, amelyeken a „drag queen" (nőnek öltözött férfi - szerk.) életmódról tartottak oktató (értsd: propaganda-) előadásokat. Brüsszel célkitűzései között szerepel, hogy a mi adónkból népszerűsítsék az újfajta genderideológiát és támogassák a queer migránsokat. Az „Erasmus+" egy olyan uniós program, amely több milliárd eurós keretből gazdálkodik, és elsősorban fiatalok oktatására, valamint ifjúsági sportrendezvényekre lehet költeni. Számos támogatott projekt szerepel a listán, amelyek között LMBTQ-szervezetek is megtalálhatók.

Brüsszel számára a drag queenek is nagyon fontosak Forrás: AFP/Frederic J. Brown

5. Betiltotta volna a karácsonyt az Európai Bizottság

Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos, máltai munkáspárti politikus korábban indítványozta a karácsony kifejezés és bizonyos keresztény nevek betiltását. (...) Helena Dalli máltai baloldali egyenlőségért felelős biztos vezetésével új kommunikációs irányelveket fogalmazott meg, amelyek értelmében betiltották volna a karácsony kifejezés, valamint néhány hagyományos európai keresztény név használatát. Az új irányelvek a karácsonyi időszak helyett a téli szünet használatát írták volna elő, és a nevek említése esetén a héber eredetű, Szűz Máriára utaló Mária helyett annak arab változatát, a Malikát ajánlották. (...) Helena Dalli a kemény kritikák és bírálatok hatására végül visszakozott, kijelentve, hogy a vezetésével kidolgozott irányelveket nem fogják alkalmazni, hanem visszavonják.

6. Brüsszel és Strasbourg között ingázik az Európai Parlament

Az Európai Parlament havonta ingázik Brüsszel és Strasbourg között, ami drága, környezetszennyező és szinte mindenkinek elege van belőle. A testületnek hivatalosan Strasbourgban van a székhelye, és évente 12 plenáris ülést tart itt az EP.

Strasbourgban indult az Európai Parlament története az ötvenes években, a többi fontos uniós intézmény azonban Brüsszelbe került, ezért idővel az EP-képviselők is egyre több időt töltöttek a belga fővárosban.

Mostanra már az év nagy részében Brüsszelben tanyáznak, és havonta csak három és fél napra vándorolnak át Strasbourgba az asszisztenseikkel, gyakornokaikkal, az EP titkárságával, és a többi uniós intézmény alkalmazottaival együtt. Az Európai Számvevőszék 2014-ben kiszámolta, hogy évi 113,8 millió eurót (nagyjából 35 milliárd forintot) spórolnának, ha Brüsszelben maradnának.

Hatalmas összegeket emészt fel az Európai Parlament ingázása Forrás: AFP/EPA/Ronald Wittek

7. Együnk rovarokat és férgeket

Több mint nyolc és fél millió eurót fordít az Európai Unió arra, hogy a rovarok élelmiszerként és takarmányként is jelen lehessenek Európában. A projekt különböző intézkedéseken keresztül biztosítaná, hogy 2025-re az állati fehérjéket húsz százalékban rovarfehérjével helyettesítsék az emberi táplálkozásban és tíz százalékban az állati takarmányokban.

8. Az emberek ne fűtsenek és ne mossák ki a ruháikat

"Fűtsenek kevesebbet, járjanak biciklivel és mosás helyett szellőztessék ki inkább a ruhákat". Ezt javasolta az európaiaknak Frans Timmermans, a zöld átállásért felelős bizottsági alelnök az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának ülésén. Timmermans szerint elfogadható, hogy a lakosság is kivegye a részét az Oroszország elleni fellépésekből.

9. Brüsszel megmondja, hogyan görbülhet a banán és az uborka

2011-ben az Európai Unió kitalálta, hogy

a szilvának nincs hashajtó hatása, ezért ezt nem is lehet feltüntetni a gyümölcs csomagolásán.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság még kutatásokat is végzett a témában. Sir Graham Watson, a brit Liberális Demokraták pártjának EP-képviselője még egy szilvaevő versenyre is kihívta az Európai Bizottság akkori elnökét.

Egy 1994-ben elfogadott szabályozás szerint a banánok nem lehetnek formátlanok és nem lehet rendellenes görbületük (free from malformation or abnormal curvature). Ennek értelmében az „extra kategóriába" tartozó banánok tökéletesek voltak, az „1-es kategóriájúak" enyhe alakhibákkal rendelkeztek, a „2-es kategóriájúak" alakja pedig hibás volt. A rendeletet 2011-ben cserélték le. A szabályozás egyébként hasonló volt az 1988-as uborkatörvényhez. Akkor ugyanis meghatározták, hogy az „extra kategóriájú" uborka 10 centiméterenként 10 milliméteres görbülettel rendelkezhet.

10. Az Európai Bizottság szerint a víz nem előzi meg a kiszáradást

2011-ben – háromévnyi kutatás után – az Európai Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a vízívás nem előzi meg a dehidratációt.

Éppen ezért megtiltották, hogy a palackos vizet gyártó cégek ezt feltüntessék a termékeiken.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szerint viszont a palackos víz alkalmas arra, hogy lehűtsön és megóvja az egészséget, így ezt a két kijelentést használni lehetett. Roger Helmer, a brit Konzervatív Párt európai parlamenti képviselője akkor ostobaságnak nevezte a döntést.