Néhány hétig még tart a szünidő, és az időjárás is elég kellemes, így érdemes egy-egy hétvégi napot arra szánni, hogy megpakoljuk a piknikkosarat (vagy a hűtőládát), felhívjuk a barátainkat, és szervezünk egy igazi családi összejövetelt, valahol a szabadban. A piknikezés ráadásul nemcsak az ételekről szó, hanem a jóízű baráti csevegésekről és a játékról is. Ha pedig saját készítésű finomságokat viszünk magunkkal, akkor nem kell az unalomig ismert, gyakran rossz minőségű büfékajákra szorulnunk, ha megéhezünk - ráadásul, ha több család összefog, még pénzt is spórolhatunk!
Kis pikniktörténelem
A piknikek elődjének a középkori vadászatokat tekinthetjük - a 14. századi Európában a vadászatokat megelőzően elemózsiát (leggyakrabban pástétomokat, sülteket, sonkát) vittek a főuraknak, nehogy éhes gyomorral kelljen részt venniük a hajtáson. Később, a viktoriánus korban már polgári szórakozásnak számított, hogy egy-egy szép délutánt valamilyen vidéki helyszínen, tóparton töltöttek, természetesen falatozással. Erről többek között Charles Dickens és Jane Austen is beszámolt írásaiban.
A modern korban a piknik olyan, szabadban elfogyasztott étkezést jelöl, amelyre minden meghívott visz valamilyen "hozzávalót": ételt vagy italt, így a családok megoszthatják egymás között a költségeket. Az ételeket általában otthon készítik el és hidegen fogyasztják (ebben tér el például a hagyományos grillezéstől vagy szalonnasütéstől). A piknik fő "kellékei" a kosár (esetleg hűtőláda), amelyben az ételeket szállítjuk, a takaró, amelye megterítünk és az evőeszközök - ha igazán meg akarjuk adni a módját, akkor vigyünk magunkkal "rendes" étkészletet a műanyag tányérok és poharak helyett.
Piknik-étkek - mit vigyünk, és mit hagyjunk otthon?
A sikeres piknik legfőbb titka, hogy egyszerű ételekkel kápráztatjuk el a meghívottakat: hagyjunk otthon mindent, ami túlságosan bonyolult, amit nehéz szállítani, amihez túlságosan sok "felszerelés" kell, vagy ami könnyen romlik. A grillcsirke, a sült hús (felszeletelve) vagy a különböző sajtok nagyszerű piknik-ételek.
A hatalmas adagok helyett inkább csináljuk apró falatkákat (pl. egybesütött fasírt helyett apró fasírtgolyókat) - így mindenki sokfélét megkóstolhat, anélkül, hogy eltelne, ráadásul a szeleteléssel és a tálalással sem kell annyit bajlódni.
A klasszikus piknikfogás a szendvics: próbáljunk ki többféle kenyeret (kerüljük a morzsálódó fajtákat, inkább válasszunk tömörebb barna vagy rozskenyeret) és felvágottat, elsősorban sonkaféléket. A szendvicset dobjuk fel sajttal, de a lédús zöldségeket (paradicsom) hagyjuk ki belőle, mert eláztathatják a kenyeret.
Ne feledkezzünk meg az italokról: a termoszok nagyszerű szolgálatot tehetnek, ha forró kávéra vágyunk - de a melegben nagy sikere lehet a jeges kávénak is. Vigyünk magunkkal házi készítésű limonádét vagy jégbe hűtött gyümölcsteát és ásványvizet. A felnőttek biztosan örömmel fogadnak egy-egy pohár jófajta, könnyű fehérbort is.
Edouard Manet: Reggeli a szabadban (1863) |
Egy jól záródó dobozban vigyünk magunkkal különböző savanyúságokat és zöldségeket, apró csemegeuborkát vagy koktélparadicsomot. Bár a salátákat otthon is összekeverhetjük, lehetőség szerint ne tegyük rá előre az öntetet, mert túl "szottyos" lesz, levet ereszt mire a piknik helyszínére érünk.
Felejtsük el a könnyen romló ételeket, pl. a "puha" felvágottakat (párizsi) vagy a majonézzel készült, vagy nyers tojást tartalmazó fogásokat. Az előre elkészített, sült és főtt húsoknál is bizonyosodjunk meg arról, hogy tökéletesen megfőttek vagy átsültek. Ha bármi gyanúsnak tűnik, furcsa szaga vagy állaga van, ne kísérletezzünk, inkább dobjuk ki.
Édességnek vigyünk friss gyümölcsöt vagy aprósüteményt, lehetőleg olyat, amely nem túl krémes - a krémekkel teli süteményeknek az a hátránya, hogy szétolvadhatnak vagy összenyomódhatnak az úton. A muffin vagy a pogácsa viszont tökéletes lehet piknikcélokra! A gyümölcsöket viszont célszerű előre feldarabolni, mert akkor nem kell külön bajlódni velük. A gyümölcsök, mint a barack, a szőlő vagy az alma a húsok mellé is szolgálhatnak "köretként".