Ez a háború egyedül az amerikaiak érdekét szolgálja, Európát teljesen romba dönti

US President Joe Biden (R) is greeted by Ukrainian President Volodymyr Zelensky (L) during a visit in Kyiv on February 20, 2023. - US President Joe Biden made a surprise trip to Kyiv on February 20, 2023, ahead of the first anniversary of Russia's invasion of Ukraine, AFP journalists saw. Biden met Ukrainian President Volodymyr Zelensky in the Ukrainian capital on his first visit to the country since the start of the conflict. (Photo by Dimitar DILKOFF / AFP)

Azt egyértelműen látni kell, hogy Európának semmilyen szempontból nem érdeke ez a háború. Ez a konfliktus egyértelműen az Egyesült Államok érdekében zajlik, és ennek Ukrajna nagyon súlyosan megfizeti az árát, de ugyanígy az Európai Unió is – jelentette ki Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő az Origónak adott interjúban. Az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója úgy látja, hogy az Európai Unió minden szempontból elveszítette stratégiai önállóságát, és egyértelműen azokat az irányelveket követi, azokat az utasításokat hajtja végre, amelyeket az Egyesült Államokból kap. Hozzátette: amíg ez a fajta attitűd nem változik, és Ukrajna bírja erővel, addig a nyugat-európai országok, gyakorlatilag az egész Európai Unió a háborút fogja támogatni. Somkuti az interjúban beszélt még arról, miért fontos a magyar haderő fejlesztése jelen körülmények között, mi az oroszok célja, és hogyan áll a Nyugat a békéhez.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Székesfehérváron a Honvéd Vezérkar Összhaderőnemi Műveleti Vezetési Irányító Központnál tájékozódott a Magyar Honvédség védelmi képességeiről. Miért fontos a háború közepette a Magyar Honvédség fejlesztése, és az, hogy egy modern hadereje legyen Magyarországnak?

A baloldali kormányok által indított, 2010-ig tartó leépítési folyamat eredményeképpen a Magyar Honvédség számtalan képességét veszítette el, és bizonyos fegyvernemi kultúrák – ideértve a harckocsizót és a tüzérségit –, éppen hogy csak fenn tudtak maradni az elhibázott politikai döntéseknek köszönhetően. A Magyar Honvédség újjáépítésére az ország gazdasági képességével párhuzamosan került sor, és ugyan 2012-től már történtek lépések a NATO által megkívánt 2 százalékos, GDP arányos honvédelmi költségvetés elérésére, de ez csak a 2016-tól meginduló Zrínyi 2026 programmal közelítettük meg.

A program keretében sikerült beszerezni többek között modern helikoptereket, légvédelmi rakéta rendszereket, önjáró tüzérségi járműveket, harckocsikat és csapatszállító járműveket, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

AZ ALÁBBI KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK!

Hogyan állunk most európai szinten a haderőfejlesztés terén, és miért van szükség arra, hogy minél több fiatal csatlakozzon a Honvédséghez?

A helyzetünk abból a szempontból kedvező, hogy tragikusan gyenge alapokból kiindulva építünk fel egy modern, fegyveres erőt. Nem is nagyon volt más lehetőségünk, hiszen minimális mennyiségű eszköz maradt a Magyar Honvédség állományában, így

gyakorlatilag a nulláról kellett elkezdeni felépíteni ezeket a képességeket. Ebből kifolyólag kifejezetten modern hadereje lesz Magyarországnak, amikor megérkezik az összes megrendelt eszköz.

Azért van szükség további toborzásra, mert a Honvédségnek van egy engedélyezett, de még el nem ért keretlétszáma. Több okból kifolyólag – ideértve megint csak a korábbi elhibázott politikai döntésekből fakadó alulfinanszírozottságot – sokáig egyszerűen anyagilag sem érte meg szerződéses katonának állni. Egy modern, fegyveres haderő nem a sorkatonaságon alapul, hanem hivatásos és szerződéses katonák elegyén. A szerződéses katona – természetesen a hivatástudat mellett –, anyagi okokból is választja a stabil megélhetést és a hosszú távú, kalkulálható, karriert jelentő, fegyveres erőben való szolgálatot.

Fontos megérteni, hogy ők nem zsoldosok, hanem hivatásukat teljesítő emberek, akik szerződéses katonaként a piaci viszonyokhoz mérhető ellentételezést kell, hogy kapjanak.

Erre eddig több okból nem került sor, de most

az új vezetés és a kormány erőfeszítéseinket köszönhetően egyre inkább vonzóvá válik a katonai pálya, és célszerű lenne, ha azok a fiatalok is jelentkeznének, akik alkalomadtán a modern, digitális haditechnikai eszközök használatát már könnyen el tudják sajátítani.

Jól látható, hogy egyre feszültebb a helyzet a világban, és egyre inkább eszkalálódik az ukrajnai háborús konfliktus. Láthatóan egyre több ország áll a háború pártján, miközben Európában már csak Magyarország és a Vatikán szorgalmazza a fegyverszünetet és a mielőbbi békekötést, utasítja el a fegyverszállításokat. Mi kellene ahhoz, hogy megforduljon ez, és közelebb kerüljünk a békéhez?

Azt egyértelműen látni kell, hogy Európának semmilyen szempontból nem érdeke ez a háború. Ez a háború az Egyesült Államok érdekében zajlik, és ennek Ukrajna nagyon súlyosan megfizeti az árát, de ugyanígy az Európai Unió is.

Valójában nem várható, hogy ez a kívülről kezdeményezett háborúhoz való hozzáállás megváltozik, amíg a fő szponzor, az Egyesült Államok érdekei ezt diktálják.

Az Európai Unió elveszítette stratégiai önállóságát minden szempontból, és egyértelműen azokat az irányelveket követi, azokat az utasításokat hajtja végre, amelyeket az USA-ból kap. Amíg ez a fajta attitűd tehát nem változik, és Ukrajna bírja erővel, addig a nyugat-európai országok, gyakorlatilag az egész Európai Unió a háborút fogja támogatni.

Teljesen érthetetlen az, hogy a lakosság, különösen a németeknél – amely alapvetően egy pacifista és a II. világháború miatt békepárti társadalom –, miért nem emelte fel a hangját még hangosabban a háború ellen. Teljesen érthetetlen, hogy azok a károk, amelyeket az európai gazdaságnak okoz ez a konfliktus a szankciókkal együtt, még nem váltották ki a különböző pártok tiltakozását.

A háborús helyzet fokozódik Forrás: EyePress via AFP

A béke elutasítása semmi másra sem jó, csak a háborús helyzet fokozására.

Több elemző szerint a harmadik világháború küszöbén toporog a világ. Mi kell ahhoz, hogy kirobbanjon egy harmadik világégés, vagy már abban élünk?

A harmadik világháború fogalma eléggé csúszós definíció, ugyanis jelenleg egy proxyháború zajlik a szemünk láttára, amiből több is volt a hidegháború során. Tehát többször fordult elő, hogy az egyik oldalon egy atomhatalom állt, a másik oldalon pedig egy olyan kisebb ország, amely helyettesítő (tehát proxy) állam volt, akit a másik nagyhatalom támogatott.

Nemrégiben Joe Biden amerikai elnök Kijevben találkozott az ukrán elnökkel Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

Azért veszélyes fegyverszállításokkal és egyéb eszkalációs lépésekkel kísérletezni, mert ha a harmadik világháború kirobban, az atomhatalmak között fog kirobbanni, és egy ilyen háború elkerülhetetlenül atomháborúval végződik.

A nukleáris elrettentés alapja az a mondás, hogy „egyetlen egy atomhatalmat sem lehet kétségbeesésbe vagy vereségbe taszítani". Abban a pillanatban, ha a csatamezőn olyan helyzet áll elő, amely egyik fél számára egyértelmű vereséggel ér fel, akkor harcászati atomfegyvert fog alkalmazni, hogy megfordítsa ezt a helyzetet, erre a másik fél pedig eldöntheti, hogy reagál-e atomfegyverrel. Vagy rosszabb esetben gyakorlatilag tovább eszkalálja a helyzetet, és atomfegyverrel válaszol, amely lehet harcászati vagy akár már hadászati atomfegyver is.

Hadászati célpontok támadása már maga a harmadik világháború kezdetét jelentené, amely viszont már atomháború, és elpusztíthatja az egész Földet.

Azért veszélyes ezeket a feszültségeket élezni atomhatalmak között, mert ez egy olyan lejtő, amin ha lecsúszunk, akkor már nem lehet megállni. Tehát minél jobban eszkalálódik a konfliktus, annál nagyobb az esélye az atomháborúnak, kvázi a harmadik világháborúnak.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn azt mondta, hogy „tartsuk szárazon a puskaport", Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig szintén hétfőn a Parlamentben mondta azt, hogy „ez ugyan földrajzilag regionális háború, de a hatásai világszintűek, és a 25. órában vagyunk ahhoz, hogy megakadályozzuk, hogy világháborúvá váljon". Látva a szankciók hatékonytalanságát, mi történne akkor, ha a Nyugat befejezné Ukrajna támogatásának minden formáját? Lenne esély így a fegyverszünet létrejöttére, és a konfliktus mielőbbi rendezésére?

Teljes mértékben. A miniszterelnök úr egy Oliver Cromwellnek tulajdonított mondást idézett fel, amely úgy hangzik, hogy „bízz Istenben, de tartsd szárazon a puskaport". Ez kifejezi azt, hogy

egy háborúban az ember közelebb kerül a Mindenhatóhoz, hiszen kiszámíthatatlan események következhetnek be, viszont fel kell készülni minden eshetőségre. Ez a háború már rácáfolt minden eddigi előrejelzésre.

Abban a pillanatban, amikor a nyugati fegyverszállítások és a nyugati támogatás megszűnik, Ukrajnának nem marad más lehetősége, minthogy letegye a fegyvert, ugyanis tavaly augusztus óta technikai államcsődben van, és a nyugati segélyek, valamint támogatások tartják működőképes állapotban az országot. Saját hadiipara nem tud működni, egyrészt az infrastruktúrát ért támadások miatt, másrészt a bevonultatott állomány miatt, tehát gyakorlatilag a meglévő készleteiket élik fel.

Az orosz fél alapvető célja az, hogy egy ukrán összeomlást idézzen elő, és jelenleg ennek nagyobb az esélye.

A háborús felek politikai vezetői által tett nyilatkozatok fényében nem valószínű, hogy közeledne a háború lezárása. Ugyan Oroszország összeomlásának is van, bár elég minimális esélye, hiszen nagyon meglepő lenne, ha 106 év alatt harmadszor dőlnének össze az oroszok.

Így vagy úgy, de jelenleg nagyon kicsi arra az esély, hogy a háború egy kompromisszumos békével érjen véget. Úgy néz ki, hogy mindkét fél elszánta magát a végsőkig való küzdelemre.