Kisfiam elmúlt 5 éves. Az utóbbi hetekben tapasztaltam, hogy magatartása rossz irányba változott. Mindent azonnal szeretne, türelmetlen. Ha valami nem úgy alakul, ahogyan ő szeretné, csúnya hisztibe kezd. Még akkor is képes kis hólyaggá fúvódni, ha nem sikerül szép házikót rajzolnia.
Először próbáltam nem észrevenni, amit csinál, hátha abbahagyja, de nem lett eredménye. Próbáltam szép szóval, szigorral, de egyre kevesebb már a türelmem, a helyzet pedig egyre romlik. Hétvégén a fiam néhány órát a nagyszülőknél tölt (nélkülem), ők is panaszkodnak, hogy elviselhetetlenül kiabál, nyávog, mint más kisgyerek két-három éves korban.
Nem tudom, mi a kiváltó ok a hisztire. Testvérke nincsen, így elég sok időt tudok foglalkozni a kicsimmel, ovi és munka után gyakran szoktunk játszani, olvasni, rajzolni. Egyébként a korához mérten okos gyerek, már le tudja rajzolni a számokat és néhány betűt.
A férjem sokat dolgozik, így sok mindent kettesben csinálunk a fiammal, gyerektársaságunk az ovin kívül nincs. Sokszor azt veszem észre, hogy az oviban a gyerekek közt is dirigálni akar, így időnként nem akarnak vele játszani emiatt. Mit rontottam el a nevelésén?
A gyerekek fejlődése ugrásszerű lépésekben halad. Egy-egy fejlődésbeli ugrás körül viselkedésük átmenetileg hirtelen megváltozhat. Ezt a bennük lévő feszültség okozza, mely ilyenkor felgyülemlik bennük.
Ha nem talál egyéb okot viselkedése megváltozásához, akkor kisfia türelmetlenségére is egy fejlődési fok átlépése lehet a magyarázat.
Természetesen nem kell minden alkalommal engedni a hisztijének, de ha van rá mód, keressenek kompromisszumos megoldásokat, amelyek kisfiának és önnek is egyaránt elfogadhatók. Ő már elég nagy ahhoz, hogy megértse, milyen viselkedést várnak el tőle szülei, nagyszülei. Egy-egy hiszti után nyugodt, barátságos hangon meg lehet vele beszélni, hogy legközelebb milyen viselkedéssel tud célt érni.
Arról is el lehet vele beszélgetni, hogy az oviban hogyan viselkedik a társaival, és mit gondol, mi lesz annak a következménye.
* * *
Kétgyermekes anyuka vagyok, és úgy látjuk a férjemmel, hogy a nagyobbik lányunk, aki 14 és fél éves, rossz társaságba keveredett. Sajnos többször éreztük rajta, hogy ivott és cigizett, amit nem is tagadott.
Miből lehetne felismerni, ha esetleg füves cigit szívnak ezek a gyerekek?
Ha a hazaérkezéskor lányuk viselkedése elutasítóbb, ingerlékenyebb, kérdéseikre hamar visszabeszél, akkor ez lehet a füves cigi hatása is. A füvezés álmosságot, növekvő pulzusszámot, szájszárazságot és vérnyomás-emelkedést is okozhat. Rendszeres használata koncentrálási nehézséget, bizonytalanságot, döntésképtelenséget okoz.
Amikor kicsit nyitottabb önök felé, próbáljanak finoman beszélgetést kezdeményezni vele! Először valami semleges témáról, aztán óvatosan rá lehet térni a baráti társaságára.
Ne szidják a barátait, ne mérgelődjenek rajta! Hagyják, hogy ő beszéljen arról, hogy miket szoktak csinálni, ki neki a legszimpatikusabb, hova szoktak járni stb.
Ha lányuk érzi, hogy megbízhat önökben, akkor el fog mondani olyan dolgokat is, amelyeket esetleg nem mondott volna el, mert érzi a szavaikból a féltést, törődést! Vigyázzanak, ne éljenek vissza a bizalmával, csak óvatosan terelgessék.