Lovak a gyógyulás szolgálatában

A lovasterápia ma még kevesek által ismert és hozzáférhető segítség, pedig érzelmi és pedagógiai előnyei nem elhanyagolhatóak, és a lovaglás komoly mozgásterápiát is jelent. A hippoterápia vagy a fejlesztő lovassport sokaknak jelentős életminőség-javulást hoz.

Német és angol nyelvterületen ez a "tudomány" szinte mozgalommá vált. Gyerekek és felnőttek ezrei köszönhetik a segítő állatoknak és az állatokkal dolgozó önkénteseknek vagy szakképzett terapeutáknak, hogy életminőségük jó irányba változott.
A washingtoni Szent Elizabeth Kórházban már 1919-ben tervszerűen vontak be állatokat a mentálhigiénés programba. Az állatok azóta is folyamatosan segítik a gyógyító munkát ebben az intézményben. A XX. század elején a német dr. R. Pickenbach megjelentetett egy dolgozatot A lovassport hatása az emberi szervezetre címmel. Ugyanebben az időszakban Angliában fölismerték, hogy a sérült emberek lovagoltatása nagy lehetőségeket rejt magában. Később Oxfordban tervezett lovasterápiás kezelést nyújtottak az első világháborúban megsérült veteránok számára. A lovasterápia mind német, mind angol nyelvterületen egyre nagyobb tudományos hátteret kapott, bár a század közepéig főleg mozgásterápiának tekintették, a terápiás lovaglás gyógypedagógiai szemlélete csak a hatvanas években kezdett tért hódítani.
A hatvanas években Angliában, az Amerikai Egyesült Államokban és Németországban is megalakultak a helyi lovasterápiás szervezetek. Kirajzolódtak a lovasterápia különböző szakágai, szakkönyvek, folyóiratok jelentek meg ebben a témában. 1974 óta rendszeresen lovasterápiás konferenciákat, legközelebb 2003-ban, Magyarországon tartják ezt a nemzetközi érdeklődésre számot tartó eseményt.