Tipikus rémálmok a teljesség igénye nélkül:
Ellopják, illetve elhagytam a táskám, irataim. Nem találom az autóm. Kihullanak a fogaim. Halottként látom magam. Futok, de nem tudok mégsem, pedig üldöznek. Szakadékba zuhanok. Férfiak üldöznek. Betörő jön be a lakásba. Vadállatok törnek rám. Az állatok támadásairól lásd: Állatok az álmainkban esetelemzést.
Mit tehetünk, hogy ne térjen vissza a rémálom?
Érdemes mély kutakodással utána menni önmagunkban annak, hogy "mitől is félek"? Minden támadás mögött félelem van ugyanis. Azaz bizonyos belső energiáim azért támadnak rám, mert félnek, hogy normális módon nem jutnak szóhoz, azaz el vannak nyomva, vagy egyenesen halálra vannak ítélve.
Ha a félelmünknek nevet adunk, azaz kitaláljuk a titkos nevét, mint a mesebeli gonosz törpének, akkor azonnal elveszti a minket fenyegető hatalmát. Miért? Mert meg tudjuk nevezni, azzal fel tudjuk emelni a tudatunkba.
Ellazult meditatív állapotban idézzük magunk elé belső rémünket és kérdezzük meg tőle: Ki vagy te, és mit akarsz?
Ha rájöttünk az üzenetére, akkor a rémálom megszűnik. Egészen addig nem jelentkeznek ilyen típusú álmok, amíg nem akarjuk újra figyelmeztetni magunkat az éjszakai tudatunk bölcsességével valamire, ami előtt a nappali tudatunk jó szorosan összezárta a szemét.