Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Mi mondható el a háború mostani erőviszonyairól? Mikor támadhatnak újra az oroszok a bukott ukrán ellentámadás után?
Gyakorlatilag az volt az ukránok stratégiai célja, hogy a vilniusi csúcsra már úgy mennek el, hogy katonai sikert érnek el, mert csakis ezzel tudták volna megmagyarázni, hogy Ukrajna miért kapjon pénzügyi, katonai és technikai támogatást. Ezt nem tudták elérni, így nem véletlen, hogy az ukrán vezetés állandóan azt mondogatja, hogy minden rendben van, és ők sokat haladtak előre.
A valóság azonban az, hogy a frontok hetek óta beálltak, minimális mozgás van mindkét részről, és a stratégiai áttörés, amit a Nyugat várt Ukrajnától, nem következett be.
Tavaly azért voltak sikeresek az ukránok, mert meglepetésszerű volt a támadás, idén ez elmaradt, így stratégiai siker nincs. Az oroszok mélységi védelmet építettek ki, általában három lépcsőben, ami azt jelenti, hogy az ukránok nem tudtak áttörni.
Az ukránok stratégiai célja az volt, hogy megbuktassák Putyint, de ez nem jött be. Oroszországtól óriási, több mint 700 milliárd eurós háborús jóvátételt követeltek, de ez sem jött be, és valamennyi, oroszok által megszállt terület visszaszerzése – beleértve a 2014-ben elfoglalt Krímet –, nem jött be. Az oroszok stratégiai célja az volt, hogy Zelenszkijt megbuktassák, ez nem jött be. A második cél a frontvonalak stabilizálása volt, ez bejött.
A harmadik cél az volt, hogy Ukrajna nem lehet a NATO és az Európai Unió tagja. Ez jelenleg nem tud megvalósulni, mert Ukrajna semmilyen kritériumnak nem felel meg.
Jelenleg a diplomácia erősödött fel a hadseregek teljesítményével szemben.
Hatvan percet tárgyalt Ukrajnáról a CIA és az FSZB főigazgatója, folynak a vezérkarok közötti együttműködések, és az amerikai politikában egy lényeges fordulat, hogy első helyen rögzítették a kínai veszélyt, ezt követi az orosz. Ha ez valóban igaz, akkor az azt jelenti, hogy egy kompromisszumos megoldásra van szükség, amit elkezdtek előkészíteni.
A vilniusi NATO-csúcs eredményei hogyan befolyásolhatják a háború további menetét, és az oroszok cselekedeteit, válaszlépéseit?
A vilniusi csúcson egy 90 pontos határozatot fogadtak el, amelyből az egyik az, hogy évi 500 millió dollár katonai támogatást kap Ukrajna, de ez sokkal kevesebb, mint, amit vártak. Benne van az is, hogy létrejön a NATO-Ukrajna Tanács, ami korábban is működött, csak elvileg alacsonyabb szinten. A csúcson stratégiai áttörés ukrán kérdésben nem következett be. Zelenszkij azt mondta, hogy csak akkor vesz részt a csúcson, ha garantálják neki, hogy NATO-tag lesz Ukrajna, de ezt a tagállamok nem garantálták neki, ő mégis elment. Zelenszkij azt is bejelentette, hogy ha jövőre nem kap amerikai támogatást, egyedül folytatja a háborút, de ez teljesen komolytalan, mert ezt sohasem tudja megtenni. Máshogyan fogalmazva: Ukrajna még a csúcs első napján is követelte, hogy beléphessen a szervezetbe, de ezt a lehetőséget nem kapta meg.
Ez a döntés a NATO egységét szimbolizálja „Ukrajnával szemben". A NATO tehát támogatja Ukrajnát, de nem hajlandó az országért a harmadik világháború veszélyét felvállalni.
Az oroszok titkos tárgyalásokat folytatnak a törökökkel, az amerikaiakkal és másokkal is, de az orosz stratégiai célok közben nem változtak meg.
Oroszország osztja sok partnerének az ukrajnai konfliktus békés rendezésére vonatkozó javaslatát, de a Nyugat és Kijev minden békekezdeményezést elutasított – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy orosz hírportálnak adott interjúban. Lehetséges lenne, hogy az oroszok be akarják fejezni a háborút, de azt a Nyugat nem engedi?
Ez azt jelenti, hogy ma körülbelül 40 nyugati ország Ukrajnát támogatja, de a világ maradék országa, mintegy 160 ország vagy nem foglal állást, vagy Oroszország mellett van.
Az Európai Unió Ursula von der Leyen vezetésével néhány nappal ezelőtt akart összehívni egy EU- és Dél-Amerika-csúcsot Ukrajna támogatására, de valamennyi dél-amerikai ország azt mondta, hogy ez egy európai háború, és ők ebbe nem szólnak bele, valamint nem hajlandóak Oroszországgal szemben és Ukrajna mellett állást foglalni.
India kijelentette, hogy a legnagyobb fegyverszállítója a jövőben is Oroszország, ezen a stratégián változtatni nem akar. Tehát az látszódik, hogy a NATO most meghirdetett céljai arra jók, hogy a 31 országot összetartották. Zelenszkij azt mondta, hogy a 31 NATO-tagból 23 támogatja Ukrajna belépését.
Az fontos szabály, ha egy tag nem támogatja, akkor már nem vehetik fel Ukrajnát, és jelenleg jó pár ország van, amely nem hajlandó támogatni az ukránok belépését. A baltiak, a skandinávok, a britek és a lengyelek az azonnali belépés mellett voltak, de a többiek – beleértve az amerikaiakat, a franciákat és a németeket –, nem.
A nukleáris fegyverek hordozására alkalmas F-16-os vadászgépek megjelenését a nukleáris szférában Oroszország a Nyugat fenyegetésének fogja tekinteni – mondta Szergej Lavrov külügyminiszter a Lenta.ru-nak adott interjújában. Mi fog történni, ha Ukrajna megkapja ezeket a vadászgépeket, és ez tovább eszkalálhatja-e a háborút?
Jelenleg az amerikaiak azt mondják, hogy ősszel ők nem küldenek ilyen gépeket, szerdán pedig 11 NATO tagállam aláírt egy megállapodást arról, hogy elkezdik az ukrán pilóták kiképzését ezekre a gépekre. Az amerikaiak még nem döntöttek. Annyit látni kell, hogy az F-16-os több évtizeddel előtti fegyver, amelynek vannak teljesen modern és elavult változatai is. Nyilvánvaló, hogy nem a moderneket adják át az ukránoknak, itt tartunk jelenleg.
Miért veszélyes, hogy Amerika ragaszkodik a kazettás bombák küldéséhez? Mikor vetettek be utoljára kazettás bombát, és mekkora pusztításra képes? Miért aggályos olyan pusztító fegyverek bevetése, amelyeket nemzetközi egyezmény is tilt, és majd a háború lezárása után is emberéleteket fog veszélyeztetni?
Az ENSZ több mint száz országa aláírta, hogy elítéli a kazettás bombák bevetését, használatát. Rengetegszer bevetették már ezt a fegyvert a laoszi háborútól kezdve a kambodzsaiig, és elvileg az oroszok az ukrán háborúban, de ezt nem lehet bizonyítani. Az USA, Kína, Ukrajna, Oroszország, Korea, Irán és több más ország nem írta alá ezt a nemzetközi szerződést.
A kazettás bombák azért ennyire pusztítóak, mert egy részük nem robban fel, tehát évek múlva, aki belefut egy ilyenbe, azt csonkolja, vagy belehal egy ilyen bomba felrobbanásába.
Lehetetlen megmondani a kazettás bombáknál, hogy mekkora arányban robbannak fel és mekkorában nem. Az amerikaiak egyébként döntően lejárt szavatosságú bombákat adtak át az ukránoknak azzal az indokkal, hogy a 155 mm-es tüzérségi lőszerük kifogyott, ezt adják helyette. 24 órával később a németek közölték, hogy ők húszezer 155 mm-es tüzérségi lőszerből átadnak Ukrajnának a német készletből; innentől pedig az amerikai érvelés máris gyenge lábakon áll. Az amerikaiak bejelentették, hogy az ukránok megígérték, hogy a kazettás bombákat a polgári lakossággal szemben nem fogják bevetni, de ezt lehetetlen kivitelezni, tehát inkább egy marketingfogásként értékelhető.
