Ne fájjon a szíve

A szív az emberi élet "pumpája", izmainak összehúzódásával biztosítja a vér keringését a testben. A vér keringése azért szükséges, hogy a testben levő sejtek oxigénhez és energiához jussanak. Ezekre a szívnek is - mint minden szervnek - szüksége van, ezért elengedhetetlen, hogy maga a szív is megfelelő vérellátást kapjon. A szív vérellátása a koszorúereken keresztül történik, tehát nagyon fontos, hogy ezek az erek minél jobb állapotban legyenek.

A szívbetegségek egyik leggyakoribb fajtája a szív koszorúereinek elmeszesedése, amikor is az artériák falán levő zsíros lerakódások következtében az érfal megkeményedik, és maga az ér is beszűkül. Ennek kialakulásáért több tényező felelős, mint például a magas vérzsírtartalom, a dohányzás, a stressz, a mozgásszegény életmód, túlsúly, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, de a nem, az életkor és egyes örökletes tényezők is.

A szív vérellátási zavara leggyakrabban mellkasi fájdalmat (angina pectoris) okoz. Szívinfarktuskor a szív valamelyik koszorúerének elzáródása miatt megáll a keringés. Fontos, hogy a beteg minél előbb orvoshoz kerüljön, hiszen az elzáródás miatt az idővel egyre több szívizom pusztul el. Az előbbiek miatt, ha bárki tizenöt percnél hosszabb ideig erős mellkasi fájdalmat, szokatlan, kellemetlen mellkasi érzést tapasztal, késlekedés nélkül, azonnal hívjon mentőt, hogy szakintézetbe jusson annak kivizsgálására, hogy infarktust kapott vagy sem.

A szívinfarktus tünetei:

• Erős, szorító, nyomó jellegű mellkasi fájdalom a mellcsont mögött.
  A kellemetlen szorító érzés, fájdalom több percig is eltarthat - akár tíz percig is, vagy tart egy darabig, majd elmúlik, és ismét visszajön. A fájdalom gyakran a vállakba, karokba, nyak felé is kiterjed.
• Hirtelen jelentkező légzési nehézségek
• Előjelként előfordulhat gyomorszájban érzett fájdalom, mely sokszor jár hányással.
• Felléphet általános gyengeség, kábultság, izzadás, szédülés.
• Előfordulhat megmagyarázhatatlan szorongás, gyengeség, fáradtság.

Infarktus előtti figyelmeztető jel:
gyakori erős, hirtelen fellépő szívtáji fájdalom, mely akkor is jelentkezik - pl. pihenés közben -, ha semmi megerőltetőt nem csináltunk.

Kockázati tényezők

Ez nem egy sziklabarlang bejárata, hanem egy artéria belső fala sok lerakódással.

TáplálkozásKSH-nak

Dohányzás. Magyarországon az egy főre jutó cigarettafogyasztás európai viszonylatban igen magas, közel 2400 db évente, ami mintegy 50 százalékkal haladja meg az Európai Unió átlagát, és a prognózisok ennek további növekedését jelzik. Ne feledkezzünk el még egy fontos tényről: a cigarettafüst nemcsak annak a szervezetét pusztítja, aki a cigarettát szívja, hanem mindenkiét, aki kap belőle. A passzív dohányzás igen sok családban és munkahelyen jelent súlyos környezeti ártalmat, gyermeknek és munkatársnak, s ez már kis figyelemmel, megértéssel elkerülhető. Kínában azt tapasztalták, hogy az asszonyok, akiknek a férje dohányzott, 24 százalékkal nagyobb arányban betegedtek meg koszorúér-szűkületben, ha pedig munkahelyükön egész nap szívták munkatársaik cigarettájának a füstjét, 85 százalékkal gyakrabban lettek koszorúér-betegek, mint azok, akiknek környezetében ilyen hatások nem érvényesültek.

Testmozgás (hiánya). A magyar lakosságra általában jellemző a mozgásszegény életmód, a testmozgás hiánya. Az egészségi állapotot a fizikai aktivitás, a szabadidős sport és rendszeres sporttevékenység kedvezően befolyásolja. A szélsőségek nélküli testmozgás növeli az átlagéletkort, csökkenti a szív- és érrendszeri, a hipertónia betegségek, az elhízás és érelmeszesedés esélyét. A TÁRKI 1998-as felmérése szerint a tudatos testmozgás még nem terjedt el a lakosság körében. Hétköznapokon a 14 évesek, illetve annál idősebbek kevesebb mint fele végez valamilyen aktív mozgást, sétál vagy sportol (43%). Legkevesebben az aktív keresők közül mozognak. Tíz felnőtt dolgozó ember közül hat sem hétköznap, sem hétvégén nem mozog.

Összefoglalva elmondhatjuk:

- ha a gyerekek, tizenévesek soha nem kezdenék el a dohányzást,
- ha a magas, állati eredetű zsírfogyasztás helyett minél több gyümölcsöt, zöldséget, halat ennénk,
- ha naponta legalább fél órára elmennénk gyalogolni, úszni,
- ha figyelnénk arra, hogy sem ifjúkorunkban, sem életünk alkonyán ne hízzunk el,
- ha mindenki rendszeresen mérné, megméretné a vérnyomását,
- ha kevesebb konyhasót használnánk a konyhában és az asztalnál,
- ha esetleg cukorbaját minden beteg igyekezne mindig rendben tartani,
sokkal kevesebben szenvednének koszorúér-betegségben, magasvérnyomás betegségben és azok következményeitől.

Ajánlat

A koszorúér-szűkület okozta legfontosabb betegségek

Az első huszonnégy óra
Ha a szívizmot vérrel ellátó valamelyik érágat vérrög zárja el, infarktus következik be, amely - az ér helyétől és átmérőjétől függően - észrevétlen is lehet, ám az életet szintén kiolthatja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az első huszonnégy óra sorsdöntő a beteg sorsa szempontjából.

Szívbetegek képes ABC-je

Hipertónia.hu

h. a.