Orbán Viktor szerint az Európai Unió helyzete sokkal súlyosabb most, mint 2011-ben volt, amikor Magyarország legutóbb betöltötte a soros elnöki posztot. Akkor a pénzügyi válságot kellett kezelni, valamint az arab tavasz és a fukusimai katasztrófa következményeit. Magyarország erősebb Európát ígért, és ezt teljesítettük is. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy ekkor fogadták el az első romastratégiát, valamint a Duna-stratégiát is. Elindult az európai szemeszter nevű gazdaságpolitikai koordinációs folyamat és ekkor fordult elő utoljára, hogy az Unió sikeresen lezárt egy csatlakozási folyamatot.
Nem volt könnyű, de a munkánk ma sokkal nehezebb, mint akkor volt" - mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor szerint a helyzet most talán súlyosabb, mint eddig bármikor, hiszen Ukrajnában vagyis Európában háború dúl, eközben pedig súlyos konfliktusok vannak a Közel-keleten, Afrikában és ezek mind magukban hordozzák az eszkaláció veszélyét. Komoly gondot jelent a migrációs válság is, amely 2015 óta nem látott méreteket ölt, mindez pedig biztonsági fenyegetést jelent és a schengeni térség szétesésének lehetőségét is magában hordozza.
Európa ráadásul folyamatosan veszít globális versenyképességéből és tisztán látható, hogy az Európai Unió a saját sorsát meghatározó döntések előtt áll.
"Tájékoztatom Önöket, hogy a tanácsi jogalkotási munka teljes gőzzel zajlik, 52 jogalkotási dosszién dolgozunk a Tanács különböző szintjein" - jelentette be a kormányfő.
Orbán Viktor a gazdasági problémákra is kitért kiemelvén, hogy az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósabban lassabb volt, mint az Egyesült Államoké vagy Kínáé. Szintén lassabban növekszik az uniós termelékenység, miközben csökken a világkereskedelmi részesedése. Probléma az is, hogy az Egyesült Államokénál kétszer-háromszor magasabb a villamos energia ára, illetve a földgáz ára is négyszer-ötször magasabb.
Az orosz energiáról való leválás következtében az Európai Unió jelentős GDP-növekedést veszített el, és közben jelentős pénzügyi forrásokat kellett átcsoportosítani energiatámogatásokra és a cseppfolyósított földgáz behozatalához szükséges infrastruktúra megépítésére"
- emelte ki Orbán Viktor.
A migrációs válsággal kapcsolatban a magyar miniszterelnök elmondta, hogy az óriási terhet ró az Unió külső határain helyezkedő tagállamokra. Kiemelte, hogy eddig nem sikerült megoldást találni a migrációs válságra, hiába voltak már javaslatok és csomagok, mind sikertelennek bizonyultak. Szerinte csak azokat szabad beengedni az Unió területére, akiknek előzetesen megadták az engedélyt.
Ne áltassuk magunkat. Az EU menekültügyi rendszere ma nem működik. Az illegális migráció Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését eredményezte” - mondta Orbán Viktor.
A magyar elnökség javaslatot tett a Schengen Summit rendszer létrehozására, amely keretében a schengeni térség állam és kormányfői tárgyalhatnának a problémáról és utána pedig egy nemzetközi szerződéssel intézményesíteni lehetne a megállapodást.
Az Európai Unió bővítése hasonlóan fontos, abban egyetértés van, hogy az Unió bővítéspolitikájának érdemalapúnak, kiegyensúlyozottnak és hitelesnek kell maradnia, de a magyar elnökség meggyőződése, hogy Nyugat-Balkán csatlakozásának felgyorsítása egy kulcskérdés. Mindez nemcsak gazdasági, de biztonsági és geopolitikai szempontból is egyaránt előnyt jelent a blokk számára.
Orbán Viktor emellett válaszolt Ursula von der Leyen támadásaira is, aki felszólalásban szidalmazta Magyarországot. A miniszterelnök kiemelte, hogy a bizottság régebben egy semleges testület volt, most viszont a patrióták elleni támadást folytat a bizottság elnöke.
Minden analógia és összehasonlítás 1956 és Ukrajna között teljesen fals dolog, és ezt határozottan visszautasítom
Orbán Viktor szerint Ursula von der Leyennek is köszönhetően az Európai Unió meggondolatlanul, téves számítások alapján és elhibázott stratégiával vágott bele a háborúba. A miniszterelnök szerint amennyiben győzni akarunk, a mostani vesztes stratégiát meg kell változtatni. A magyar álláspont szerint a háborúban kell hogy legyen diplomáciai tevékenység, kommunikáció, direkt vagy indirekt kapcsolattartás. Amennyiben ezt elmulasztjuk, akkor egyre többen halnak meg.
Ennek a konfliktusnak ezzel a stratégiával nem lesz megoldása a harctéren. Ezért javaslom, hogy álljanak inkább a béke mellett. Érveljünk a tűzszünet mellett, és csináljunk egy másik stratégiát, mert ezen mindannyian rajta fogunk kapni" - szögezte le.
Az Európai Unió kétszínűségével kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy az Unió havonta egymilliárd dollárral többet exportál bizonyos közép-ázsiai országokba, mint az orosz-ukrán háború előtt, mert a német, francia és spanyol cégek így kerülik ki a szankciókat.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) képviseletében a beszédében azt kérte számon a magyar miniszterelnökön, hogy nem említette meg Ukrajnát, amitől valóságos sokkot kapott, majd azzal folytatta, hogy közös választ kell adnia az európai országoknak a háborúra. A hungarofób Weber minden bizonnyal arra utalt, hogy Magyarország a béke pártján áll, ezért nem küld fegyvereket és katonákat a frontra. Egyértelmű, hogy Manfred Webernek ez fáj a leginkább, mindent el akar követni annak érdekében, hogy belesodorja Magyarországot a háborúba.
Weber emellett Ursula von der Leyent is dicsőítette arra hivatkozva, hogy az EP-választásokat az Európai Néppárt nyerte. Mint megírtuk, Manfred Weber gyűlöletbeszédére Orbán Viktor is válaszolt, aki nyíltan elmondta, hogy meglátása szerint az Európai Néppárt vezetője azért lett hungarofób, mert végül nem ő lett az Európai Bizottság elnöke. Weber ott akart ülni, ahol most Ursula von der Leyen ül. Orbán Viktor leszögezte: ő támogatta volna Webert, de Weber azt mondta, a magyarok szavazataival nem akar bizottsági elnök lenni, nem is lett.
Manfred Weber és Ursula von der Leyen is támadták Magyarország migrációs politikáját, amivel jelezték, hogy továbbra is azon kívánnak dolgozni, hogy minél több migráns jöjjön be Európába. A magyar baloldalhoz hasonlóan von der Leyen is megpróbálta összemosni az 1956-os forradalmat a jelenlegi ukrán háborúval, amire Orbán Viktor azt mondta:
Minden analógia és összehasonlítás 1956 és Ukrajna között teljesen fals dolog, és ezt határozottan visszautasítom."
Manfred Weber pedig a magyar békemissziót próbálta meg kritizálni, ami szerint a háborút elnyújtó utazás volt. Ezzel szemben az igazság az, hogy éppen Brüsszel hoz folyamatosan olyan intézkedéseket, amelyek nemcsak elnyújtják, hanem eszkalálják is a helyzetet. Folyamatosan fegyvereket küldenek az ukránoknak, nem hajlandóak a békéről tárgyalni és nem ismerik be, hogy a háború lezárásának egyetlen módja az azonnali tűzszünet, majd a béketárgyalások megkezdése. Helyette Brüsszel folyamatosan átlépi az Oroszország által meghúzott vörös vonalakat, amelynek súlyos katasztrófa lehet a vége, míg az általuk szuperfegyvernek vélt szankciós politika teljes csődöt mondott.
Magyar Péter viszont színt vallott, hiába hazudta azt a kampány alatt, hogy nem lesz Brüsszel alázatos szolgája, a diszkópolitikus állva tapsolta meg Ursula von der Leyen magyarellenes, migráns és háborúpárti beszédét, ezzel hűségesküt tett Brüsszelnek. Magyar Péter tehát egyetért azzal, hogy Ukrajnának még több pénzt, fegyvert és katonát kell küldeni, minden bizonnyal ezt ő is szívesen megtenné, ha tehetné.
Magyar minden alkalmat megragad arra, hogy szövetségeseket szerezzen, hiszen retteg attól, hogy elveszik mentelmi jogát, amely megvédi őt a felelősségvállalástól. Az is érdekes, hogy Magyar Péter korábban még a mentelmi jog eltörlése mellett kampányolt, most azonban éppen ő bújik mögé.