Németország az adósságfék intézményének köszönhetőn el tudta érni, hogy az államadósság a GDP 60 százaléka körül mozog, ami a magas kamatok időszakában - amilyen a mostani is - segít abban, hogy az ország kamatterheit elviselhető szinten tartsa.
Ez a rendszer arra kötelezi az államot, hogy legfeljebb 0,35 százalékkal költsön többet annál, mint amennyit kiad, vagyis ennyi lehet az államháztartás hiánya.
Ez a rendszer viszont hiába ad stabilitást, egyben azt is jelenti, hogy az állam olyan időszakokban sem költekezhet túl a megengedett szinten, amikor erre szükség lenne. Erre találtak egy kiskaput, miszerint különböző krízishelyzetekre hivatkozva alapokat hoznak létre, ezek pedig nem számítanak bele a költségvetésbe, így meghatározott célokat finanszírozhatnak az alapok révén, illetve hiteleket vehetnek fel.
Így tervezte megvalósítani a német baloldali kormány az irreális klímavédelmi céljaik elérését is, azonban az ellenzékben lévő kereszténydemokraták javaslatára vizsgálatot indítottak a 60 milliárdos klímavédelmi alappal szemben. Mint a vizsgálat során kiderült, a német baloldali kormány által létrehozott alap alkotmányellenes.
Az alkotmánybíróság döntése egyben azt is jelentette, hogy most 60 milliárd eurós lyuk tátong a költségvetésben.
A Demokrata arról írt, hogy emiatt most meginoghat a kormánykoalíció egysége, hiszen a költekezés ezen módja volt az egyetlen összetartó erő az egyébként minden fontosabb témában széthúzó pártok között. Ha ez megtörténik, akkor elképzelhető, hogy megbukik a német kormány is.
A német kormánykoalíció hétfőn megállapodott abban, hogy átmenetileg eltörlik az adósságféket. Németországban a koronavírus-járványra való tekintettel 2020 és 2022 között nem volt érvényben a rendszer, azonban az idei évben már visszavezették volna. A baloldali kormánykoalíció viszont most ismét felfüggesztené egy évre, ezzel újabb hiteleket tudnának felvenni és azokból fedezni a 60 milliárd eurós hiányt; ezt viszont
a kereszténydemokraták az alkotmánybíróságon támadják, hiszen benne van az alkotmányban, tehát egyáltalán nem biztos, hogy sikerülni fog az adósságfék eltörlése.
Olaf Scholz német kancellár kedden a parlamenti beszédében azt fejtegette, hogy rendkívüli megszorításokra lesz szüksége, ezen belül például az év végén eltörlik a földgáz és a kőolaj árát elsősorban a magánfogyasztók számára mérséklő energiaárféket. Hozzátette, hogy a szociális kiadásokat amennyire lehet, szinten próbálják tartani. A beszédből viszont az derül ki, hogy nagy valószínűséggel több előre beígért beruházást is le kell majd állítani a kialakult helyzet miatt.
Scholz és a baloldali kormánykoalíciója rendkívül nehéz helyzetbe került, hiszen már most is mélyponton van a támogatottsága, egyre többen követelnek előrehozott választásokat. Ezek a hangok pedig tovább fognak erősödni, amint valóra válnak a megszorítások, amelyek már a lakosságot is jócskán érinteni fogják. Ráadásul Scholz saját ötlete volt, hogy trükközni kezdenek az adósságfékkel és alapokat hoznak létre, amelyeket most az alkotmánybíróság szabályellenesnek minősített, vagyis pontosan ők tehetnek a most kialakult helyzetért.
Scholz ugyanakkor parlamenti beszédében hárítani próbálta a felelősséget, nem ismerte be, hogy ő hibázott. Az ügyet úgy kommentálta, hogy a bíróságé az utolsó szó, ahogy ennek lennie kell egy demokratikus államban; majd egyből hozzátette, hogy tudományosan már lehetne vitatkozni az alkotmánybíróság ítéletén, de politikailag a vita ebben az ügyben lezárult.
Vagyis Scholz továbbra is úgy gondolja, hogy neki van igaza, hiába hibázott óriásit és lökte a szakadék szélére a teljes német gazdaságot a trükközésével.
A német kancellár beszédében többször is burkoltan az alkotmánybíróságot kritizálta, többek között azt sugallva, hogy az alkotmánybíróság a koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindítást célzó alapot is kifogásolta (ennek az el nem használt részét kívánták most más célokra fordítani), holott az alkotmánybíróságnak azzal volt problémája, hogy az alapban lévő fennmaradó pénzt a német baloldali kormány másra akarja költeni (klímavédelem), mint a vállaltak.