A bölcsis múlt súlya

Minél több időt tölt egy gyerek a bölcsődében, annál nagyobb az esélye, hogy tízéves korára magatartásproblémái lesznek - mutatta ki egy amerikai tanulmány, amit szakértők és szülők, tengeren túl és innen egyaránt vitatnak.

Ha egy általános iskolás gyerek engedetlen, gyakran keveredik verekedésbe és a tanárok nehezen bírnak vele, nagy valószínűséggel bölcsődés volt - ám, ha magas színvonalú intézménybe járt, akkor ötödik osztályos korára minden bizonnyal bőségesebb szókinccsel rendelkezik majd, mint a három-négy éves koráig otthon nevelt vagy nem túl magas színvonalú bölcsődében elhelyezett társai, míg matematika és olvasás terén nem mutatható ki jelentős különbség a csoportok között - többek között ezekre a következtetésekre jutottak annak a tanulmánynak a készítői, amely nemrég jelent meg az amerikai Child Development című szaklapban.

A kísérletben 1364 gyerek vett részt, akiket születésüktől fogva egészen az általános iskola 5-6. osztályig figyelemmel kísértek az Amerikai Egyészségügyi Intézet kutatói. A tanulmányban azonos fogalomként kezeltek minden olyan helyzetet, amikor nem az édesanya volt a gyerekkel. Így a bölcsődét, a bébiszittert, a bébihotelt vagy bámilyen gyermekfelügyelőt, aki hetente tíz óránál több időt töltött a gyerekkel. A kutatók figyelték a felügyelet mennyiségét, minőségét és típusát is.

Arra az eredményre jutottak, hogy még a legjobb szolgáltatást nyújtó bölcsődénél is nagyobb jelentősége van annak az időnek, amit a szülők a gyerekekre fordítanak.

Ezzel egy ismert gyermekpszichológus is egyetért, aki szerint a gyerekeknek legalább hároméves korukig a családban van a helyük. "Az első három év meghatározó a szocializáció szempontjából. Amit ebben a korban nem kapnak meg a gyerekek az anyjuktól, azt később már nem lehet bepótolni. A bölcsődében semmiképp nem kapnak annyi figyelmet, mint a szülőktől, és ezt mindig megszenvedi a gyerek" - mondja a pszichológus.

Támadható érvek

Sok szakember azonban megkérdőjelezi az amerikai kutatás végeredményét - többek között azért is, mert szerintük 1364 gyerek nem nevezhető reprezentatív mintának, még ha születésüktől fogva vizsgálják is őket, illetve bőségesebb szempontrendszer szerint kellett volna vizsgálni a .

Még dr. James Griffin, a kutatás szakmai lektora is azt mondja, hogy a bölcsőde hatásai - pozitívak és negatívak egyaránt - nehezen mutathatók ki. "Ha bemegy valaki egy általános iskolás osztályba, biztos, hogy nem tudja megmondani, hogy melyik gyerek járt bölcsődébe."

Barbara Bowman gyerekpszichológus is azt mondja, a szülőknek nem kell bűntudatot érezniük amiatt, hogy a gyereküket beíratták bölcsődébe.

"Annak ellenére, hogy nagyon kis különbséget lehet érezni azokon a gyerekeken, akik bölcsődébe jártak, azt nem jelenthetjük ki, hogy ez az egész életükre hatással van.Ehhez jóval több kutatómunkára lenne szükség." A szakember szerint a bölcsődés gyerek későbbi "kezelhetetlensége" például abból is adódhat, hogy hamarabb sajátították el a független gondolkodás képességét, és ez az önállóság problémát jelenthet iskolai nevelésükben. Míg azok, akik több időt töltöttek el otthon, könnyebben hangolódnak rá a felnőttek elvárásaira.

Erdélyi Nóra óvoda- és pszichopedagógus szerint túlzás lenne azt állítani, hogy ha egy kisgyereket bölcsődébe íratnak, annak egyenes következménye, hogy viselkedészavarai lesznek. "Ez ennél jóval bonyolultabb dolog, számos összetevő következménye lehet. Számít, hogy milyen a családja, elváltak-e a szülők, de még az is befolyásoló tényező lehet, hogy az anya hogy élte meg a terhességet. Az én nagyobbik gyerekem például járt bölcsődébe, a kisebbik nem, és egyiknek sincsenek magatartászavarai" - érvelt a szakember.