Amerika titokban küldene NATO katonákat Ukrajnába?

Egyre nagyobb a lehetősége annak, hogy nyugati katonák harcoljanak az orosz–ukrán háborúban, mivel Emmanuel Macron után több ország politikusa is úgy vélekedett, hogy saját csapataikat küldenék az oroszok ellen a frontra.

A napokban a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről Robert Gates, George W. Bush, valamint Barack Obama elnökök védelmi minisztere fejtette ki véleményét. Gates szerint, a vezető politikusok túl sokat beszélnek, álláspontja szerint néha jobb nem megosztani az állampolgárokkal a terveket.

A kormányunk túl sokat beszél. Néhány más kormány szintén. Néha jobb csak csinálni a dolgokat, és nem beszélni róluk az embereknek. De lehet, hogy ez csak egy régi CIA-s gondolkodása 

– nyilatkozta Robert Gates volt amerikai védelmi miniszter a CBS News amerikai televíziós hálózat műsorában.

Gates az interjúban arra szólított fel, hogy még több fegyvert adjanak az ukránoknak. Ezek a felszerelések pedig minél gyorsabban a harctérre kell jussanak.

Az igazi kérdés most az, hogy milyen gyorsan tudjuk a kezükbe juttatni azokat a felszereléseket, amelyekre az ukránoknak szükségük van, kezdve a légvédelemmel, de a tüzérséggel és rakétákkal együtt

– mondta a háborúpárti politikus. Hangsúlyozta, fontos, hogy szó szerint az ukránok kezébe kerüljenek a fegyverek a következő hetekben, mert ez az orosz offenzíva májusban és júniusban várható.

És ezért most az a kritikus kérdés, hogy mennyire sürgetjük meg, hogy ezek a felszerelések Ukrajnába és az ukránok kezébe kerüljenek, hogy feltartóztathassák ezt az orosz offenzívát, és szilárd védelmi vonalat hozhassanak létre keleten

– húzta alá az amerikai politikus.

Fotó: Anadolu via AFP/ Diego Herrera Carcedo / Anadolu via AFP/ Diego Herrera Carcedo

Nyugati csapatok Ukrajnában, titokban

A beszélgetés során kitértek arra a kérdésre is, melyet egyre többször lehet hallani az utóbbi időben, mégpedig a NATO-tagállamok erőinek Ukrajnába küldésére.

Gates felidézte azt is, amikor először Emmanuel Macron francia köztársasági elnök jelentette be, hogy nem szabad kizárni francia katonák Ukrajnába való telepítését. "Valószínűleg több olyan európai vezető is volt, aki majdnem szívrohamot kapott" – reagált az államfő kijelentéseire.

És néhány más kormány is túl sokat beszél. Néha jobb, ha egyszerűen megteszel dolgokat, és nem mondod el másoknak, hogy csinálod. 

Ezzel arra utalt a volt védelmi miniszter, hogy gyakorlatilag titokban Ukrajnába mehetnek a nyugati katonák. Mégpedig úgy, hogy arról a közvélemény ne is tudjon. Gates arról is beszélt, hogy valószínűleg még több kiképzés kell majd az ukrán csapatoknak, hiszen az új sorozási törvény miatt gyakorlatilag olyanok kerülnek a frontra, akiknek semmi tapasztalatuk nincs. Ez a kiképzés akár Ukrajnában is történhet. Ez pedig közvetlenül azt jelentheti, hogy a nyugati csapatok a háborús országba mennek.

NEW: Russian forces recently made confirmed advances near Chasiv Yar during recent mechanized assaults amid continued fighting in the area on May 19. (1/3) https://t.co/MwzFEHgYaw pic.twitter.com/GnKJAUKvVi

— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) May 20, 2024

Az utóbbi időben szinte hetente lehetett hallani arról, hogy Macron után mely országok küldenének katonákat Ukrajnába. Sőt márciusban Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter már arról beszélt, a NATO katonai személyzete már jelen van a háborúban álló országban, részletekbe azonban nem bocsátkozott, nem árulta el, mely országokról van szó. Hasonló álláspontot erősített meg Kaja Kallas észt miniszterelnök is, aki a brit Financial Times gazdasági lapnak arról beszélt, a NATO-tagoknak nem kell attól tartaniuk, hogy a külföldi kiképzőegységek ukrajnai jelenléte miatt a védelmi szövetség háborúba keveredik Oroszországgal.

Vannak olyan országok, melyek már a helyszínen képeznek ki katonákat

– tette hozzá, hangsúlyozva, a kiképzők saját felelősségükre vannak Ukrajnában.

Május elején egyébként Litvánia is bejelentette, kiképzési misszióban kész katonákat küldeni Ukrajnába. A balti országok úgy látják, saját biztonságuk összefügg azzal, hogy Kijev képes lesz-e kiszorítani az oroszokat, mert ha nem, álláspontjuk szerint Putyin a balti térséget veheti először célba.

Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, Észtország vezetése is arról tárgyal, hogy csapatokat küldjön Ukrajna nyugati részébe, hogy átvegyék az ukrán erőktől a nem közvetlen harci feladatokat. Ezzel lehetőséget adnának Kijevnek, hogy még több saját katonát küldjön a frontra – mondta a Breaking Defense-nek az észt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Mint a portál írja, az észt hadsereg már hónapokkal ezelőtt belső megbeszéléseket folytatott arról, hogy csapatait Nyugat-Ukrajnába küldheti, távol a frontvonalaktól, hogy átvegyenek néhány nem harci küldetést, hogy felszabadítsák az ukrán csapatokat - írja a Magyar Nemzet.