Dietetikus a címkén

Ha lelkiismeretesen átböngésznénk az élelmiszerek csomagolásán az "összetevők" című részt, és betartanánk jól ismert dietetikus alapelveket, akkor valószínűleg sikerülne kiegyensúlyozott étkezni - valójában erre ritkán marad idő és türelem. A mostanában egyre több élelmiszeren feltüntett INBÉ-jelölés (Irányadó Napi Beviteli Érték) egyfajta táblázatba foglalt táplálkozástudományi gyorssegély, ami segít eligazodni az összetevők dzsungelében az egyszerű, földi fogyasztónak.

A pizza, vagy a tészta tartalmaz kevesebb kalóriát és nátriumot? Hány túrórudit nassolhatok el büntetlenül? Mennyi cukor "fér bele" a napi étrendbe, ha nem akarok elhízni?

Hiába tüntetnek fel az élelmiszer gyártók egyre több adatot a csomagoláson, nem biztos, hogy ezekre a kérdésekre választ kaphatunk. Mostanában azonban egyre több élelmiszeren látható egy olyan jelölés, ami eligazít abban, hogy a feltüntetett adat, hány százalékát jelentheti a napi szükségletnek az adott összetevőből. Nem csak az energia-tartalomról kaphatunk képet , hanem a cukor, zsír, nátrium, és a telített zsírsav tartalomról is - vagyis, ha mondjuk "bűnözni akarunk" és egy adag pizza, vagy egy porció tészta között vacillálunk, az INBÉ (Irányadó Napi Beviteli Érték ) segítségével kiderül, hogy pizza a napi kaloria bevitel 23%-át teszi ki, míg a tészta a 16%-t, továbbá, hogy a tészta nagyobb barátja a szívnek, hiszen a nátrium tartalma csak az irányadó beviteli érték 27%-a, a pizzánál viszont ugyanez 38%.

Irányadó - nem kötelező

Az INBÉ az élelmiszerek csomagolásán feltűntetett adatsor, amely az egy adagra vonatkozó energiát, a hosszabb változatban emellett a cukor, zsír, telített zsírsav és nátrium mennyiségét mutatja meg, illetve azt, hogy ezek a tápanyagok egy felnőtt irányadó napi mennyiségének hány százalékát teszik ki.

Egyrészt arra szolgál, hogy ne találgatással döntsük el, hogy mi a legjobb választás számunkra, ezen felül, támpontokat nyújt abban is, hogy minél egészségesebb és kiegyensúlyozottabb étrendet állíthassunk össze.

Az INBÉ próbája az evés

"Az új jelölési rendszert az Európai Unió élelmiszeripari konföderációja, a CIAA dolgozta ki, amelyet számos országban már sikeresen alkalmaznak" - mondta el a TÉT Platform kommunikációs bizottságának vezetője, Mayer Zsolt.

"Mivel a világméretű elhízás egyre súlyosabb problémává kezdett válni, egyre többet kellett a témával foglalkozni. Az Európai Unió ajánlására létrejöttek az úgynevezett nemzeti platformok, Magyarországon a TÉT platform, amelyek felvették a harcot ezzel a problémával."

Mayer Zsolt hangsúlyozza, hogy ez nem kötelező, hanem ez egy önkéntes vállalás.

"Európai szinten nyolc olyan élelmiszeripari vállalat fogott össze, aki magára nézve, kötelezőnek tekinti ezt az önkéntes jelölési rendszert, mivel úgy gondolta, hogy a társadalom, a fogyasztók irányába tartoznak kötelezettséggel. Ez a nyolc cég a nemzetközi tapasztalatokat, gyakorlatot, törvénykezést, fogyasztói véleményeket, kutatásokat tanulmányozva, összegezve jutott arra az elhatározásra, hogy ilyen formában alkalmazza a jelölési rendszert. A kérdés most az, a fogyasztó valóban megérti-e majd és mennyire tud vele azonosulni, hiszen voltak ettől egészen eltérő jelölések is. A fogyasztóvédők például még több információt sem vennének zokon. Ugyanakkor valahol meg kell húzni a határokat, valahol el kell kezdeni a munkát."

"Azt gondolom, hogy ez egy próbaidőszak, levonjuk a tanulságokat, és ha kell, akkor akár változtatni is lehet, hiszen ez nem egy kőbe vésett dolog. Ha viszont sikeres, akkor az is lehet, hogy egyszer kötelező lesz."

Jön a gyerek INBÉ

Az INBÉ most elsősorban a felnőttek táplálkozásában segít eligazodni - kérdés persze, hogy hogyan, hiszen a feltüntetett adatokat a 2000 kilokaloriás napi energia bevitelhez igazították, amely nem mindenkire igaz. A napi aktivitás, az egészségi állapot, a kor ugyanis befolyásolja, hogy egy embernek naponta hány kalóriára van szüksége.

Mayer Zsolt szerint ez igaz, olyannyira, hogy már a rendszer kidolgozásakor kialakult egy komoly szakmai vita.

"Igyekeztünk egy átlagos értéket alapul venni, és emellett hangsúlyozni, hogy irányadó jelölésről van szó. Ha valakinek ennél pontosabb információra van szüksége, az a honlapon megtalálja a szükséges adatokat."

Kérdésként merülhet fel az is, hogy miért nincsenek külön gyerekre alkalmazott adatok. Mayer Zsolt szerint ennek egyik oka, hogy a gyerektermékekkel kapcsolatban rengeteg kérdés merül fel.

"Meg kell állapodni arról, hogy ki számít gyereknek, hiszen erről országonként eltérő álláspontok alakultak ki. Azt is nehéz meghatározni, hogy mi számít gyerekterméknek? Hiszen például a joghurtot fogyaszthatja a gyerek, felnőtt egyaránt. Ezen kívül is számos olyan kérdés van, amelyre még nincs egységes álláspont. De jelenleg az ipar próbál tovább lépni, és a gyerekekkel külön foglalkozni."

Kiss Beáta, a TÉT Platfom jelölési munkacsoport vezetője szintén úgy gondolja, fontos lehet a gyerekekkel folytatott kommunikáció.

"Jómagam egy olyan élelmiszeripari vállalatnál dolgozom, amelynek nem egy terméke ismert és kedvelt a gyerekek körében. Mi soha nem csinálunk olyan reklámokat, amely a gyereket konkrétan fogyasztásra ösztönözné. Az INBÉ kampányok sem jelölnek meg márkákat, hiszen itt nem a termék a lényeg. Egy társadalmi célú kampányban viszont hasznos lehet a gyerekek tájékoztatása is, és INBÉ akár az oktatási tervbe is beépíthető lehet."