Véres csaták vannak több fronton, a Krímet rakétákkal támadják
2024. május 02. 04:27
Olvasási idő: 1 perc
Események
Fotó: AFP/Genya Savilov
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 799. napjáról.
Magyarország területére 2024. május 1-én az ukrán-magyar határszakaszon 4214 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5594 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
"Ukrajna már teljes mértékben végrehajtotta kötelezettségvállalásainak egy részét, így júniusban ténylegesen megkezdhetjük a csatlakozási tárgyalásokat. Azon dolgozunk, hogy elkerüljük a késedelmeket és a félreértéseket az Európai Unió részéről. A kommunikáció minden részletét, lépését, minden aspektusát nemzetközi szakértőinkből álló csapattal közösen készítjük elő. És hálás vagyok mindenkinek, aki segít. Idén is fenn kell tartani a helyzetet, és minden stratégiai irányban új célokat kell elérni. Az Európai Unió, a tárgyalások tényleges megkezdése, a mi közeledésünk az egyik ilyen irány" - mondta napi videójában az ukrán elnök.
Ukrajna a globális békecsúcsra készül, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legtöbb ország és vezető legyen ott a svájci megbeszélésen - mondta Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök úgy fogalmazott: "A világ minden agresszort meg tud állítani. Mindannyiunknak együtt kell cselekednünk, hogy békére kényszerítsük Oroszországot."
Napi videójában számolt be arról az ukrán elnök, hogy több személyi változást is végrehajtott az ukrán biztonsági szolgálatnál, egyéb részletet ugyanakkor nem osztott meg.
Hivatalos forrásból tudható, hogy leváltotta a szervezet kiberbiztonsági osztályának a vezetőjét, miután a sajtó Illja Vitiuk feleségének és családtagjainak vagyonosodásáról kezdett vizsgálódni.
Egy ukrán dróntámadás elektromos vezetékeket rongált meg a dél-oroszországi Kurszk régióban – közölte a helyi kormányzó. A támadás miatt áram nélkül maradt Ponyri falu.
Roman Starovoit regionális kormányzó azt mondta, hogy a drónt lelőtték, és a szerelők a helyszínen vannak, hogy helyreállítsák az áramellátást.
A szerda esti rakétatámadás volt a héten a harmadik, amit az oroszok Odessza ellen indítottak. Összesen kilenc civil halt meg és 35 ember megsebesült, köztük egy négyéves gyerek és egy várandós nő is.
A szerdai rakétacsapások során találatot kapott az ukrán posta odesszai csomagraktára is. A cég tájékoztatása szerint egyik alkalmazottjuk sem sebesült meg, de az anyagi kár jelentős. Az ügyfeleket kárpótolják a megsemmisült csomagok miatt.
Washington azzal vádolta Moszkvát, hogy megsértett egy nemzetközi szerződést, amikor Ukrajnában egy első világháborús vegyi fegyvert, kloropikrint használt az ukrán csapatok ellen.
A kloropikrin irritáló, fullasztó hatású könnygáz. Németország vetette be a szövetséges csapatok ellen az első világháborúban, de azóta betiltották katonai használatát, tömegoszlató eszközként azonban most is elérhető több ország rendőrségénél.
Az ukrán hadsereg szerint a kloropikrin mellett az orosz erők illegálisan használtak CS- és CN-gázokkal töltött gránátokat is.
Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be három személy ellen, akik szerintük kapcsolatba hozhatóak Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető halálával.Navalnij egy orosz sarkvidéki börtönben halt meg februárban, ismeretlen körülmények között. Az orosz hatóságok azt mondják, hogy természetes halállal halt meg, hívei azonban úgy vélik, hogy megölték.
Az amerikai pénzügyminisztérium honlapján megjelent közlemény szerint az orosz sarkvidéki cseppfolyósított földgázprojekthez kapcsolódó vállalatokat is szankciókkal sújtották, de korlátozások léptek életbe a Pobeda orosz légitársaságra is, amely az ország legnagyobb légitársaságának, az Aeroflotnak a leányvállalata.
Az ukrán szárazföldi csapatok 20 új Toyota terepjárót kaptak Kijevtől. Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere azt mondta, hogy a saját költségvetésükből különítettek el 60 millió hrivnyát (kb.: 550 millió forintot) a szárazföldi erők 3. különálló rohamdandárja számára. A terepjárókat ennek az összegnek a feléért vásárolták.
A nem páncélozott járműveket katonák evakuálására, szállítására és logisztikai feladatoknál használják majd.
Oroszország több mint 3000 harckocsit veszített Ukrajnában, ami a háború előtti teljes aktív készletének felel meg – állítja a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete. Elemzésük szerint ugyanakkor van elég gyengébb minőségű páncélozott jármű az orosz raktárban a kieső felszerelés évekig tartó pótlásokhoz, miközben Moszkva állítása szerint felpörgetik az új tankok gyártását.
A hírek szerint egy dróntámadás megrongálta az oroszországi Orjol és Kurszk megyék energetikai infrastruktúráját – jelentették a helyi orosz tisztviselők május 1-jén.
Ukrán drónok támadták meg a Rjazani és a voronyezsi Olajfinomítót– írja a The Kyiv Independent.
Május 2-án hajnalban a légvédelmi rendszerek az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) 12 drónját lőtték le Oroszország öt régiójában – számolt be a Honvédelmi Minisztérium a Telegram csatornán.
Öt repülőgép típusú drónt fogtak el a Brjanszk régiója felett, hármat Krasznodar, kettőt Rosztov, egyet-egyet pedig Kurszk és Belgorod régiók felett.
Robbanások történtek Afipszkij falu felett , Krasznodar területén – számolt be a Shot Telegram csatorna. Szemtanúk beszámolója szerint az első robbanás 3 óra 10 perckor történt a város felett. Az előzetes adatok szerint légvédelmi rendszerekkel sikerült elnyomni az olajfinomító felé tartó ukrán drónokat. Károkról és áldozatokról egyelőre nincs információ.
Hosszú sorok alakultak ki Moszkvában szerdán, ahol az orosz hadsereg bemutatta az Ukrajnában elfogott nyugati harckocsikat és katonai eszközöket. Amerikai, német és francia harckocsikat, brit és ausztrál páncélozott járműveket, valamint Törökországban, Svédországban, Ausztriában, Finnországban, Dél-Afrikában és a Cseh Köztársaságban gyártott katonai eszközöket állítottak ki.
Ukrajna hasonló kiállítást rendezett Kijevben tavaly az elfogott orosz tankokból és felszerelésekből.
A kiállításról készült galéria ide kattintva érhető el.
Vaszilij Anokhin, a szmolenszki régió kormányzója arról számolt be, hogy május 2-án az Ukrán Fegyveres Erők drónokkal támadtak meg egy polgári energetikai létesítményt – számolt be a kormányzó a Telegram csatornán.
Hivatalosan is megvádolta Oroszországot szerdán az Egyesült Államok azzal, hogy az orosz csapatok vegyi fegyvereket is bevetnek az orosz–ukrán háborúban – számolt be a Reuters hírügynökség. Amerikai értesülések szerint az egyik ilyen anyag a klórpikrin – mely többek közt rovarirtószerek hatóanyaga, így elsősorban a mezőgazdaságban használják –, a másik pedig a „tömegoszlató szerek”, mint például a könnygáz. A külügyminisztérium közleményében úgy fogalmaztak, az oroszok célja, hogy kiszorítsák az ukrán erőket megerősített pozícióikból.
Oroszországot vádolta Margus Tsahkna észt külügyminiszter csütörtökön a GPS-jeleknek a Baltikum térségében történő zavarásával, amely fennakadásokat okoz az ottani országok légi közlekedésébent.
Észtországban az utóbbi időben egyre gyakoribbak a GPS navigációs rendszer okozta fennakadások.
A balti ország hatóságai szerint a GPS-jeleket orosz területről zavarják, és a probléma egyre nagyobb lett az Ukrajna elleni orosz háború 2022. februári kezdete óta.
"Tudjuk, hogy Oroszország zavarja a GPS-jeleket az Ukrajna elleni támadás kezdete óta. Az elmúlt másfél évben ez a probléma igen súlyossá vált a térségben" - mondta a miniszter az észt televízióban egy csütörtöki rádiójelentés szerint.
Az orosz erők a nap folyamán 130 alkalommal támadták meg Szumit – jelentette a Szumi megyei katonai kormányzat május 1-jén.
Áprilisban Oroszország több mint háromszáz különféle típusú rakétával, csaknem háromszáz Sahíd kamikaze (önmegsemmisítő) drónnal és több mint 3200 irányított bombával mért csapást ukrán civilekre - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közösségi oldalain.
"Városaink és közösségeink Szumi megyétől az odesszai, dnyipropetrovszki, harkivi, donyecki, mikolajivi régiókon át a Herszoni területig naponta és éjszakánként szenvednek ettől a tudatos és aljas terrortól" - fogalmazott az államfő.
Hozzátette, hogy több ezer ukrán ember életét mentették meg azoknak a vezetőknek és országoknak köszönhetően, amelyek már támogatták Ukrajnát légi pajzsának erősítésében, és szankciókkal "zúzzák szét az orosz katonai gépezetet". Mégis sok emberéletet követeltek ezek az orosz támadások - emlékeztetett, és felszólította a világot, hogy növelje nyomását Oroszországra, és segítse Ukrajnát légvédelmi képességeinek növelésében.
Tizennégyen megsebesültek abban az orosz támadásban, amely a dél-ukrajnai Odesszát érte csütörtökre virradóan - közölte Oleh Kiper, a régió kormányzója a Telegramon.
Hozzátette, hogy károk keletkeztek a polgári infrastruktúrában, köztük postai raktárépületekben. Elmondta, hogy még mindig oltják a keletkezett tüzeket.
Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkov megye kormányzója arról tájékoztatott a Telegramon, hogy délután az orosz erők irányított légibombával csaptak le a megyeszékhely, Harkov mellett fekvő Derhacsi településre, aminek következtében az eddigi adatok szerint nyolc gyermek és egy 75 éves férfi súlyos sérüléseket szenvedett. A rendőrség közlése szerint a gyermekek egy sportklubban tartózkodtak. A kormányzó korábban arról írt a Telegramon, hogy a régió több részét is orosz támadások érték csütörtökön.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban.
Macron a The Economist című brit gazdaság-politikai folyóiratnak adott, a hetilap online kiadásában csütörtökön megjelent átfogó interjúban úgy fogalmazott: egyértelmű stratégiai álláspontja az, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen "ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?"
A francia államfő egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett. "Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit" - fogalmazott.
A francia elnök szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek "már semmiféle ilyen korlátai nincsenek, aki maga az agresszor".
Vadim Filaszkin regionális kormányzó szerint még mindig 682 civil lehet a víz- és áramellátás nélkül maradt, egykor 12 ezres lakosú Csasziv Jar ostrom alatt álló városában.
Hónapokig tartó szüntelen orosz tüzérségi csapások pusztították el a stratégiai fontosságú várost, amely az oroszok következő fő célpontjává vált, mert bázisként szolgálhat Kosztjantyinivka, Szlovjanszk és Kramatorszk városok felé. A Csasziv Jart védő ukrán erők még mindig friss lőszerszállítmányra várnak.