Férfiak visszaesőben
Néha érdekes párhuzamokat vonhat az ember a sztárokról szóló pletykák és a saját élete között. Vegyük például Michael Douglast, aki mellett már számtalan hölgyet megcsodálhattunk. A fiatal feleségével, Catherine Zeta-Jonesszal kötött házassága körüli pletykák nemrég ültek csak el, tehát biztosan mindenki emlékszik még a szerelmespárra, akikről az a hír járja, hogy boldogabbak, mint valaha. Douglas még szexmániáját is kezeltette Catherine kedvéért. Mégis: nem furcsa, mennyire hasonlítanak egymásra azok a nők, akiket eddig karján láttunk? Hiszen Catherine kiköpött olyan hosszú barna hajú szépség, mint a színész első felesége, Diandra. (Akit persze számtalanszor megcsalt. Vajon a szeretők is mind ugyanúgy néztek ki?) Ez persze nem csak a hírességek privilégiuma. Az ember, ha belegondol, nem érti, miért van szakításra, válásra szükség. Nem lenne egyszerűbb megpróbálni "házon belül" megoldani a dolgot?
Na persze, van a férfiaknál egy nem elhanyagolandó tényező: az életkor. Merthogy Zeta-Jones ugyan megszólalásig hasonlít Diandrára, csakhogy nem a mostani, Douglasszel egyidős Diandrára, hanem a fiatal kiadásra. Ezért tökéletes most ő. Az első ara is tökéletes volt - akkor. Mintha a férfiak elvárnák, hogy a nő képes legyen megállítani az időt, és amikor ez nem sikerül, sokan nem képesek megbirkózni a változással, és újabb kiadást keresnek. A sablon már megvan, csak szét kell nézni.
Azért a kérdés, hogy miért tesznek így, nem ilyen egyszerű. Valószínű, hogy nem egyszerű lustaságból választanak ugyanolyat. Inkább az lehet az ok, hogy ugyan a sablon megvan, és működne is - mint Douglasnél: ugyanolyan nőkre bukik, és ők is buknak rá -, de a párkapcsolat nem csak ebből áll. Egy idő után előjönnek a problémák, és a férfi azt hiszi, hogy a következő nő nem csak hogy ugyanolyan gyönyörű, mint az előző, de majd arra is képes lesz, hogy problémamentes kapcsolatot produkáljon.
A problémák mindig ugyanazok maradnak
A nők tulajdonképpen ugyanezt csinálják, azzal a különbséggel, hogy egy férfinál nem követelmény, hogy szép legyen, és a nők többsége inkább a belső adottságokra épít. Azok azonban majdnem biztosan megegyeznek egymást követő szerelmeikben. Egyet nem veszünk azonban észre: a problémák is mindig ugyanazok maradnak. Nem kellene, hogy váratlanul érjen senkit, amikor az új kapcsolat ideálisnak tűnő, első, fülig szerelmes fázisa után beüt a krach, hiszen mi is ugyanazok vagyunk. Ebből következően ugyanazok a problémáink is, egészen addig, amíg valahogyan meg nem oldjuk őket. Erre azonban biztosan nem egyszerűen az a megoldás, hogy partnert cserélünk. Lehet, hogy szükség van rá, mert elképzelhető, hogy nem ő a megfelelő társ számunkra, de az újra meg újra ugyanúgy lezajló viták föl kellene, hogy keltsék bennünk a gyanút, hogy netán bennünk van a hiba. Hagyjuk a másikra a saját problémáját.
Minden kapcsolatodban ugyanaz a probléma vetett véget a boldogságotoknak? Szeretnéd, hogy olyan valaki adjon tanácsot, aki meg van arról győződve, hogy mindenhez ért? Írj levelet a Női Lapozó Facér Pasijának, aki sohasem téved, ráadásul él-hal azért, hogy női gondokon segítsen! |
Nem csak férfiaknak szól tehát, hogy a régi lecserélésével ugyan pillanatnyilag megoldottnak tűnnek a dolgok, minden megint olyan, mint az elején - hiszen egy új kezdetet teremtettünk -, a végén mégis sak arra jövünk majd rá, hogy habár hosszú idő telt el, érettebbek nem lettünk. Így aztán boldogabbak sem.