A Harvard jogászprofesszora szerint abszurd a Trump elleni vádemelés

New York, 2023. április 04. Donald Trump korábbi amerikai elnök (k) érkezik a meghallgatására a manhattani ügyészségen, New Yorkban 2023. április 4-én. Trump ellen Alvin Bragg manhattani kerületi ügyész vizsgálata nyomán március 30-án emeltek vádat a Stormy Daniel pornószínésznőnek törvénytelenül kifizetett és elszámolt hallgatási pénz fizetésének ügyében, valamint a költségvetési és kampányfinanszírozási törvények megsértése miatt. A következő évi elnökválasztáson indulni kívánó Trump ártatlannak vallja magát, az eljárást politikai indítékúnak minősítette. Ez az első alkalom az Egyesült Államok történetében, hogy egy volt elnök ellen büntetőeljárás indul. MTI/EPA/Justin Lane

Az FNC MediaBuzz című műsorának vasárnapi adásában Alan Dershowitz emeritus harvardi jogászprofesszor az ellen érvelt, hogy az igazságügyi minisztérium vádat emeljen Donald Trump volt ─ és esélyesen jövőbeni ─ amerikai elnök ellen.

Dershowitz szerint az ügy nem kémkedésről vagy a nemzetbiztonságról szól, hanem dokumentumokról, amelyek szerinte nem indokolhatják az elnökválasztásba való beavatkozást.

Nehéz ügyfél lenne, de az, hogy nehéz ügyfél, nem jelenti azt, hogy bűncselekmény miatt kellene vádat emelni ellene, amikor a hivatalban lévő elnök ellen indul az elnökválasztáson

─ mondta a jogászprofesszor.

Donald Trump korábbi amerikai elnök érkezik a meghallgatására a manhattani ügyészségen, New Yorkban, 2023. április 4-én Forrás: MTI/EPA/Justin Lane

A lehető legerősebb ügynek kell lennie, ami ezt indokolja. Én ezt a Nixon-szabványnak nevezem. Nixon bizonyítékokat semmisített meg, tanúkat vesztegetett meg, és a republikánusok és a demokraták egyaránt azt akarták, hogy távolítsák el hivatalából. Ez a mérce itt nem teljesül

─ folytatta Dershowitz.

És szerintem az ország jobban járt volna, ha nem indítottak volna ellene büntetőeljárást, még akkor is, ha saját bevallása szerint egyértelműen titkos anyagokat birtokolt. Továbbá, senki ne említse itt a kémkedés szót sem a bíróságon, sem a bíróságon kívül. Ez nem kémkedési ügy. Nem adott el az ellenségnek információkat. Nem sértette meg a nemzetbiztonságot. Ez egy dokumentumügy. És a kérdés az, hogy be kell-e hozni egy dokumentumügyet, még ha ez egy erős dokumentumügy is, és ilyen módon beavatkozni a választásokba? Azt hiszem, ez egy nagyon-nagyon nehéz kérdés

─ zárta gondolatait a jogászprofesszor.