Lin Csien, a kínai külügyi tárca szóvivője úgy fogalmazott újságíróknak, hogy azért döntöttek úgy, hogy felfüggesztik a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a fegyverzet-ellenőrzésről és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló konzultációk újabb fordulóját, mert "az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyta országuk határozott ellenállását és számos olyan intézkedést hozott, amelyek súlyosan aláássák Kína alapvető érdekeit" - írja az MTI.
Az Egyesült Államok júniusban két katonai felszerelés-eladást hagyott jóvá Tajvannak összesen mintegy 300 millió dollár, vagyis 107 milliárd forint értékben.
Peking az "egy Kína" elve alapján saját részének tekinti a szigetet. Kína rendszeresen elítéli a Tajvannak szóló amerikai fegyvereladásokat, és Washington minden olyan intézkedését, amely Tajvan nemzetközi legitimitásának látszatát kelti.
Kína kész a kölcsönös tisztelet alapján fenntartani a kommunikációt az Egyesült Államokkal a nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési kérdésekben
- mondta a szóvivő. "Az Egyesült Államoknak azonban tiszteletben kell tartania Kína alapvető érdekeit, és meg kell teremtenie a párbeszédhez szükséges feltételeket" - tette hozzá. A világ két vezető hatalma tavaly novemberben folytatott tárgyalásokat, a részleteket azonban nem hozták nyilvánosságra.
A Pentagon tavaly októberben úgy becsülte az amerikai kongresszus megbízásából készített jelentésében, hogy Kína gyorsabban fejleszti nukleáris arzenálját, mint azt az Egyesült Államok előre látta.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet becslései szerint az Egyesült Államoknak mintegy 3700, Oroszországnak pedig 4500 nukleáris fegyvere van - szemben a kínai 410-zel.