Az orvoshoz forduló emberek egyharmadánál a fizikai, testi panasz mellett - mögött - különféle pszichés problémák is találhatók. Depresszió, szorongásos állapotok, túlzott alkohol- vagy gyógyszerfogyasztás, amelyekkel kapcsolatban további, életmódi, családi és munkahelyi bajok bukkannának fel, ha lenne, aki odafigyelne.
Miközben közismert, hogy nehéz élethelyzetünkbe, tönkrement házasságunkba vagy éppen állásunk elvesztésébe szó szerint belebetegedhetünk, a legtöbben mégis megbántódnak, ha az orvos panaszaik lelki hátterét firtatja. Sokan úgy reagálnak erre, mintha a doktor nem venné elég komolyan vagy - a pszichés probléma feltételezésével - sértő módon nem normálisnak nyilvánítaná őket. Ez a sérelem azonban ritkán jelentkezik - maguk a doktorok sem szívesen bocsátkoznak a szövevényes egyéni lelki problémák megismerésébe, amilyenekkel saját életükben ők maguk is gyakran bajlódnak. A szakorvosi rendelés vagy akár a kórházi osztály sincsen a pszichés bajok felismerésére és kezelésére berendezkedve. Ahogyan mondani szokták, az ellátás szerkezete, szervezeti működési feltételei nem alkalmasak erre. És tényleg, ahogyan visszaemlékszem kezdő pszichiáter szakorvosi tapasztalataimra egy ideggondozóban, ahol kizárólag pszichés és pszichiátriai betegekkel találkoztam - hát voltak napok, amikor négy órában 30-40 beteget "láttam el" - főként recepttel - és nem igen maradt idő a betegek személyes dolgaira figyelni. Az már az adott gondozó kivételes lehetősége volt, amit vezetője hozott létre, hogy más napokon viszont pszichoterápiás kezelésre is lehetett berendelni betegeket. Még inkább így van ez egy belgyógyászati vagy reumatológiai rendelésen. Ha mégis felmerül a pszichés probléma gyanúja, akkor a pszichiátriai szakrendelésre küldik a beteget - és ez ma Magyarországon inkább megbélyegző. Érdekes módon enyhíti a megbélyegzést, ha nem foglalkoznak túl sokat a beteg személyes, belső dolgaival, hanem a megfelelő diagnózis alapján gyógyszereket rendelnek neki. Így azt érezheti, ugyanolyan "rendes" betegsége van, mint bárki másnak. Persze, ha három hetenként rendelik vissza, és alkalmanként 10-15 percet tölt orvosával, akkor itt sem tudnak érdemben foglalkozni belső problémáival.
A beteg vágya, az orvos és a szomorú valóság
Gyakran átéljük, ha valami komolyabb bajunk van, gondoskodásra, gyöngédségre, jó bánásmódra vágyunk. Felsejlenek a gyerekkori betegségek emlékei, az ágyba hozott mézes tea, a kellemetlen kezelés után kijáró többlet-figyelem, jutalom-mese vagy egyéb engedmény. Kinek-kinek megvan a saját, bonyolult viszonyulása betegségéhez, amibe sokféle érzelem keveredik. Saját magunk vagy éppen mások hibáztatása a betegség kialakulása miatt, sértettség érzés, hogy éppen velünk történik ez meg, bűntudat a kényszerű mulasztások miatt, szégyenérzet a betegség okozta korlátozottságokkal kapcsolatban, irigység az egészségesekkel szemben - és még folytathatnánk a sort. Amikor az orvossal találkozunk, mindez homályosan ott kavarog bennünk. Félünk is, meg reménykedünk is. Kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, akinek a sorsáról a vizsgálatok alapján a doktor dönt. Arra vágyunk, hogy a doktor értsen meg bennünket, derüljön ki, hogy nem is olyan súlyos az egész, arra vágyunk, hogy gyöngédséget és gondoskodást kapjunk. És - homályosan - sokszor arra vágyunk, hogy valamiképpen oldozzanak fel bennünket, hogy kiderüljön, hogy nem tehetünk a bajunkról és hogy végső soron jó és szerethető emberek vagyunk.
Nos, ez az a pillanat, amikor - általában méltatlan fizikai körülmények között - találkozunk az ellátás rendszerével, amit a többnyire hajszolt orvos és asszisztense testesítenek meg. Személyes problémáink leszűkülnek a beteg testrészre vagy szervre, összetett és gazdagnak érzett személyiségünk a taj-kártyára és a diagnózisra. Mégis, sokszor létrejön a nagy forgalmú rendelés szűkös idejében is valamilyen emberi találkozás, ahol belekapaszkodhatunk egy-egy megértő, bíztató gesztusba, egy együttérző hangsúlyba. Ez a rendelés ideje alatt túl sok beteget ellátó orvostól is komoly erőfeszítést kíván. De hol van itt hely és idő a zűrös életünkkel, csalódásainkkal és szorongásainkkal összefonódott fájdalmak, szív- bél- és mozgásszervi panaszok kibogozására? Hol van hely és alkalom arra, hogy sok megfogalmazatlan kételyünket, kérdésünket elmondhassuk, amelyek az életünk értelméről vagy értelmetlenségéről és helyünkről a világban szólnának?
|
Lust Iván
Szeretné megosztani valakivel gondjait? Tanácsot
szeretne kérni? Szakértőnk készséggel
válaszol, ha családi problémáival,
kapcsolataival, lelki gondjaival keresi fel őt e-mailben.
A következő oldalon
beleovashat a korábban neki írt levelekbe is.