Búcsú a vasmászókáktól

"Ütött a játszóterek órája" - hirdette egy konferencia címe, amit annak apropóján rendeztek, hogy 2008. december 31-ig kaptak menedékjogot a régi, vasmászókás, kőpárkányos, ütött-kopott játszóterek - e határidő után dózerolás lesz az osztályrészük. De vajon milyen a jó játszótér? Mi és miért fontos a gyereknek és a szülőnek? Miért nem elég, ha a kertben felállítunk egy csúszdát és egy homokozót? És miért éri meg egy civil szervezetnek, hogy pont játszóterekre gyűjt pénzt?

A Hajógyári-szigeten egyebek mellett emeletmagas csúszdák, pörgettyű, mászó-vár csábítja a nagyobbakat - szigorúan szabványosan. Az idevágó szabályok ugyanis roppant precízen rögzítenek szinte minden méretet.

Feledy Botond, az Európai Parlament tanácsadója legelőször egy félreértést igyekszik tisztázni: a játszóterek biztonságáról szóló rendelet, a sajtóban megjelentekkel ellentétben nem az Európai Unióhoz tartozik.

"Az összes kommentárból az európai igaz, az unió nem" - mondja Feledy Botond. "Az a szabályozás, amelyet Magyarországon bevezettek, az Európai Szabványügyi Testület előírása, melynek semmi köze az unióhoz. Ez egy nonprofit szervezet, ami ráadásul olyan standardokat dolgoz ki, amelyek a tagállamokra nézve nem kötelezőek. Ezért született meg egy magyar minisztériumi rendelet a játszóterek biztonságáról, amelyben szerepel a 2008. december 31-i határidő, ami szintén egy nemzeti hatáskörben meghozott döntés. A most átvett európai szabvány a korábbi magyar szabványokhoz képest átfogóbb, egységesebb és szigorúbb, bevezetésükre a különböző játszótéri balesetek miatt került sor."

Az nyilván nem okoz meglepetést, hogy egy-egy ilyen szabványosított, modern létesítmény iszonyú pénzekbe kerül, ezért csökkenni fog a játszóterek száma a szabályozás hatására. Feledy Botond szerint ugyanakkor rengeteg olyan hely van, amiről nincs adat a nyilvántartásban.

"A határidő kikényszerítése nem nagyon lesz megoldható, mert rengeteg olyan játszótér van, amiről a hivatalos statisztikák nem is tudnak.Az biztos, hogy a rendelet hatására csökkenni fog a játszóterek száma - eddig csaknem 1500-at bontottak el, országszerte. Más országokban viszont ennél rosszabb volt a helyzet: Bukarestben például a felújítást úgy készítették elő, hogy az összes játszóteret elbontották, és Csehországban is nehezebben találnak ilyen létesítményt a családok."

"Ami a biztonságot illeti, ez egy jó akció" - teszi hozzá Feledy Botond -, "de arra figyelni kell, hogy a játszóterek száma ne menjen egy kritikus érték alá. A rendelet ugyanis nem arra játszik, hogy ne legyenek játszóterek, hanem arra, hogy biztonságosak legyenek."

Attól persze, hogy egy játszótér biztonságos, még nem biztos, hogy jó is. "Ez a bizonyos Európa Szabványügyi Testület által kidolgozott előírás ugyanis csak a játszóterek biztonságáról szól. Azt, hogy milyen játékok, hány pad, ivókút, szemetes legyen a játszótéren, más rendeletek szabályozzák. Azt viszont nem lehet rendeletben előírni, hogy a döntéshozók olyan játékokat szerezzenek be, amelyek népszerűek lesznek a gyerekek körében" - fejezi be Feledy.

100 ezer lengés
A szabályozás rendkívül részletes. Nemcsak a csúszdák lejtésszögét, a mászókák maximális magasságát, írja elő, de szerepel benne az alagutak, átjárók mérete, a csúszdák lassító szakaszának minimális hossza, az eséstompító felületek felhasználhatósága. Sőt, az is előírás, hogy egy új hintát minimum 100 ezer lengéssel kell kipróbálni, vagy hogy a forgó 5 m/s -nál nem lehet gyorsabb. "Az elképzelés abból indul ki, hogy a gyerekek önállóan is képesek legyenek a játszótéren mozogni" - mondja Feledy Botond.
"Ugyanakkor a szabvány is különbséget tesz a 0-3 éves korú gyerekeknek szánt eszközök és a 3 évesnél idősebbeknek szánt játékok között. A szülőnek segít az eligazodásban, hogy a szabványos játszótereken ki kell írni, hogy az, a játszótér-biztonságosságról szóló előírásoknak eleget tesz."

Miénk itt a...

Budapest egyébként elég jól áll játszóterek és a játszótér felújítások tekintetében is. Az egyik legszerencsésebb kerület a XIII. kerület. Itt több, szépen felújított játszótér is van - igaz, ezek fenntartása, őrzése sem túl olcsó.

"2003-tól a játékokat évente meg kell vizsgálni, hogy a jogszabályoknak megfelelnek-e" - vág bele a költségek felsorolásába a XIII. kerületi Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezető igazgatója, Helembai Mihály. "Azt viszont, hogy nem sérült-e meg, nem károsodott-e az eszköz, azt havonta kell ellenőrizni. Ilyenkor a karbantartók meghúzzák a csavarokat, elvégzik a kisebb javításokat, és megrendelik a nagyobb munkákat."

Az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint évente 2-300 millió forintot fordítanak a játszóterek fenntartására, felújítására, ennek része a játszóterek karbantartására fordított jelentős összeg.

Ez azért is ilyen drága, mert csak megfelelő szabványos alkatrészekkel lehet pótolni, a sérült darabokat. De nem csak a természetes kopás, elhasználódás miatt kell javítani a játékokat.

"A köztéri játszótereket nagy kamaszok is használják, akiknek sajátos játékszokásaik vannak" - mondja Helembai Mihály. "Ezenfelül minden kerületben gondot okoznak a területen kószáló hajléktalanok, rongálók, a vandálok. Mi ennek megoldására többféle módszert dolgoztunk ki."

Létezik egy együttműködési fórum, ahol a rendőrökkel, polgárőrökkel, helyi lakókkal van szoros kapcsolatban az önkormányzat. Ez a fórum havonta összeül egy kötetlen beszélgetésre, itt vitatják meg a problémákat, döntik el, hogy - mondjuk - hogy hol legyen gyakoribb a járőrözés. Helembai Mihály egy másik kezdeményezésről is beszámolt:

"Parkgondnoki rendszert működtetünk, amelyben körülbelül 50 szociális foglalkoztatott és egyéb közmunkás dolgozik a területen. Őket eszközökkel és fokozott közterület felügyelettel támogatjuk." Az önkormányzat illetékese ugyanis úgy véli: társadalmi összefogással lehet csak megvédeni a közösségi tereket.

"A közterek megóvásában emellett szerepe van a gazdasági társaságoknak is, amelyek adnak arra, hogy a közelükben lévő parkok, játszóterek szépnek maradjanak meg" - teszi hozzá.