Lombikprogram: meddő szingliknek már igen

Megszűnt az a törvényi korlátozás július 1-től, amely a lombikprogramban való részvételt csak házas- vagy élettársi kapcsolatban élő nőknek engedte meg: már az egyedülállók is alávethetik magukat az eljárásnak - de csak akkor, ha bizonyítottan meddők (vagy a párjuk az). Ez nem az egyetlen anomália: akik kifutottak az időből, azoknak fizetniük kell.

Bár azt minden érintett szervezet elismeri, hogy a törvénymódosítás egy fontos lépés, a részletekről továbbra is folyik a vita.

A törvény például nem állapít meg sem felső, sem alsó korhatárt, mert a menopauza beállása egyénenként változó lehet, és a rendelkezők az orvosok szakmai elbírálására bízzák, hogy mikor vehet valaki részt a programban. "A miniszteri rendelet tartalmazza majd, hogy az eljárás megkezdéséhez legalább két, egymástól független, a meddőség tényének és okának megállapításhoz szükséges, orvosi vizsgálatokon alapuló szakorvosi vélemény is szükséges" - mondta Huszár András, az Egészségügyi Minisztérium (EM) főosztályvezetője.

Szerinte a meddőséget, mint betegséget kell kezelni, ezért az olyan egyedülálló, biztosított nőknek, akiknél bizonyítható, hogy meddők, az eljárás ingyenes. Azoknak viszont, akik vélhetően a koruk miatt már nem képesek természetes úton teherbe esni - viszont nem áll fenn náluk olyan egészségi ok, ami miatt a meddőség megállapítható lenne -, fizetniük kell a programért.

A javaslat egyik beterjesztője, Mézes Éva SZDSZ-es képviselő elmondta, hogy a törvény előkészítése során többféle megoldást is megvizsgáltak. Szóba jött, hogy a programot mindenkire terjesszék ki, de - mint mondta - "az egészségügyi bizottságban és a parlamentben nem csak liberális politikusok ülnek, így a most hatályba lépő verzió volt az egyetlen, amelyet meg lehetett szavaztatni".

A képviselőnő úgy gondolja: óriási előrelépés a törvénymódosítás, de arról szerinte is lehetne vitatkozni, hogy a koruknál fogva meddő nőknek, miért kell az eljárásért fizetniük. "Nem mondom, hogy a program mindenki számára legyen ingyenes - azt nem bírná az egészségkassza -, de megoldható lenne, hogy mindenki fizessen egy alacsonyabb összeget. Az viszont, hogy a különféle korcsoportokat megkülönböztetjük, elfogadhatatlan" - mondta. - "Ha valakinek 40 éves korára úgy alakult az élete, hogy még nincs gyermeke, éppen akkora probléma, mint ha valaki 22 évesen, egy művi vetélés miatt lesz meddő. Itt emberéletekről van szó, amelyek között nem szabadna különbséget tenni" - tette hozzá határozottan.

Mézes Éva is tisztában van azzal, hogy azok, akiknek a törvény jelenleg nem engedi a lombikbébi-programot és nincs más választásuk, megtalálják majd a kiskapukat, de bízik abban, hogy az új szabályozás legalább átmenetileg megfelelő lesz. "Érdemes lesz megfigyelni, hogy működik a dolog, aztán lehet majd a határokat újra feszegetni" - mondta a politikus.

A Társaság a Szabadságjogokért üdvözli, hogy az általa is támogatott, 2005 decemberi törvénymódosítás részletszabályai megszülettek, megnyitva a lehetőséget az egyedülálló meddő nők előtt is a gyermekvállalásra, de nem ért egyet a két csoport közti finanszírozási különbségtételben. " Ha valaki a koránál fogva nem képes természetes úton teherbe esni, az ugyanúgy egy egészségügyi ok, csak nem valamiféle vírus vagy műtéti szövődmény okozza, hanem az előrehaladott kor, a szervezet változása. Mindkettőnek biológiai oka van, ezért egyáltalán nem tartjuk indokoltnak, hogy fizetni kelljen érte" - mondja Csernus Eszter, a TASZ ügyvivője.

Szerinte az is további kérdéseket vet fel, hogy a menopauzához közel álló nőknek, mikor engedik meg az eljárást. A lombikprogramban a pároknak is öt próbálkozást finanszíroz az egészségpénztár, mert egyáltalán nem biztos, hogy mindjárt az elején sikeres a beavatkozás. "Kérdés, hogy egy biológiailag meddővé váló nőnek, mikor ítélik meg a lombikprogramot, amikor már csak egy lehetőségre maradt ideje, vagy amikor még többre. A menopauza beálltát ugyanis nem lehet előre megjósolni."- érvel Csernus Eszter.

A TASZ szerint az lenne kívánatos, ha a törvény kortól és fogamzó képességtől függetlenül, mindenkinek lehetővé tenné az eljárást és esetleg egészséges nő esetében bizonyos kor alatt fizetni kellene érte. "Így nem csak akkor kezdhetnének el próbálkozni, amikor már kicsi a siker esélye és akár több gyermeket is vállalhatna. Ellenkező esetben félő, hogy marad a csalás, akár hamis élettárs, akár hamis meddőségi papír kajtatásával. Bár a nemi identitás szerinti diszkrimináció nem tartozik azok közé a témák közé, amivel a TASZ hivatott foglalkozni" - nyilatkozza Csernus Eszter, "de álláspontunk szerint az, hogy valaki mit csinál a hálószobájában, senkire nem tartozik és nem befolyásolja, hogy milyen szülő lesz.

Az az orvos, aki bár részt vett a rendelettervezet kidolgozásában, A TASZ által kifogásoltakkal kapcsolatban még nem nyilatkozott, mert a rendelet csak a napokban lép életbe, így "nincsenek egyelőre tapasztalatai".