Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A migráció humanitárius megközelítése nagyon fontos, ám azt érezzük, hogy a kérdéskörben egyfajta politikailag korrekt nézőpont vált dominánssá az elmúlt évek során, s ez elnyom minden más – társadalmi, biztonsági, gazdasági – szempontot, redukálva a migrációról való gondolkodást. Egyre inkább azt érzékeljük három kontinensen is, hogy a befogadó országok szuverenitása háttérbe szorul a kérdésben. A szuverén nemzetállamoknak joguk van az általuk választott bevándorlási politikát folytatni és érvényesíteni.
Mi ezt szeretnénk visszavinni a tudományos diskurzusba
– mondta a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója annak apropóján, hogy csütörtökön amerikai, francia és izraeli partnerintézmények bevonásával megalapították a Bevándorláskutatás Nemzetközi Hálózatát Budapesten.
Az alapítói nyilatkozat aláírói között volt az Egyesült Államokban működő Center for Immigration Studies és NumbersUSA, a jeruzsálemi Israeli Immigration Policy Center és a párizsi Observatoire de l'immigration et de la démographie.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója azt mondta, hogy az elmúlt évek során olyan tudás halmozódott fel az együttműködő országok mindegyikében, amelyet a hatékonyság érdekében szeretnének megosztani egymással.
Az elmúlt két évben a szervezett bűnözői csoportok hihetetlen mértékben professzionalizálódtak Magyarország déli határainál. Sőt: a legutóbbi titkosszolgálati jelentésből kiderült, a Talibán megpróbálja ellenőrzése alá vonni az afgán bűnözői hálózatokat.
Ez a jelenség nekünk nagyon új, ám az Egyesült Államok déli határainál a mexikói kartellek és más, hasonló, hálózatban működő bűnszervezetek elleni harc már évtizedek óta zajlik
– ismertette. A kutató kifejtette, hogy a tálibok nem véletlenül törekednek az embercsempész-hálózatok ellenőrzésére:
felfoghatatlan mennyiségű pénz van ebben az üzletágban, és ezáltal finanszírozzák saját működésüket.
Hozzátette, hogy
a harmadik országokkal való együttműködés terén pedig Európa halmozott fel több tapasztalatot: az amerikaiak most kezdtek el gondolkodni azon, hogy együttműködjenek az úgynevezett kapuőrállamokkal, mint ahogy az EU teszi azt Törökországgal vagy Egyiptommal.
Ebben mi, uniós országok tudnánk tapasztalattal szolgálni. Az Uniónak gyakorlatilag négymillió szír menekültet sikerült Törökországban tartani. Nagyon sok olyan terület van, amelyeken együtt tudunk működni – mondta az igazgató.
Marsai Viktor szerint az elmúlt évek európai terrortámadásaiból világosan látszik, hogy a bevándorlásnak van terrorkockázati tényezője. Mint kifejtette: a bevándorlók többsége nem gondolkodik radikalizációban, azonban közülük egy vékony réteg hajlamos erre.
Németországban a titkosszolgálatok ezt a számot tízezer körülire teszik.
Az ott élő többmilliós muszlim közösséget nézve arányában ez nem magas szám, viszont ha belegondolunk, tízezer potenciális terrorista óriási biztonsági kihívást jelent egy országban
– mondta Marsai Viktor. Hozzátette: minél több ember érkezik, annál nehezebb a szolgálatoknak kiszűrni azokat, akik problémát vagy közvetlen fenyegetést jelentenek az európai biztonságra. A strukturális folyamatok afelé mutatnak, hogy
a migrációs nyomás fennmarad, sőt egyre inkább fokozódni fog.
Az ukrajnai háborút kísérő infláció, az energia- és élelmiszerár-növekedés mind fokozzák a migrációt a fejlődő világból a fejlett felé. Szudánban továbbra is polgárháború van, a Száhel-övezetben puccshullám történt, ami erőforrásokat vont el a szélsőségesek elleni küzdelemtől; és nagyobb a nyomás a lakosságon is, hogy elvándoroljon. Mindemellett Afganisztánban sem rendeződött a helyzet – ismertette.
A Migrációkutató Intézet igazgatója leszögezte, hogy az irreguláris migráció a globalizáció velejárója, azonban szerinte sokkal határozottabb fellépésre lenne szükség a migrációval szemben mind Európában, mind Amerikában.
Az, hogy egyik kézzel próbáljuk távol tartani magunktól a bevándorlókat, a másikkal pedig invitáljuk őket, nem megoldás. Ez történik most.
Védjük a határainkat, a kapuőrországokkal tartjuk a kapcsolatot, ugyanakkor kvótákat ajánlunk. Ez nem konzekvens üzenet, ez azt üzeni, hogy Európa továbbra is nyitva van. Gyakorlatilag a saját kezünket kötjük meg
– mondta. Ugyanakkor az NKE oktatója szerint léteznek tartalmi megoldások.
A helyben segítés, a helyi munkahelyteremtés, a kapuőrországokkal való fokozott együttműködés mind jó megoldások. Ezekhez azonban határozott fellépés kell. A két szép szemünkért senki nem tart fel több millió bevándorlót. Ehhez erőt kell mutatni. Nem vagyunk eszköztelenek, viszont ezekkel az eszközökkel élni kellene – hangsúlyozta a kutató.
