Zelenszkij óriási pofont kapott, az amerikaiak még sokáig akarnak háborúzni

Az ukránok a csúcs előtt túl nagy várakozásokat keltettek, ehhez képest azt látjuk, hogy nincs kivétel, Ukrajnának is eleget kell tennie a csatlakozási feltételeknek – mondta az Origónak adott interjúban Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója a vilniusi NATO-csúcsot értékelve. Kiszelly szerint, ha az ukránokkal most kivételeztek volna, akkor az összes befagyott konfliktusban álló ország, így például Moldova, Grúzia, Örményország és Koszovó azonnal jelentkezett volna, hogy kéri a haladéktalan felvételét a NATO-ba.

A vilniusi NATO-csúcs első napján fontos döntés született, miután meglepően gyorsan elfogadták a zárónyilatkozatot. Ukrajna nem kap meghívást a szövetségbe. Mi lehet ennek az oka annak ellenére, hogy sokan másra számítottak?

Az ukránok a csúcs előtt túl nagy várakozásokat keltettek, egyrészt a tavaszi ellentámadással, másrészt biztosra vették, hogy gyorsan felveszik őket nemcsak a NATO-ba, hanem az Európai Unióba is. Ehhez képest látjuk, hogy

nincs kivétel, Ukrajnának is eleget kell tennie a feltételeknek.

A NATO esetén különösen fontos, hogy létezik az a szabály, miszerint háborúban álló országot nem lehet felvenni.

A lengyelek és a baltiak meglehetősen forszírozták ezt, de igazából sem az amerikaiak, sem a németek nem akarják egy háborúban álló ország tagságát.

Erről kevesebb szó esik, de ha az ukránokkal most kivételeztek volna, akkor az összes befagyott konfliktusban álló ország, így például Moldova, Grúzia, Örményország és Koszovó is azonnal jelentkezett volna, hogy kéri a haladéktalan felvételét a NATO-ba. Ugyanez igaz az EU esetén is, hiszen Ukrajnát és Moldovát tavaly felvették tagjelölti státuszba, de ott sem lehet előzni, teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket.

Ha a NATO most máshogyan döntött volna, akkor az azt jelentette volna, hogy nemcsak egyes országok sodródnának bele a háborúba, hanem akár a NATO is.

A jelen körülmények között mi most az amerikaiak álláspontja a háború kapcsán?

Amerika továbbra is abban érdekelt, hogy csak pénzt és fegyvert küldjön, katonát ne.

Az amerikai szerepvállalás abban merül ki, hogy az ukránokat folyamatos minőségi fölényben tartsák az oroszok mennyiségi fölényével szemben.

Ezt a fajta politikát alkalmazzák most. Tehát ha például az oroszok bevetnek modern helikoptereket (legutóbb az Aligátor helikoptereket), akkor erre válaszul az amerikaiak küldeni fogják az F-16-os vadászgépeket, hogy az oroszok előnyét kiegyenlítsék.

Az amerikaiak a mostani szinten akarják tartani a konfliktust, leginkább a háború elhúzódásában érdekeltek, és Oroszország támadó potenciáljának felőrlésében.

Nem tudni, mikor jön el a béke Forrás: Anadolu Agency via Getty Images/2023 Anadolu Agency/Anadolu Agency

Joe Bidenék tehát egy hosszú, elnyújtott háborúban érdekeltek, mert ennek örve alatt érik el hosszú távú céljaikat Európában. Az amerikaiak már leválasztották Európát az orosz energiáról, és a további cél az, hogy ez kiterjedjen az atomenergiára is. A másik ilyen stratégia, hogy az európaiak ütemezetten adják oda meglévő fegyvereiket az ukránoknak, majd az amerikaiak készleteiből pótolják azokat. Közben az USA modernebb fegyvereket rendel saját hadseregének, így a régebbi európai haditechnika Ukrajnába, a régebbi amerikai pedig Európába kerülne.

A cél, hogy minél több fegyvert és energiát szerezzünk be Amerikától, és azt lehetőleg dollárral fizessük ki. Így Amerikának nem kell attól tartania, hogy Európa a stratégiai területeken felnő hozzá.

Törökország igent mondott Svédország NATO-csatlakozására. A török elnök egy nappal korábban még feltételhez kötötte a csatlakozás támogatását. Mi lehet a döntés hátterében?

Erdogan feltehetően próbálta a legjobbat kihozni az adott helyzetből, és ha nem is mind, de sok követelése teljesült. Az egyik legfontosabb, hogy a svédek engedtek, tehát jobban fellépnek a kurd szervezetek ellen Svédországban, bár nem adták ki azt a 34 kurdot, akit Erdogan kért. Feltehetően megkapja Törökország az amerikai F-16-os vadászgépeket, és feltehetően ősszel az Unió is lépni fog. Még ha nem is a csatlakozás engedélyezése, de például vámkedvezmény, vízummentesség szóba jöhet; tehát szinte biztosra vehető, hogy az Unió tesz majd valamilyen gesztust Törökország felé a svéd csatlakozás ratifikálása után.

A török elnök jól játszott, mert feltételeinek jelentős részét teljesítették.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott csoportkép a NATO csúcstalálkozójának résztvevőiről Vilniusban 2023. július 11-én. A középső sorban jobbról Orbán Viktor miniszterelnök, elöl középen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, mellette balról Gitanas Nauseda litván államfő, jobbról Joe Biden amerikai elnök Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Alapvetően lényegi változás egyelőre nem történt, hiszen a háborúpárti országok továbbra is agresszívan támogatják Ukrajnát, ezzel a háborút kockáztatva. Emmanuel Macron francia elnök kedden bejelentette, hogy Franciaország nagy hatótávolságú rakétákkal segíti Ukrajnát az Oroszország elleni harcban. Mire számíthatunk a jövőben?

Az ukrán ellentámadás úgy tűnik, kifulladt, és a Nyugatnak is elfogytak a készletei. Az oroszok most megvárják, hogy ez végleg bekövetkezzen, és megnézik, hogy mikor támadhatnak. Az ukránoknál újra elindult a toborzás, legalább 5 megyéről lehet tudni, ahol újabb 100 ezer embert akarnak kiképezni, de az legalább 3-4 hónapot vesz igénybe. Az oroszoknál jelenleg van 200 ezer frissen kiképzett katona. A labda tehát az oroszok térfelén pattog, hogy hol akarnak támadni és mikor. Az oroszoknak mérlegelni kell, hogy kihasználják-e azt a helyzetet, hogy elfogyott a Nyugat lőszere, fegyverei, és nekiindulnak-e. Az ukránok megmutatták, mit tudnak, és az oroszokra is érvényes, hogy októberig lehet háborúzni, mert jön az esős időszak. A cél tehát, hogy minél több területet megszerezzenek addig, és a nyugati fegyverekből minél többet semlegesítsenek.

Tehát most egy billegő helyzet alakult ki: az ukránok már nem tudnak nagyot támadni, az oroszok pedig eldönthetik, akarnak-e. Az idő az ő kezükre játszik. Az ukránok kifogynak a fiatal katonákból, már a 40-50 éveseket akarják sorozni, hogy legyen kivel háborúba menni.

Jövőre főtitkárt választanak a NATO élére. Mire számíthatunk?

Most egy évvel meghosszabbították Stoltenberg mandátumát. Joe Biden igaz, hogy támogatta a dán miniszterelnököt, Mette Frederiksent, de gender- és klímavédelmi programja miatt az amerikai szenátus kihátrált mögüle. A brit védelmi miniszter volt még jelölt, de a kelet-európaiak térségbeli főtitkárt akarnak, és most az amerikaiak "B" terve Ursula von der Leyen. Jövő májusban lesz az EP-választás, és mivel a Pfizer-botránya miatt zsarolható, és német védelmi miniszterként „több tanácsadója volt, mint katonája", így irányítható személyiség, hacsak a választásig nem söpri el a botrány. Egy év múlva kell új jelöltet találni, van tehát idő a keresésre.

A Kontextus legújabb videójában Kiszelly Zoltán 31:17 perctől beszél a NATO-csúcs eredményeiről: