Apákat, fiúkat, unokákat akarnak kötelezően besorozni Európában, folytatódik a háborús őrület

Szinte az összes európai országban egyre komolyabban merül fel a sorkatonaság ismételt bevezetése az egyre fokozódó háborús pszichózis közepette. Németországban Manfred Weber és az Európai Néppárthoz tartozó CDU már egyértelműen kiállt a kötelező sorkatonaság mellett. Az észak-európai országokban és a Balti-államokban már bevezették a részleges sorkötelezettséget.

Egyre inkább eluralkodik a háborús pszichózis a nyugat-európai politikusok körében, az európai parlamenti választási kampányban pedig láthatóan igyekeznek minél súlyosabb kijelentéseket tenni a háborúpárti oldalon. A minap a BR24 televíziós műsorban Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke azt mondta, a sorkötelezettség bevezetése egy köztes lépés, és kijelentette, hogy

támogatja az általános kötelező szolgálati év bevezetését. 

Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy szerinte a fiatalokra kellene hagyni annak eldöntését, hogy milyen szolgálatot teljesítenek, de fontos a fiatalok szerepvállalása. 

Manfred Weber is visszaállítaná a kötelező sorkatonai szolgálatot
Fotó:  AFP/JOHN MACDOUGALL

Időközben CDU (Kereszténydemokrata Unió) május eleji pártkongresszusán felvette programjába a németországi hadkötelezettség fokozatos visszaállításáról szóló javaslatot, amely szerint a fiataloknak egy bizonyos ideig a hadseregben vagy a szociális ágazatban kellene szolgálatot teljesíteniük. Németországban tizenhárom éve a szintén CDU-s Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter idején törölték el a sorkötelezettséget. Ennek visszaállítását most úgy képzelik el, hogy a korábbi kötelező katonai szolgálatot egyéves, úgynevezett „társadalmi szolgálattá” alakítják.

A Scholz-kormány védelmi minisztere, Boris Pistorius már eddig is különutasnak számított a sorkatonaság megítélésével kapcsolatban. Míg a szociáldemokrata-zöld-liberális koalíció tagjai inkább szkeptikusak a kérdésben, 

ő már az év elején is arról beszélt, hogy a megváltozott biztonsági helyzetre tekintettel meg kell vizsgálni a kötelező katonai szolgálat különböző modelljeit, és döntést kell hozni valamelyik bevezetéséről – ezek közül a svéd lehet a németek számára a követendő példa.

A CDU döntésére reagálva Lars Klingbeil, az SPD (Német Szociáldemokrata Párt) elnöke elmondta, hogy a sorkatonaságot ugyan nem hozná vissza, de azt el tudja képzelni, hogy a fiataloknak valamilyen munkát kelljen vállalniuk a hazájuk szolgálatában – legyen szó a Bundeswehrről vagy a szociális-, kulturális szektorról. „Vissza kell térnünk ehhez” – jelentette ki.

A hadkötelezettség azonnali újraindítása gyakorlati és személyi kihívások elé állítaná a Bundeswehrt – derül ki egy korábbi Deutsche Welle cikkből. Így a megfelelő elhelyezés, a ruházat és a fegyverek biztosítása is okozna problémákat, ami azt jelenti, hogy a hadsereg nem tudná olyan könnyen felszívni a tömegével jelentkező újoncokat sem.

Így tesz a többi európai ország a sorkatonaság ügyében

A frissen NATO taggá váló Svédországban egyébként jelenleg 16 és 70 éves kor között minden állampolgárát – férfiakat és nőket egyaránt – regisztrálja. Ki kell tölteniük egy online kérdőívet, amelyben azt is meg kell adniuk, hajlandóak-e katonai szolgálatot is vállalni. Ezt követően igényeik és képességeik alapján beosztják őket mindenféle polgári és katonai feladatra. Ténylegesen aktív szolgálatba csak kevesen kerülnek: az egyes évjáratok öt-tíz százaléka. A sorozáson kötelező részt venni, maga a katonaság viszont önkéntes. Svédország tavaly év végén döntött a polgári szolgálat újbóli bevezetéséről is – többek között a katasztrófavédelemnél lehet ezt letölteni. De bármikor szigorodhat a svéd törvény.

Egyre több európai országban döntenek a sorkatonaság bevezetése mellett

Franciaországban mérlegelik, hogy kötelezővé teszik a jelenlegi „könnyített katonai szolgálatot”, Hollandiában és Romániában fontolóra vették. Petr Pavel cseh köztársasági elnök még idén februárban arról beszélt, hogy támogatja az adminisztratív katonai összeírás bevezetésének lehetőségét, hogy az állam áttekintést kaphasson arról, hogy kikre számíthat a haza védelmében, de azt is hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot is visszaállítanák.

Dániában 18 éves kortól működik a kötelező katonai szolgálat intézménye, ám az eddig csak férfiakra vonatkozott. A nők toborzását 2026-tól tervezik bevezetni, emellett az alap katonai szolgálatot négyről tizenegy hónapra hosszabbítanák meg. Svédországhoz hasonlóan a regisztrált évfolyamoknak csak egy részét hívják be végül szolgálatra, mivel van elég önkéntes. 

Az Oroszországgal határos Lettországban az elmúlt évig önkéntes alapon toboroztak utánpótlást a hadseregbe, 2024-től viszont már minden 18-27 év közötti férfit besoroznak. A sorkatonai kiképzés – amelyre a nők önként jelentkezhetnek – tizenegy hónapig tart. A tervek szerint 2028-tól évente 7500 férfit toboroznának a hadseregbe: a NATO adatai szerint nagyjából ennyi hivatásos katona dolgozik most az országban.

Litvánia szintén gyorsan reagált a Krím annektálására, és már 2015-ben újra előírta a kötelező katonai szolgálatot, pedig csak néhány évvel korábban szüntette meg azt. Jelenleg évente nagyjából 3500 állampolgárt soroznak be.

Szerbiában idén januárban a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását kezdeményezte a hadsereg vezérkara. A kötelező sorkatonai szolgálatot 2010-ben függesztették fel Szerbiában. A vezérkar úgy véli: a szerb hadsereg védelmi erejének növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ezt pedig a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetésével lehetne a leghatékonyabban elérni. A vezérkar a kezdeményezést, miszerint a kötelező szolgálatnak négy hónapig kellene tartania, már továbbította is a köztársasági elnöknek, aki egyúttal a hadsereg főparancsnoka is. A kötelező sorkatonai szolgálatot 2010-ben függesztették fel Szerbiában.

Horvátországban idén februárban felkérték Ivan Anusic védelmi minisztert, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét: milyen formában lehetne újra bevezetni a sorkatonai szolgálatot. Felelősen kell cselekednünk, és nem téli álmot aludnunk akkor, amikor válsággócok vannak mindenütt – hangsúlyozta Andrej Plenkovic horvát kormányfő. „Fel kell emelnünk a fejünket, és körülnézni, milyen világ veszi körül Horvátországot” – mondta, utalva Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, az izraeli-palesztin konfliktusra és arra, hogy Koszovóban az újabb feszültségek majdnem háborút okoztak. Horvátországban 2008-ban törölték el a kötelező katonai szolgálatot.

Mindez azt jelenti, hogy a családok arra számíthatnak: a kötelező katonai szolgálat miatt apákat, gyermekeket, unokákat fognak elvinni katonának.