Lombikprogram: meddő szingliknek már igen

Megszűnt az a törvényi korlátozás július 1-től, amely a lombikprogramban való részvételt csak házas- vagy élettársi kapcsolatban élő nőknek engedte meg: már az egyedülállók is alávethetik magukat az eljárásnak - de csak akkor, ha bizonyítottan meddők (vagy a párjuk az). Ez nem az egyetlen anomália: akik kifutottak az időből, azoknak fizetniük kell.

"Már megbeszéltem az orvosommal: ír nekem egy papírt, hogy minden vizsgálat szerint meddő vagyok" - mondta név nélkül egy leszbikus párkapcsolatban élő, egyébként teljesen egészséges, 28 éves lány a minap arra a kérdésre, hogy ők vajon, a barátnőjével miként tudnak majd részt venni az úgynevezett "asszisztált reprodukciós eljárásban" - így például a lombikbébi-programban. Ők ősszel akarnak majd gyereket, és ehhez az egyetlen út az, ha hamis papírokkal bizonyítják: egészségileg képtelenek a gyerekvállalásra.

Eddig azonban a helyzet még cifrább volt: ha valaki július 1. előtt akart gyereket mesterséges megtermékenyítéssel, és ne adj' isten, nem élt "hivatalos viszonyban" valakivel, akkor az egyetlen megoldásnak az tűnt, ha "behazudta" a hatóságoknak, hogy van egy élettársi kapcsolata.

Az akadály tehát gyakorlatilag elhárult, amely mindeddig kizárta az egyedülálló nőket a lombikbébi-programban való részvételtől (a törvény 2006. július 1-jétől érvényes, ám egy, a napokban aláírásra váró, egészségügyi miniszteri rendelet helyezi hatályba, amely a gyakorlati megvalósításról szól).

A rendelet módosítja az 1997. évi CLIV. (egészségügyi) törvény IX., az emberi reprodukcióra irányuló, különleges eljárásokról szóló fejezetét, amely kimondta, hogy "az csakis házastársi vagy élettársi kötelékben élő személyeknél végezhető el, amennyiben bármely félnél fennálló egészségi ok miatt a kapcsolatból természetes úton, nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat". Az egészséges szinglik azonban még mindig nem vehetnek részt a programban, csakis a meddők.

Az élet július 1-je előtt

A korábbi szabályozás nehéz helyzetbe hozta azokat a nőket, akik valamilyen oknál fogva pár nélkül éltek, és végleg elvette a meddő egyedülálló nők esélyét, hogy valaha gyermeket szülhessenek. A kilátástalan helyzetet egyetlen egy módon lehetett megváltoztatni, ha valaki produkált papíron egy párkapcsolatot. Ezzel a testileg és lelkileg is különösen fájdalmas eljárást egyedül vállalta és mindemellett még a törvényt is kénytelen volt kijátszani. Mindez persze nem garantálta, hogy a tortúra következményeként, valóban képes lesz megtermékenyülni.

Pár évvel ezelőtt néhány, az ily módon csalásra kényszerített nő a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezethez és médiumokhoz fordult, hogy nyilvánosságra hozza elkeserítő harcát és annak eredményét.

Többek között, Kiss Marianna történetéről is beszámolt a Magyar Narancs (Meddő próbálkozások - Egyedülálló terméketlen nők gyermekvállalása, 2005. július 21.), akinek, bár az ikerterhessége nem tartott sokáig, azt követően létrehozta a Lombikprogramban Résztvevőkért Alapítványt (LORA), amelynek keretei között küzdött azért, hogy másoknak ne csupán a csalás és törvényszegés, illetve a gyermektelenség közötti választás lehetősége maradjon. Akkoriban sok olyan nyilatkozat látott napvilágot a politikusok részéről, miszerint a törvényt azért nem lehet kiterjeszteni az egyedülállókra is, mert akkor "eredendően csonka családok jöhetnének létre, ami nem lehet cél egy társadalomban".

A kezdeményezők viszont felhívták a figyelmet arra is, hogy Magyarországon rengeteg a válás és nagyon sok természetes úton fogant gyermek él egy szülővel, így az effajta különbségtétel korántsem indokolt. A próbálkozások nem voltak hiábavalók, a civil szervezetek és az önkéntesek hangja eljutott a törvénykezőkig, akik elismerték: a törvény diszkriminálja az egyedülálló, meddő nőket, ha kizárja őket az eljárásból.

2005 decemberében a parlament elé került, és az országgyűlési képviselők 185 igen, 137 nem, egy tartózkodás mellett megszavazták azt a módosító javaslatot, amelynek értelmében, nem csak házastársi vagy igazolt élettársi kapcsolatban élő nők vehetnek részt mesterséges megtermékenyítési eljárásban, hanem egyedülállók is. Így az egészségügyi törvény IX. fejezetének 167. §-ának 4. bekezdése úgy módosult, hogy "egyedülálló nő esetében a reprodukciós eljárás akkor végezhető el, amennyiben a nő életkora vagy egészségi állapota (meddőség) következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat".