A hasi görcsöket sokszor a helytelen életmód okozza

A hasi és alhasi görcsök kialakulása leginkább a stresszel, a mozgásszegény életmóddal, a helytelen táplálkozási szokásokkal, nőknél pedig a menstruációs görcsökkel függ össze. Bár tavasszal sokan elhatározzák, hogy ezentúl egészségesebb életet élnek, a kezdeti fellángolás után, idő hiányában a legtöbben mégsem tudnak változtatni eddigi szokásaikon, így tovább kínozzák őket a helytelen életvitel okozta problémák.

A görcsös hasi fájdalom általában az üreges szervek (például belek) falának feszülése és a bennük lévő simaizom fokozott összehúzódása következtében jön létre. A fali feszülés ingerületet vált ki az arra érzékeny receptorokban, amely az idegpályákon keresztül a gerincvelőbe, majd az agy megfelelő központjába jut, ahol kialakul a görcsös fájdalom érzete.

A görcs lehet szervi alapú: ilyenkor a görcs kialakulása szervi okokra vezethető vissza (pl. epe-, és vesekő, vékonybél- és vastagbél-elzáródás esetén). Másik fajtája az ún. funkcionális görcs, amelyet a simaizomzat hirtelen és túlzott összehúzódása okoz, s amelynek hátterében valamely működési zavar áll. Ilyenkor az üreges szerv falának normális mértékű feszüléséből származó ingerület az idegrendszer hibás értelmezése nyomán görcsös fájdalomérzetet vált ki (pl. az irritábilis bélszindróma vagy az epeút elzáródása esetén).

A kétféle görcs csillapítása eltérő módon történhet: míg a szervi görcs gyógyszeres kezeléssel vagy sebészi beavatkozással megszüntethető, addig a funkcionális görcs kiváltó oka nehezen határozható meg, ezért kezelése is nehezebb. Ebben az esetben a görcsoldó gyógyszerek a komplex terápia részét képezik.

A probléma előfordulásának gyakoriságát jelzik a számok is, amelyek szerint a magyar lakosság 12 százaléka szenved különböző hasi görcsöktől, s különösen a nők körében gyakoriak az ilyen problémák. Ennek oka nem csupán a menstruációs görcsökben keresendő, hanem abban is, hogy több, hasi görcsökkel járó betegség is elsősorban a nőket érinti. Ilyenek például az irritábilis bélszindróma (IBS) vagy egyes epeúti kórképek (jobb bordaív mentén jelentkező epe fájdalomszerű tünetcsoport, melynek kialakulása pedig nem vezethető vissza sem organikus, sem biokémiai eltérésre).

A gyógyszeres kezelés mellett elsődleges fontosságú, hogy az életmódunkra és étkezési szokásainkra is kellő figyelmet fordítsunk. Íme néhány jó tanács, melyet érdemes megfogadni:
- többször és keveset együnk,
- a nagy adagok túlterhelhetik az emésztőrendszert, s az a táplálékot nem képes egyszerre feldolgozni. Ne feledkezzünk meg a reggeliről sem! Kerüljük viszont a késő esti vacsorákat, mert az emésztési folyamatok estére lelassulnak,
- alaposan rágjuk meg az ételt,
- a kapkodó étkezés gyakran vezet emésztési problémákhoz, hiszen a rágás a táplálék feldolgozásának első fázisa. A falatot optimális esetben 20-30 rágás után nyeljük le,
- próbáljuk meg minél kisebbre szorítani az elfogyasztott zsír mennyiségét, és főzés közben is ügyeljünk arra, hogy az ételek ne legyenek túl zsírosak,
- a zsíros, nehéz, fűszeres ételek emésztési zavarokat okozhatnak. Kerüljük azokat az ételeket, amelyekre érzékenyek vagyunk!

Enyhébb esetben bizonyos lazító gyakorlatok, gyógynövények is segíthetnek, ha azonban túl erős a fájdalom, gyógyszert veszünk be vagy orvoshoz fordulunk. A probléma kezelésében és a tünetek enyhítésében fontos szerephez jutnak a különböző hatásmechanizmusú görcsoldó készítmények.
Ezek a szerek döntően a funkcionális eredetű görcsök oldására használatosak, de tüneti kezelésként a probléma végső megoldásáig szervi okok esetén is alkalmazzák őket. Fontos hangsúlyozni, hogy míg a fájdalomcsillapítók a fájdalom tünetét szüntetik meg, addig a görcsoldó szerek megakadályozzák, illetve megelőzik az izmok görcsös összehúzódását.