Az összeomlás szélén az ukrán hadsereg?

DONETSK, UKRAINE - MARCH 11: Ukrainian servicemen from the 10th Brigade fire a D-30 Howitzer towards Russian infantry along the frontline outside of Soledar, Ukraine on March 11, 2023. The cannon it is inherited from the Soviet Union era (1971) but the 122mm ammunition comes from Western countries. The artillery battle between Ukranian and Russian forces as been fierce in recent weeks. Ignacio Marin / Anadolu Agency (Photo by Ignacio Marin / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

A háború kritikus szakaszába ért, az ukrán hadsereg az elmúlt hetekben az összeomlás szélére került annak ellenére is, hogy a nyugati hatalmak és Brüsszel folyamatos fegyverszállítmányokkal és dollármilliárdokkal próbálja elnyújtani a konfliktust. A helyzet mostanra annyira súlyos lett a fronton, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Varsóba utazott, hogy a lengyelek segítségét kérje, miközben Emmanuel Macron és Ursula Von der Leyen Kínában lobbiznak annak érdekében, hogy Hszi Csin-ping segítsen békét teremteni Oroszország és Ukrajna között. Az ukrán elnök tudja, hogy amennyiben elveszítik Bahmutot, úgy a nyugati szövetségesek is kihátrálhatnak mögüle, és a végén a saját népe válthatja le a sorozatos kudarcokat követően.

Waldemar Skrzypczak tábornok, a lengyel szárazföldi erők egykori parancsnoka, a volt védelmi miniszterhelyettes a napokban arról értekezett, hogy az ukránoknak semmi esélye az oroszok által elfoglalt területek visszaszerzésére. Skrzypczak emellett azt is elárulta, hogy Volodimir Zelenszkij váratlan varsói látogatása során az ukrán elnök támogatókat keresett a béketárgyalásokhoz, hiszen ő is felismerte, hogy közeleg a háború vége, ezért politikai támogatásra van szüksége.

Ráadásul a lengyelekkel a viszony az elmúlt időben folyamatosan romló tendenciát mutat. Zelenszkij varsói látogatása sem zajlott botrány nélkül, hiszen Henryk Kowalczyk lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter lemondott a posztjáról. Kowalczyk távozását azzal indokolta, hogy nem tudta megoldani a beáramló ukrán gabona által kiváltott mezőgazdasági válságot.

Közel a teljes ukrán összeomlás Forrás: AFP/Aris Messinis

Mint ismert, Brüsszel a behozatali vámokat, az importkvótát és a minőségellenőrzést is eltörölte az ukrán gabona esetében. Azzal hitegették az országokat, hogy a behozott gabonát segítenek majd eljuttatni Afrikába és a Közel Keletre, ez viszont nem történt meg, hanem a gabona az országban ragadt és olyan olcsó, hogy a helyi gazdák nem képesek versenybe szállni.

Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban is komoly válságot okozott a kialakult helyzet, a gazdák tüntetnek, az ukránok és Brüsszel viszont széttárják a kezüket, nem tesznek semmit.

A lengyel sajtó Zelenszkij látogatásával kapcsolatban arról is beszámolt, hogy az ukrán elnök fényűző vasúti szerelvénnyel érkezett Varsóba és azt is kiemelték, hogy az ukrán elnök hiába próbálja mutatni öltözködésével a külvilágnak a szerény vezető szerepét, egyáltalán nem veti meg a luxust. A Zelenszkijt szállító szerelvény ugyan külsőre nem különbözik egy átlagos szerelvénytől, belül viszont mozaikokkal kirakott fürdőszoba, óriási ággyal felszerelt hálószoba és profi konyha is található, valamint külön konferenciaterem és biztonsági szobák is rendelkezésre állnak.

A hálófülkében ágy, íróasztal, szekrény, légkondicionáló, fürdőszoba található. Az ágyak száma 5-től 11-ig terjed (a kocsi típusától függően). Az ukrán elnök utazásai során ráadásul több ilyen szerelvény is útra kel, hogy egy esetleges támadás során nehezebb legyen kitalálni, hogy melyikben utazik az elnök valójában. Ez viszont azt jelenti, hogy elképesztő összegeket költ az ukrán elnöki iroda a luxusra.

Zelenszkij háborús időkben is imádja a luxust Forrás: AFP/Handout/Ukrainian presidential press service

Zelenszkij egyébként Varsóban is folytatta a lázálmát, a Twitter-oldalán nem sokkal a látogatást követően arról írt, hogy egy ukrán győzelem esetén nem lesz határ Lengyelország és Ukrajna között. Egy nappal ezt megelőzően az orosz médiában Szergej Nariskin, az orosz külső hírszerzés (SZVR) vezetője arról értekezett, hogy

a lengyelek az ukránoknak nyújtott segítségért cserébe vissza akarják kapni a ma Ukrajna észak-nyugati részéhez tartozó, történelmien lengyel területeket.

Az már most is tisztán kivehető, hogy az ukránpárti országok lelkesedése csökken, hiszen a választók egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy a fegyverszállítmányok és a szankciók nem vezetnek békéhez, ráadásul tönkreteszik az Európai Unió gazdaságát és belesodorják a teljes blokkot a harmadik világháborúba. Az ukránok ráadásul semmilyen sikert nem érnek el a fronton az óriási pénz és fegyvermennyiség után sem, sőt, az elmúlt időszakban az oroszok foglalnak el újabb területeket.

Zelenszkij néhány hete még arról beszélt, hogy Bahmutot nem fogják védeni az utolsó emberig, ha közel a vég, akkor feladják a várost. Ez viszont egyszerűen már nem fér bele, sem a nyugati szponzorok, sem pedig az ukránok számára, ezért Zelenszkij úgy döntött, hogy a hadsereg minden erejét Bahmut megvédésére fókuszálja, még akkor is, ha az oroszok már gyakorlatilag körbevették a várost, és közben más fontos településeket is támadnak.

Bahmut hamarosan orosz kézre kerül Forrás: AFP/Aris Messinis

Bahmut elvesztése így azt jelentené, hogy az ukrán összeomlás a visszafordíthatatlan stádiumba kerül.

Így nem is meglepő, hogy Zelenszkij legfontosabb szövetségeséhez mehetett előkészíteni a béketárgyalásokat. Az ukrán elnök annak is tudatában van, hogy ha magától nem hajlandó megkezdeni a tárgyalásokat, akkor saját népe fogja rákényszeríteni erre, ha Bahmut elesik.

Mivel a város orosz kézre kerülése már csak idő kérdése, ezért Zelenszkij megteszi a szükséges lépéseket hatalma és mesés vagyona megtartása érdekében.

Közben a nyugati vezetők és Brüsszel is kétségbeesetten kér segítséget a helyzet megoldására, bár ez közel sem jelenti azt, hogy hirtelen a brüsszeli bürokraták megvilágosodtak és feladják az eddigi szankciós, háborúpárti politikájukat. Azzal viszont tisztában vannak, hogy amennyiben Zelenszkij elbukik, ők is elbuknak. Hiszen nehéz lesz kimagyarázni azt, hogy Brüsszel miért verte szét az Európai Unió gazdaságát, költött euró tízmilliárdokat Ukrajna megsegítésére, okozott inflációs és energetikai válságot és sodorta a világháború szélére a kontinenst úgy, hogy ebből semmilyen hasznot nem látni.

Emmanuel Macron francia elnök múlt Kínába utazott, hogy Hszi Csin-pinggel folytasson megbeszéléseket és meggyőze, hogy segítsen az ukrán helyzet megoldásában. A kínaiak ugyanis nemrég béketervezettel álltak elő, amelyet az oroszok tárgyalási alapnak tekintenének, Ukrajna viszont amerikai nyomásra elutasította a javaslatot.

Macron Kínában próbál segítséget szerezni Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az is árulkodó, hogy Macron béketárgyalásokat sürgetett, és már ő is úgy gondolja, hogy diplomáciai úton kell megállapodni Oroszországgal, vagyis több mint egy év után egyes nyugati országok is eljutnak arra a felismerésre, amelyet Magyarország a háború kitörése óta hangoztat.

Macronon kívül Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is Kínába utazott, azért, hogy segítséget kérjen. Az is kiderült, hogy a béketárgyalások is szóba kerültek a megbeszélések során, Hszi Csin-ping állítólag azt mondta, hogy amennyiben eljön az ideje, hajlandó telefonon egyeztetni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Mindez azt jelenti, hogy amint az ukránok hajlandóak megkezdeni a béketárgyalásokat, Kína közvetítőként jelen lesz a folyamatban.

Von der Leyen mindezt örömteli hírként értékelte, ami arra enged következtetni, hogy már Brüsszelben is arra készülnek, hogy elveszítik a háborút Oroszország ellen, most pedig az Európai Bizottság elnöke próbál valami pozitív üzenetet alkotni az elképesztő vereség kimagyarázására.