A klímaváltozás hatására a napok a Földön minimális mértékben egyre hosszabbak lesznek
- derül ki egy új, az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányból, írta meg az MTI. Úgy fogalmaztak, hogy a sarkvidékeken olvadó jég miatt megváltozik a Földön a tömegeloszlás, ami lassítja a bolygó forgását.
Jelenleg évszázadonként 1,33 milliszekundummal hosszabbodnak a napok.
A Zürichi Műegyetem (ETH) Mostafa Kiani Shahvandi vezette kutatócsoportja megállapította, hogy ha az éghajlatváltozást nem sikerül megfékezni, akkor annak a napok hosszára gyakorolt hatása erősebb lehet majd, mint a Hold befolyása a Föld forgására. A Hold gravitációs ereje idézi elő az apály-dagály jelenségét; ez a hatás minimálisan lassítja a Föld forgását, és ezzel hosszabbítja a napokat.
A tudósok szerint közben az éghajlatnak is van egy minimális, hasonló hatása a Föld forgására.
Ezt modern műholdakkal már mérni is tudják, és azt is képesek vizsgálni, hogy ez a trend hogyan változott 1900 óta, és mire lehet számítani 2100-ra.
A számítások szerint a 20. században a napok éghajlat miatti hosszabbodása egy-egy évszázadra vonatkoztatva 0,31 és 1,00 milliszekundum között ingadozott.
A 2100-ra számított prognózis szerint 2,62 milliszekundumra nőhet a napok hosszabbodása egy évszázadra vonatkoztatva.
Ebben az esetben ez a hatás a Hold - 2,40 milliszekundumos - befolyását is meghaladná.