A szuperélelmiszerek mítosza

Egyre több olyan élelmiszert reklámoznak, amelyek - állítólag - egészségessé, fitté, fiatallá varázsolják az embert. Egy angol cikk szerint azonban ezek a csodalöttyök és turbóétkek sokkal több figyelmet és promóciót kapnak, mint amennyit megérdemelnek - a szakértők szerint sokkal fontosabb a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás. Titkok és tévhitek a búzafűléről, az algakivonatról és társaikról.

Frühwald Ferenc, a 25 évvel ezelőtt létrejött Biokultúra Egyesület alapítója, is egyetért azzal, hogy a szuperkajának kikiáltott élelmiszerek nem feltétlenül érik meg - az időnként elég borsos - árukat.

"Mindig van egyfajta divat, amiből nagyon jól meg lehet élni sokaknak, hiszen mindenki gombnyomásra akar megoldani mindent. Az egészséget, a jókedvet, a szépséget. Ezek a divatirányzatok ideig-óráig működnek, aztán kihalnak. Persze, ki lehet találni, valamilyen teóriát, hogy a búzafűlé, vagy az árpa azért hasznos, mert a benne levő klorofil, illetve antioxidáns segít a szervezetnek, és lehet is enni ezeket büntetlenül, nem árt senkinek. Csak éppen hatalmas pénzt kérnek érte; a csodaszert csodaáron adják. Azért sajnálom a fogyasztókat, mert felülnek a szuperkaják és a funkcionális élelmiszerek reklámjainak." Frühwald Ferenc szerint ráadásul az algának, a búzafű lének, a csírának és társainak semmi köze a biohoz, mivel nem egyszer hozzáadott anyagokkal, vegyszerekkel kezelik őket: "Ha valaki kiegyensúlyozottan, változatosan táplálkozik, pláne, ha bio-élelmiszerekkel él, akkor annak nincs szüksége semmiféle turbósításra. Az igazi bio élelmiszerek ugyanis legalább annyi fontos vitamint, nyomelemet, ásványi anyagot tartalmaznak, mint a roboráló szerek" - állítja.

"Az a baj, hogy a kettőt összemossák" - mondja a szakember - "Az emberek közül sokan azt hiszik, hogy a bio élelmiszerek kedvelői csalánból főzött kávét isznak, magvakat, és csírákat rágcsálnak, holott a kettőnek semmi köze egymáshoz. Lehet biotáplálkozni úgyis, hogy az ember kezdi a napot egy jó pálinkával, folytatja egy szalonnás rántottával, természetesen kapirgáló tyúk adta biotojásból, és mangalica szalonnából. A kettő nem itt válik el, hanem ott, hogy valódi élelmiszert eszünk, tisztességesen előállított alapanyagokból, vagy összeszutykolt műkaját."

Önveszélyes egoisták

Azzal Frühwald Ferenc is egyetért, hogy az egészséges táplálkozást is túlzásba lehet vinni. "Bár ezek az emberek roppant hálás vevők, negatívumként élem meg, ahogy viselkednek. Aki nem találja meg a helyét a társadalomban, a családban, vagy más közösségben, hanem csak fogyasztóként önmagával van elfoglalva, az valóban segítségre szorul. Mivel mindent az egészségének, a szépségének, a fiatalságának rendel alá, könnyű megfogni mindenféle marhasággal. Ezeknek persze van némi valóságalapja, mert teljesen légből kapott dolgokat nem lehet eladni."

Frühwald Ferenc egy másik problémára is felhívja a figyelmet: "Az ilyen ember akár komolyan veszélyes is lehet saját magára, nem csak azért, mert az egyoldalú táplálkozással kizsákmányolja a szervezetét, hanem azért is, mert mondjuk feltétel nélkül hisz a természetgyógyásznak, aki pedig néha egyszerű kuruzsló. Azzal ugyanis nincs baj, ha valaki elvégzi az orvosi egyetemet, és utána természetes gyógymódokat is alkalmaz, de ha valaki 8 általánossal természetgyógyásznak kiáltja ki magát, az olyan, mintha egy lakatosnak azt mondanánk, hogy építsen hidat." - mondja

A sokarcú orthorexia

Dudás Kata gasztro-pszihológus az Angyalok Konyhájának táplákozási tanácsadója szerint is vannak olyan emberek, akik egészségtelen mértékben erőltetik a helyes táplálkozást. "Van egy viszonylag új táplálkozási zavar, az ortorexia nevrosa. A diagnózis a pszichiátriában még nem hivatalosan elfogadott, mert még tíz éve sincs, hogy először leírták ezt a betegséget, de azóta egyre több ilyen esetet találunk. Azért sem tartják klasszikus táplálkozási zavarnak, mert jellemzően nem csökkent önértékeléssel indul, hanem éppen ezt kompenzálja, így a legalattomosabb, és legveszélyesebb kényszeres tünet egyike. Ráadásul ugyanolyan szélsőséges állapotokat, és hiánybetegségeket hozhat létre, mint az anorexia, vagy a bulimia, tehát nagyon komoly szervezeti és szociális lerobbanáshoz vezethet. Egyelőre az ortorexiának inkább a szociális hátránya az, ami előtérbe kerül: mivel a beteg szinte teljesen elszigeteli magát a normális környezetétől, és le is nézi azt, magasabb rendűnek érzi magát. Rengeteg arca, variációja van. A benne szenvedők időnként csak nyers zöldségeket hajlandóak enni, de van aki csak bizonyos színű élelmiszereket vesz magához. Az egyik legalattomosabb tulajdonsága, hogy egy abszolút egészséges dolgot fordít ki azzal, hogy túlzásba viszi" - mondja a szakember

Lusta, mohó szervezet

A gasztropszichológus szerint léteznek szuperkaják, de ezek az egészséges étrendet nem helyettesítik.

"Nekünk is van olyan csodaturmixunk, ami a dédnagymamám találmánya. Ez a magas vitamintartalma miatt jó hatással lehet a szervezetre, de ez nem helyettesíti, maximum kiegészítheti a kiegyensúlyozott táplálkozást. Ha valaki rendszeresen gyorskajákkal tömi magát, alultáplált, az hiába fogyaszt rendszeresen ilyesmit, nem lesz egészségesebb. Ugyanúgy, ahogy - szerintem - a komplex vitaminkészítményekkel sem lehet kompenzálni a szervezet kizsákmányolását, bár ebben megoszlanak a vélemények."

Dudás Kata úgy véli, azért veszélyes, ha valaki rákap a vitaminokra, mert nem a szervezet saját működését erősíti, ahogy kívánatos lenne, hanem mesterségesen ellustítja azt. "Normál esetben a szervezetünk saját maga szintetizálja a vitaminokat a nyersanyagokból. De mivel az emberi szervezet alapvetően arra van beállva, hogy minél kényelmesebb legyen, vagyis, hogy minél kisebb befektetéssel, minél több anyagot tudjon hasznosítani, könnyen hozzászokik ahhoz, ha készen kapja a számára hasznos vitaminokat, nyomelemeket. Ilyenkor nagyon nehéz elérni, hogy újra normális módon működjön. Ugyanez a helyzet a méregtelenítéssel: ha a különböző agresszív szerekkel leszoktatjuk szervezetet a természetes méregtelenítésről, akkor előbb-utóbb már csak ezeknek a szereknek a segítségével lesz képes rá" - állítja.

Dudás Kata ezzel együtt úgy véli, ha valaki ésszel, és mértékkel fogyaszt szuperkaját, az nem ártalmas. "Persze az is fontos, hogy milyen összetételűek ezek a szuperkaják. A különböző frissen facsart zöldséglevek pl. annyi rostanyagot, meg vitamint tartalmaznak, amennyit normál körülmények között nem lennénk képesek megenni."

Egy liter sárgarépa levet simán megiszik az ember, holott azt több kiló sárgarépából készítik, így aztán ez olyan erős koncentrátum, hogy szinte sokkolja a szervezetet. A szakember szerint az a baj, hogy sok olyan készítményt, eljárást, amit beteg embereknek fejlesztettek ki, egészséges emberek kezdik használni, és ezzel túlerőltetik az emésztésüket.

"Még napi fél deci búzafűlé is nagyon agresszív szuperkajának számít" - mondja, majd hozzáteszi: "A legfontosabb tehát, hogy odafigyeljünk a szervezetünk igényeire, és ne váljunk mohó sapiensekké, vagyis olyan emberré, aki megszállottja az egészséges táplálkozásnak, a fogyókúrának vagy bármi másnak."

Kovács M. Veronika