Így akarja Brüsszel rákényszeríteni Magyarországra a sorkatonaságot - a magyar kormány nem hagyja

A háborús pszichózis egyre inkább eluralkodik a nyugat-európai politikusok között. A júniusi európai parlamenti választások után felálló új EP-ben az első témák között tárgyalhatják majd a kötelező európai sorkatonaságot. A brüsszeli bürokraták már rég nem az európai emberek és Európa, hanem a globalista nagytőke és Amerika érdekében cselekednek, akik pedig profitálnak a fegyverszállításból, a háborúból és annak elhúzódásából. Egyes háborúpárti politikusok már a nőket is besoroznák. Mutatjuk azt is, mely országokban van kötelező sorkatonaság, és mit kell tudni Brüsszel legújabb tervéről.

Egyre nagyobb méreteket ölt Európában a világháborús készülődés, különösen a június 9-én esedékes európai parlamenti (EP) választásokhoz közeledve. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke ugyanis azzal az őrült ötlettel állt elő, hogy minden uniós tagállamban vezessék be a kötelező sorkatonai szolgálatot. Minden bizonnyal a javaslatot már az újonnan felálló EP-ben fogják megvitatni, hacsak nem sikerül kiszorítani a háborúpárti, az orosz–ukrán háború eszkalációjában érdekelt képviselőket – írta meg a Magyar Nemzet.

A hetekben éppen Németországban került napirendre az ügy: két héttel ezelőtt ugyanis arról szavazott a Kereszténydemokrata Unió (CDU), hogy tárgyaljanak a kötelező katonai szolgálathoz való fokozatos visszatérésről.

A nyugat-európai országban egészen 2011-ig volt kötelező katonai szolgálat, kivezetésével az önkéntes katonai szolgálat maradt meg. Az viszont, hogy újra felmerült, annak a jele, Berlin is érzékeli, az orosz–ukrán háború óta jelentősen átalakult a biztonsági helyzetet Európában. Hogy a német vezetés pontosan hogyan képzeli el a sorkatonaságot, egyelőre nem tudni. Két forgatókönyvet is felvázolt korábban a The Telegraph brit lap: ezek egyike, hogy minden 18. életévét betöltött fiatalnak kötelező lenne bevonulni – ehhez egyébként alkotmánymódosításra lenne szükség –, a másik verzió pedig csak a férfiakra vonatkozna, nekik egy online űrlapot kellene kitölteni, melynek alapján kiválasztják őket a szolgálatra. Egy másik oka ennek a vitának az, hogy a német haderő olyannyira leépült az elmúlt években, hogy jelenleg több tízezer katona hiányzik a hadseregből. 

Manfred Weberék célja, hogy az európai parlamenti választások után felálló új EP az elsők között tárgyalja majd a uniós kötelező sorkatonai szolgálatot.

Látva az elmúlt hetek nyilatkozatait, köztük Emmanuel Macron francia elnökét, aki nem zárta ki, hogy európai katonákat küldjenek Ukrajnába, valós aggályokat vet fel a kötelező európai sorkatonaság ötlete. Észtország épp a napokban jelentette be, hogy arról tárgyal, hogy csapatokat küldjön Ukrajna nyugati részébe, hogy átvegyék az ukrán erőktől a nem közvetlen harci feladatokat. Ezzel lehetőséget adnának Kijevnek, hogy még több saját katonát küldjön a frontra – mondta a Breaking Defense-nek az észt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Ezért akarnak sorkatonaságot Brüsszelben

Manfred Webernek, az Európai Néppárt elnökének őrült ötlete, miszerint az egész kontinensre kiterjesztené a sorkatonaságot, több országban is termékeny talajra talál. A skandináv államok után Németország megfontolná a női sorkatonaság bevezetését is. A Magyar Nemzet összefoglalója szerint a háborús pszichózisban égő európai politikusok egymás után hozzák a legmegdöbbentőbb döntéseket.

A CDU és a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) két vezető politikusa úgy véli, hogy a csak fiatal férfiak számára kötelező katonai szolgálat nem felel meg a kornak, és azt kérik, hogy az a nőkre is vonatkozzon.

A nők mindmáig önkéntesen szolgáltak a Bundeswehrben. Ennek változnia kell Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke, Daniel Günther (CDU) és Eva Högl, a Bundestag védelmi biztosa (SPD) szerint, írta meg az őrült ötletet a Bild. 

Nem lenne helyénvaló többé csak a fiatal férfiakra koncentrálni

– mondta Högl védelmi biztos. 

Nők egy csoportja katonai kiképzésen vesz részt a Valkyrie ukrán nem kormányzati szervezettel, miközben az Oroszország és Ukrajna közötti háború folytatódik. 
Fotó: AFP/Gian Marco Benedetto

Nem akarnak különbséget tenni nők és férfiak között

A német szociáldemokrata politikus szerint:

nem szabad többé különbséget tenni a nemek alapján. Védelmünkhöz a Bundeswehrben egyformán szükségünk van férfiakra és nőkre.

Németországban a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről szóló vita azóta gyorsult fel, hogy Boris Pistorius (SPD) védelmi miniszter május elején a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen annak szükségességéről beszélt.

Hosszú távon általános kötelező szolgálatra van szükség

– mondta akkor Pistorius. A kötelező katonai szolgálat német támogatói különösen kedvelik a svéd modellt, amely eredetileg az önkéntes szolgálatra épül. Minden 18 évesnek ki kell töltenie egy online kérdőívet, és többek között az egészségi állapotáról is tájékoztatást kell adnia. Azonban csak egy részük kerül be a mintába, és még kisebb részüket hívják be ténylegesen. Ha azonban nincs elég önkéntes, ez a modell lehetővé teszi a kényszerítést is.

Németországban egészen 2011-ig volt kötelező katonai szolgálat, kivezetésével az önkéntes katonai szolgálat maradt meg, azonban a német haderő olyannyira leépült az elmúlt években, hogy jelenleg több tízezer katona hiányzik a hadseregből, írtuk korábban.

A Bundeswehrnek jelenleg mintegy 180 ezer katonája van. A tervek szerint 2031-re ez a szám ismét 203 ezer lesz.

Egy női katona és a Bundeswehr tiszteletbeli formációjának számos katonája áll a Bellevue-palota előtt abból az alkalomból, hogy Steinmeier szövetségi elnök akkreditálta a nagyköveteket. 
Fotó: AFP/Bernd von Jutrczenka

Európai uniós ország őrült fenyegetése: legyen Magyarországon is általános hadkötelezettség

Az Egyesült Királyságnak és más NATO-szövetségeseknek is fontolóra kellene venniük az állampolgárok kötelező sorkötelezettségét a hadseregbe Oroszország elrettentése érdekében – jelentette ki Krisjanis Karins lett külügyminiszter a The Telegraph című lapnak adott interjújában, írja a Mandiner. Az őrült háborús lett javaslat értelmében Magyarországon is vissza kéne állítani a hadkötelezettséget.

Lettország az orosz-ukrán konfliktusra válaszul az év elején újra bevezette a kötelező katonai szolgálatot, a frissített szabályok minden 18 és 27 év közötti lett férfi állampolgárt köteleznek egyéves szolgálat teljesítésére, beleértve a külföldön élőket is.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Királyságnak és más országoknak is követniük kellene-e ezt a példát, Krisjanis Karins így válaszolt: 

ezt határozottan javasoljuk. Egy olyan rendszert dolgozunk ki és konkretizálunk, amelyet mi teljes védelemnek nevezünk, és amely a civil társadalom minden részét bevonja.

A lett diplomata sürgette Londont, hogy emelje védelmi kiadásait a bruttó hazai termék 3 százalékára, és ezt a lépést „elkerülhetetlennek” nevezte – írja a Mandiner.

A miniszter szerint a NATO-országoknak, azaz Magyarországnak is fontolóra kellene venniük egy „teljes védelmi” modellt, amelyben nagy számú civil rövid időn belül bevethető lenne.

Januárban az Egyesült Királyság vezérkari főnöke, Patrick Sanders szorgalmazta a civil lakosság „kiképzését és felszerelését” az Oroszországgal való közvetlen konfliktus esetére. Rishi Sunak brit miniszterelnök akkor azonban ragaszkodott ahhoz, hogy nem tervezik a sorkatonai szolgálat bevezetését.

A brit hadsereg, haditengerészete és légierő 2023 végén 184 865 aktív szolgálatot teljesítő személyt számlált, ami a legalacsonyabb szám a napóleoni háborúk óta. A szárazföldi erők létszáma a 2010-es több mint 100 ezer főről tavaly év végére 75 983 főre csökkent. 

Egy női katona és számos katona a Bundeswehr tiszteletbeli formációjából áll a Bellevue-palota előtt, miközben Steinmeier elnök üdvözli a szlovák elnököt. 
Fotó: AFP /  Bernd von Jutrczenka

Ezekben az országokban kötelező most a női sorkatonaság

 

Norvégia és Svédország mellett Dánia a harmadik ország Európában, ahol bevezették a női sorkatonaságot. Norvégia és Svédország ezt 2015-ben, illetve 2017-ben tette meg.

„A határozottabb sorkatonai szolgálatnak, beleértve a nemek közötti teljes egyenlőséget is, hozzá kell járulnia a védelmi kihívások megoldásához, a nemzeti mozgósításhoz és a fegyveres erőink létszámának növeléséhez” – mondta Troels Lund Poulsen védelmi miniszter egy márciusi sajtótájékoztatón, írta a Politico. Katonanők egyébként a NATO-tagállamok haderőiben régóta teljesítenek szolgálatot különféle beosztásokban, írja egy korábbi kutatás.

Belgium

Az 1987. évi törvény szerint a nők önkéntes alapon tartalékosként szolgálhatnak, és ugyanúgy mozgósíthatók, mint férfitársaik. A 2000. január 1-jei állapot szerint a belga hadseregben a katonanők aránya 7,6 százalék volt. Folyamatosan részt vesznek a NATO és az ENSZ vezette békefenntartó és humanitárius műveletekben. A belga hadseregben a nők és a férfiak katonai karrier lehetőségei és általában a követelmények is azonosak. A legmagasabb katonanői rendfokozat az alezredes. Jelenleg – a harcoló beosztások kivételével – minden beosztás nyitva áll a nők előtt.

Dánia

A dán parlament 1962-ben fogadta el azt a törvényt, amely megengedte, hogy a nők önkéntes alapon belépjenek a hadseregbe, de harcoló egységekben nem teljesíthettek szolgálatot. Az 1978-as esélyegyenlőségi törvény engedélyezte a nők szolgálatát harci beosztásokban. Néhány évvel később az összes fegyvernemet megnyitották a nők előtt.

Egyesült Királyság

Az 1990-es évek elején a brit katonanők életében jelentős változás történt. Számos beosztást tettek a nők számára hozzáférhetővé: a tengeri szolgálatot a hadihajókon és a légierő valamennyi beosztását. A brit katonanők 1994-re integrálódtak mindhárom haderőnembe. A szárazföldi csapatok 1992-ben, a haditengerészet 1994-ben megszüntette az elkülönült női alakulatokat. 2000. március 1-jén a brit hadsereg 7,9 százaléka volt nő, 6,7 százaléka tiszt, 8,2 százaléka pedig tiszthelyettes. A hadsereg 1998-ban a nők számára megnyitott beosztások arányát 47 százalékról hetven százalékra növelte. Az Öböl-háborúban 1100 brit katonanő szolgált különböző beosztásokban.

Franciaország

A francia parlament 1951-ben fogadta el a női állomány státusát szabályozó különleges törvényt. Az 1972. évi törvény, amely 1973-ban lépett hatályba, a férfiakéval azonos státust adott a nőknek. Az 1998. február 16-i határozat eltörölte a kvótákat, így még a kommandós alakulatokban is szolgálhatnak nők. Az 1999. november 10-i rendelet pedig meghatározta azokat a beosztásokat, amelyeket csak férfiak tölthetnek be.

Hollandia

A holland katonanők helyzetét 1971-ben és 1979-ben két parlamenti határozat közvetlenül is érintette. Az 1979-es törvény a férfiakéval egyenlő jogi státust teremtett. Ez azt jelenti, hogy a férfiak és a nők azonos feltételekkel lépnek be a hadseregbe. A nők hadseregbe történő integrációja részeként 1988-ban pedig olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek biztosítják a női sorozást, a munkakörválasztást, a kiképzést, az anyasági és a gyermekgondozási szabadság engedélyezését.

A sorkatonaság nem ugyanaz, mint a hadkötelezettség, mely azokra az országokra is érvényes, ahol jelenleg nincs érvényben kötelező katonai szolgálat.

Fotó: KCNA VIA KNS / AFP / AFP

Mi lesz Európával?

Európa jövője, megmaradása jelenleg a tét, ami kiemeli a békepárti szuverenisták megerősödésének szükségességét Brüsszelben

 – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A Századvég tanácsadója arról is beszélt korábban, hogy 

a kötelező sorkatonaság bevezetése egy olyan politikai döntés lenne, amihez az egyhangúság elengedhetetlen, és mindenki támogatása egy ilyen kérdéskört illetően elég valószínűtlen. 

A szakértő szerint a brüsszeli terv egy teljesen más logikát tükröz, mint a magyar kormány szilárdan békepárti és szuverenista álláspontja. Brüsszel sajnos egyre inkább csak a háborús megoldásokban gondolkodik például ahelyett, hogy a súlyos, véres harcok sújtotta Ukrajnában a mielőbbi tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését sürgetné.

A professzionális jellegű európai hadsereg létrehozásának ötletét, az erről folyó vitát korábban egyébként a magyar kormányfő is támogatta, azonban hazánk távlatos koncepciójában az ilyen nagyszabású projekteket mozgató alaplogika nem máson alapul, mint a biztonságon és a védelmen, mint fő prioritásokon, ami merőben eltér a háborúpárti logikától. A brüsszeli vezetők körében teljesen eluralkodott a háborús pszichózis, az orosz-ukrán konfliktusra a saját háborújukként tekintenek, és – mint azt többször kijelentették – minden eszközzel támogatni kívánják Ukrajnát. 

Egyes háborúpárti politikusok tehát már a nőket is besoroznák, amely elképzelésüket a nemek közötti egyenlőséggel indokolják (itt fontos megjegyezni, hogy a nemek közötti egyenjogúság Európában már rég megvalósult, egyenlő viszont soha nem lehet két természetes személy, hiszen két egyforma ember sem létezik), valójában azonban ezen elgondolás mögött két ok húzódhat meg.

Lettországban 2023 áprilisában vezették be  a kötelező sorkatonai szolgálatot– 16 évvel annak eltörlése után. A balti országban minden 18 és 27 év közötti férfinak kötelező bevonulni, a szolgálat 11 hónapig tart, nők esetében pedig önkéntes alapon működik a katonaság.

A térségben egyébként az orosz–ukrán konfliktus nyomán merült fel az elmúlt években a sorkatonaság bevezetése, ebben a tekintetben a Krím félsziget 2014-es elfoglalása jelentett mérföldkövet.

Litvánia 2015-ben döntött a kötelező katonai szolgálat mellett, a megváltozott geopolitikai helyzetre, valamint a fegyveres erők alacsony létszámára hivatkozva.

A januárban közzétett lista szerint a balti országban idén 3845 litvánt soroznak be a kilenc hónapos szolgálatra, ami elsősorban a 18 és 23 év közötti férfiak számára kötelező. Kivételt képeznek a felsőoktatásban tanulók, viszont ha megszerezték a diplomát, 26 éves korukig behívhatók. Észtországban pedig 8 vagy 11 hónap a szolgálati idő a 18 és 27 év közötti férfiak számára, melynek során a védelmi erők közleménye szerint „olyan alapvető ismereteket szereznek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a háborús katonai egységek szakembereiként járjanak el”.

Finnországban a napokban határozták meg a kötelező katonai szolgálat időtartamát: 165, 255 vagy 347 napos periódusok vannak. A hadsereg weboldalán található tájékoztatás szerint 18 éves kortól minden férfi behívható, a kötelező katonai szolgálatot 30 éves korig lehet teljesíteni, afölött pedig már tartalékosnak számítanak – ahogy egyébként minden, korábban képzésben részesült állampolgár.

Ukrán katonák lőnek a donbaszi Csasziv Jar irányába.
Fotó: Anadolu via Getty Images/Diego Herrera Carcedo / Anadolu via Getty Images/Diego Herrera Carcedo

Svédország kivételt képez az uniós tagállamok közül: Stockholm rendelte el ugyanis egyedüliként az EU-ban, hogy a nőknek és a férfiaknak is kötelező katonai szolgálatot teljesíteniük.

Dániában a 18 éveseknek 4–12 hónapig kell szolgálniuk, melyet kiválthatnak közösségi szolgálattal is. Szintén engedmény, hogy akik tovább tanulnának a középiskola után, 25 éves korukig is elhalaszthatják a kötelező katonai szolgálatot. Görögországban pedig 19 és 45 év között kötelező a katonai szolgálat, általában 9–12 hónapig tart, attól függően, milyen haderőről van szó.

Ausztriában egy 2013-as népszavazáson a lakosság több mint 59 százaléka szavazott a sorkatonaság mellett: minden férfinak nyolc hónapig kötelező szolgálnia a hadseregben, ami viszont kiváltható közösségi szolgálattal. Cipruson szintén a férfiakat érinti a sorkatonaság 18 éves kor felett. A sorkatonaság tekintetében érdemes még foglalkozni a hadkötelezettség fogalmával, mely azokra az országokra is érvényes, ahol nincs érvényben kötelező katonai szolgálat, így például hazánkban is.

A hadkötelezettség Magyarországon a honvédelmi kötelezettség részeként, törvényi előírások alapján, az állampolgárok meghatározott részének személyesen teljesítendő kötelezettsége. Célja, hogy az arra kötelezett állampolgárok adatainak nyilvántartásával, katonai kiképzésével és továbbképzésével a honvédelmi alapelvekben meghatározott feladatokra alkalmas fegyveres erőt alakítsanak ki és tartsanak fent. A kötelező sorkatonai szolgálat, illetve az általános hadkötelezettség közötti különbség abban mutatkozik, hogy míg a hadkötelezettség bizonyos esetekben továbbra is fennmaradt, addig a kötelező sorkatonai szolgálat véglegesen megszűnt hazánkban. A Magyarország területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú, magyar állampolgárságú férfi hadköteles.

Tehát az európai NATO-tagok közül a következőkben van érvényben a sorkatonaság: Norvégia, Törökország, Észtország, Litvánia, Svédország, Görögország, Finnország, Lettország és Dánia. Hollandiában ugyan kapnak behívót a férfiak, de egyelőre csak önkéntes a bevonulás.

Fotó: Parlament.hu

A sorkötelesség története: a hidegháború után minden megváltozott

A Parlament honlapján elérhető dokumentum szerint a vasfüggöny leomlásának évében az Európai Unió jelenlegi tagországaiban túlnyomórészt – Írország, Luxemburg, Málta és Nagy-Britannia kivételével – sorköteles szolgálaton alapuló haderő működött. Európában emellett a NATO-tag Norvégiában és Törökországban, illetve a semmilyen szövetségi rendszerhez nem csatlakozó Svájcban is általános sorkötelezettség volt érvényben.

A sorkötelezettség megszűntetése a hidegháború végét követő évtizedek európai haderőreformjainak egyik legjellegzetesebb eleme volt. Ezt akarja Brüsszel most visszacsinálni és rákényszeríteni az összes uniós országra, így Magyarországra is a sorkatonaságot.

A témáról ITT olvashat bővebben!

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK