Eltüntették a keresztet az egyik leghíresebb párizsi épületről

Nagy vitát váltott ki Franciaországban az idei, párizsi nyári olimpia hivatalos plakátja és az azt bemutató animáció. A Párizs jellegzetes épületeit is felvonultató, a várost madártávlatból bemutató színes grafikán az Invalidusok házához tartozó Szent Lajos-katedrálist kereszt nélkül ábrázolták, noha a valóságban a katedrális csúcsán ott van a kereszténység szimbóluma.

A franciák felháborodtak az alkotáson. A Paris2024 Instagram oldalára is feltöltött animációhoz kommentelők szerint az egész grafika hibás, többen nevetségesnek tartják az ábrázolásokat, és az Invalidusok dómjának tetejéről "lemaradt" kereszt mellett a francia zászlót is hiányolják róla. A jobboldali politikusok szerint nem véletlen a kereszt eltüntetése, amely politikai üzenetet is hordoz - írta a Le Point. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Paris2024 (@paris2024) által megosztott bejegyzés

A francia identitás tagadása?

Éric Ciotti, a Republikánus párt (Républicain) elnöke X-en (Twitteren) fakadt ki.

A Invalidusok dómjának kupolája nem egy szupermarket teteje, hanem egy kápolnáé. A 2024-es olimpia hivatalos plakátja a csúcson lévő kereszt eltörlésével megtagadja ennek az épületnek az identitását, valamint a francia történelmet. Botrányos! 

 - írta a pártelnök. 

Le dôme des Invalides n’est pas celui d’un supermarché mais celui d’une chapelle. En effaçant la croix à son sommet, l’affiche officielle des JO 2024 nie l’identité même de ce bâtiment ainsi que l’histoire française. Scandaleux !https://t.co/76vQTRi4tC

— Eric Ciotti (@ECiotti) March 5, 2024

A szintén republikánus François-Xavier Bellamy EP képviselő szerint a kereszt eltávolítása egy sokkal mélyebb probléma legújabb tünete. 

Ez a plakát elrejti a valóságot, mintha Franciaország bűnös lenne, ha vállalja kultúráját, és azt sugallja, hogy ahhoz, hogy a jövőről beszélhessen, el kellene felejtenie a történelmét.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Marion Maréchal, aki a közelgő európai parlamenti választásokra készülő, Eric Zemmour vezette, radikális jobboldali Reconquête! (Visszahódítás!) párt listavezetője. 

Miért nincs francia zászló? Mi értelme az olimpiai játékok franciaországi megrendezésének, ha el kell rejteni, hogy mik vagyunk?

- kérdezte, hozzátéve: ez az ábrázolás megtagadja az épület identitását, valamint a francia történelmet. 

Pourquoi avoir effacé la croix au sommet du dôme des Invalides sur l'affiche officielle des #JO2024 ? Pourquoi aucun drapeau français ?
Quel intérêt d'organiser les Jeux Olympiques en France si c’est pour cacher ce que nous sommes ? pic.twitter.com/KrFtfMwyIy

— Marion Maréchal (@MarionMarechal) March 5, 2024

A szuverenista egykori elnökjelölt, Nicolas Dupont-Aignan szerint pedig

 "Franciaország meggyalázza magát azzal, hogy megtagadja történelmét és kultúráját",

míg Jordan Bardella, a Rassemblement National (Nemzeti Tömörülés) elnöke és a Marine Le Pen-párt EP-lista vezetője szerint a plakát a francia trikolor megvetése, a keresztény örökség annulálása. 

A macronizmus az identitásunk eltörlése. Franciaország nagy tragédiája, hogy olyan vezetői vannak, akik nem szeretik az országot. 

 - tette hozzá a politikus. 

Hajlandóak megtagadni Franciaországot a valóság eltorzításáig, hogy eltöröljék a történelmét

 - vádolta François-Xavier Bellamy, az Európai Parlament képviselője és a Republikánusok politikusa. "Hogyan lehet megérteni a Les Invalides-t, ha eltöröljük a keresztet, amely a mély értelmét képezi? Hogyan állíthatja valaki, hogy szereti egy országot, ha mindent megtesz, hogy elpusztítsa a gyökereit?

A Le Figaro, online műsorában - egy, a témához kapcsolódó beszélgetés alatt -  szavazást indított a plakátról. A kérdés az volt: Önt megdöbbentette-e, hogy az olimpiai plakátról eltávolították a keresztet az Invalidusok kupolájáról?

 A válaszadók 87 százaléka válaszolt igennel a kérdésre a 15 perces műsor alatt.

Az adás vendége, Gilles Smadja, a francia sportminisztérium korábbi kabinetfőnöke szerint nemcsak a plakátot megrajzoló művész hibázott, de a párizsi Olimpiai Játékok Szervezőbizottsága  is, amikor nem javíttatta ki az alkotást.

Amikor egy műemléket restaurálnak, akkor azt a maga teljességében kell helyreállítani. A maga eredetiségében és gazdagságában, és az Invalidusok keresztje az Invalidusok része. Nyilvánvaló, hogy nem szabad eltávolítani

- fogalmazott, majd arra is utalt, hogy a vallási szabadság ilyetén kifejezése is hibás felfogás.

Az olimpiai faluban minden vallás gyakorolható. Van mecset, zsinagóga, templom, templom. Tehát, ha a keresztet szándékosan tüntették el a plakátról, az az Olimpiai Charta félreértelmezése lenne. Olimpiai Játékokon mindenki úgy imádkozhat, ahogyan akar. Rengeteg sportoló van, akik a vallási gyakorlatukra hivatkoznak, amikor pályára lépnek, amikor győznek. Ha a kereszt hiányával a vallásszabadságot akarták jelképezni, akkor ez az olimpiai szellem nagyon rossz értelmezése

- mondta Gilles Smadja, aki azt is kifogásolta a hivatalos plakát kapcsán, hogy nem elég markáns, nem olyan, amit megjegyeznek majd az emberek. Szerinte erre a plakátra soha nem fognak emlékezni. 

 

A "művész" és a Paris2024 védelmébe vette az alkotást, szerintük ez csak egy művészi ábrázolás

A plakátot Ugo Gattoni, párizsi illusztrátor tervezte, aki - a Paris Match cikke szerint - támadásokra válaszul azt mondta, hogy koncepciójában nem szerepelt, hogy teljesen pontos és élethű ábrázolást adjon Párizsról és annak legfontosabb épületeiről. Az AFP-nek küldött nyilatkozatában olyan művészi látásmódra hivatkozott, amely "nem törekszik arra, hogy konformista módon ábrázoljon tárgyakat vagy épületeket".

Úgy mutatom be ezeket az épületeket, ahogyan a fejemben megjelennek, és minden hátsó szándék nélkül. Nem arra törekszem, hogy hűek legyenek az eredetihez, hanem arra, hogy az emberek első pillantásra felismerjék őket, egy szürreális és ünnepi világba vetítve

- fogalmazott meglehetős gyávasággal. A "művész" mintegy 2000 órát töltött az "alkotással". Mint elmondta, időtálló művet szeretett volna létrehozni, amely az aranymetszésen alapul, sok építészeti elemmel. Szerinte

a plakát eredetisége a szürreális és utópisztikus nézőpontjában rejlik, mind a kompozíciójában, "mind a benne megjelenő ezernyi részletben". 

A munkát az Olimpiai Játékok Szervezőbizottsága rendelte meg és a támadások kereszttüzében meg is védte azt és annak alkotóját is. Joachim Roncin, a Paris2024 kreatív igazgatója elmondta, hogy az olimpiai és paralimpiai játékok plakátjainak megalkotásakor a párizsi illusztrátort arra kérték, hogy az Eiffel-torony tetején túlra is tekintsen, beépítve a Szajna-Saint-Denis létesítményeket, elsősorban a francia nemzeti stadiont, a Stade de France-ot, de a legnagyobb francia polinéz sziget, Tahiti strandjait is, ahol a szörfversenyek zajlanak majd.

Rengeteg kis történet van benne. Nagyon gazdag. Tele van ötletekkel. Mindez ünnepi, vidám és színes hangulatban, amely tökéletesen illeszkedik a 2024-es párizsi játékok szellemiségéhez, amelyet magunk is egy nagy népünnepélynek, szórakoztatónak és mélységesen vidámnak képzeltünk el

  - mondta idézte Joachim Roncint a dezeen.com. 

 

Az Invalidusok háza
 

A Hôtel National des Invalides, vagyis az Invalidusok háza Párizs egyik legnevezetesebb épülete, Franciaország második legnagyobb épületegyüttese Versailles után. Építését 1670-ben kezdték meg, Libéral Bruant tervei alapján, XIV. Lajos, a Napkirály uralkodása alatt. A munkálatokat 1680-ban Jules Hardouin Mansart irányításával fejezték be. Az ő nevéhez fűződik a templomhoz tartozó Saint Louis templom is. Az épületben eredetileg hontalan, leszerelt katonák laktak, nekik nyújtott otthont a ház. A Cité des Invalides 1674-ben nyílt meg először a veteránok előtt. Az épületegyüttes egyszerre volt hospice, kaszárnya, kolostor, kórház és gyár, valóságos város volt, amelyet katonai és vallási rendszer irányított. Több mint 4000 bentlakó élt falai között.

Az épület - híres aranyozott kupolájának köszönhetően - a francia főváros kiemelkedő látványossága, kivételes műemlék. Franciaország egyik jelképe.

Itt van Napóleon sírja, a császár 1821-es halála után 1840-ben nagyszabású szertartás keretében a kupola alá temették, itt lett végső nyughelye. Az elmúlt évek egyik legkiemelkedőbb eseménye volt  XVI. Benedek pápa szentmiséje, amelyet 2008. szeptember 13-án az épületegyüttes előtti sétányon 260 000 ember előtt pontifikált. 

Ma itt található a francia fegyveres erők múzeuma, (Musée de l’Armée) és a kortárs történelem múzeum is (Musée d’Histoire contemporaine) illetve az Invalidusok dómja (Saint-Louis des Invalides), mely számos francia háborús hős földi maradványait őrzi.