Virtuális ideálok

Egy tizenéves lányoknak tervezett internetes játék sokkolta a közelmúltban a brit és francia szülőket, ugyanis bár grafikája kedves, és az oldalak barbie-pinkben pompáznak, az itt regisztrált tizenévesek virtuális karakterei fogyi-tabletták adás-vételével, mellnagyobbító és ráncfelvarró műtétekkel, milliomos férjek elcsábításával szerezhetnek pontokat. Befolyásolhatja-e a kamaszlányok önértékelését egy ilyen játék?

Alpár Zsuzsa szerint az igazság valahol a kettő között van. Az EGO Klinika munkatársa abban egyetért, hogy szükség van a beszélgetésre, egyfajta bizalmi viszony kialakítására, hiszen ha a gyerek a szülők munkahelyei és más elfoglaltságai közötti légüres térben lebeg, valóban könnyebben elcsábítható a rosszra, akár a virtuális, akár a való világban.

"Az a család, ahol a szülőnek is fontos, hogy a saját értékrendjük szerint éljenek, ahol a gyerekre odafigyelnek és komolyan veszik a problémáját, az képes megóvni a gyereket. Ha a gyerek azt érzi, hogy fontos, és nem arról van szó, hogy hasonulnia kell az átlaghoz, akkor nem lesz könnyű rosszra vagy akár csak egy uniformizált közösségbe csábítani."

Alpár Zsuzsa szerint ugyanis a csábítás általában elég komoly, ugyanis a fiúknál a harciasság, az erő, a lányoknál a szépség mindig is idealizált dolog volt. "Borzasztó az, ahogy ezekre rájátszik a világ. Nem másért, mert pénzt lát benne a kereskedelem, és úgy véli, ezért érdemes megdolgozni a gyerekközösséget."

Nethez szoktatás - kéz a kézben

A beszélgetés fontosságával az Inforum főtitkára, Dombi Gábor is egyetért. "Annak nem vagyok híve, hogy az óvodában is ott legyen a számítógép, mert az ovis gyereknek az kell, hogy tanuljon meg játszani, beszélni, kommunikálni, és ebben a technikai eszközök nem segítenek. Nagyon híján vagyunk ugyanis a civilizációs együttműködéseknek, a beszélgetésnek, a mosolynak." Dombi Gábor szerint amikor pedig már odaengedjük a kisembereket a géphez, akkor eleinte fogni kell a kezüket.

"Legyen mód arra, hogy leüljünk a gyerekeink mellé, és ne hagyjuk őket magukban játszani. Persze kérdés az, hogy mivel, hiszen annak ellenére, hogy az egész univerzum megtanulható a játékokból, Magyarországon kevés fejlesztő játék kapható. Pedig ilyenek kellenének, és nem csak a 'tépd ki a belét, csavard le a fülét' típusú játékok."

Dombi Gábor szerint nem törvényekkel, hanem odafigyeléssel kellene megóvni a káros tartalmaktól a gyereket. "Figyeljünk a gyerekre, és tudjuk, hogy mire való az internet. Az internet ugyanis nem csak szövegekből áll, hanem maga a világ. Másrészt a számítógép, a net, nem virtuális bébiszitter. Ha elengedjük a gyerek kezét, és teljesen a gépekre bízzuk őket, akkor ki tudja, hogyan fogják kivinni alólunk az ágytálat - hacsak nem képernyőn keresztül."

Kovács M. Veronika