Juan Jose Zúnigát nemrég fosztották meg a hadsereg főparancsnoki tisztségétől. Szerdán a tábornok vezette katonai egységek gyülekeztek a központi Plaza Murillo téren, majd egy harckocsi áttörte az elnöki palota bejáratát, és katonák hatoltak be az épületbe - számolt be róla az MTI.
Luis Arce bolíviai elnök a támadás előtt még "szabálytalan csapatmozgásokról" számolt be közösségi oldalán, azt írta hogy tiszteletben kell tartani a demokráciát. Evo Morales volt elnök ezzel egy időben pedig annyit írt az X-en, hogy: "államcsíny készül".
Ma az ország egy államcsínykísérletet láthat, és ismét olyan érdekekkel szembesül, melyek megszüntetnék a demokráciát.
"Felszólítjuk a bolíviai népet, hogy szervezkedjen és mozgósítson az államcsíny ellen, a demokrácia érdekében" - mondta Arce az elnöki palotában. A katonák az épület megszállása után néhány órával kivonultak a palotából és a központi térről, ahol a rendőrség vette át az irányítást. A hatóságok ezután letartóztatták Zúniga tábornokot, akit ismeretlen helyre szállították.
Arce kinevezte a fegyveres erők új parancsnokát, Jose Wilson Sánchezt.
Sánchez a nyugalom és a rend helyreállítására szólított fel. "Elrendelem, hogy az összes mozgósított katona vonuljon vissza az utcákról az egységéhez. Azt szeretnénk, ha nem folyna katonáink vére" - mondta Sánchez. Az Egyesült Államok közölte, hogy figyelemmel kíséri a helyzetet, emellett nyugalomra és önmérsékletre szólított fel.
Bolíviában egyre nagyobb a feszültség a jövőre esedékes országgyűlési választások előtt.
Evo Morales volt államfő azt tervezi, hogy elindul a választásokon Arce ellenfeleként, ez jelentős politikai bizonytalanságot okozott az országban és a kormányzó szocialista párban is. Tavaly év végén a bolíviai alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett egy 2017-es döntést, amely emberi jognak minősítette az államfő korlátlan újraválaszthatóságát, egyben megtiltotta Evo Moralesnek, hogy induljon a 2025-ös elnökválasztáson.
Zuniga nemrég úgy fogalmazott, hogy Moralesnek nem szabadna visszatérni elnöknek. Azzal fenyegetőzött, hogy ha ezt megpróbálja, ő közbelép.
Emiatt távolították el a katonaságot vezető tábornokot a posztjáról.
A puccskísérlet hírére Morales, aki nyilvánosan szakított Arcéval, bejelentette támogatói országos mozgósítását a demokrácia helyreállítása céljából. Leszögezte,
nem engedik meg, hogy a fegyveres erők megsértsék a demokráciát, és megfélemlítsék a népet.
Moralest néhány éve terrorizmussal vádolták egy hangfelvétel alapján, amelyen állítólag ő beszél, és úttorlaszok építésére, városok kiéheztetésére szólít a tavalyi elnökválasztások utáni zavargások idején. A helyi média híradásai szerint egy bolíviai bíróság hétfőn, nyolc nappal az elnökválasztás után, amelyen Morales párttársa, Luis Arca győzött,
visszavonta a Argentínában tartózkodó volt elnök elleni elfogatóparancsot
arra hivatkozva, hogy ezidáig nem idézték bíróság el.