A magánélet persze időhiányban szenved. Farkas Ádám ráadásul egyedül él, s ő maga sem tudja eldönteni, ezért dolgozik-e olyan sokat, vagy éppen a sok elfoglaltság akadályozza meg a kapcsolatteremtést-családalapítást; viszont úgy tervezi: a jövőben prioritásait átrendezve több időt szán majd a magánéletére. A tudományos életben azonban - Nagy Beáta elmondása szerint - sokkal sikeresebben el lehet tolni a hangsúlyt, több időt szentelve a családnak. Kun Éva cégénél családi programok szervezésével is foglalkoznak, a banknál azonban nincs ilyen, így a munkatársak kizárólag a családdal tölthetik a hétvégét.
Kun Éva hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy nem tartja helyesnek az olyan limit felállítását, amely meghatározza: hány nőnek kell lennie egy szervezeten belül. Hiszen ha a szaktudást értékelik, akkor a nemeknek nincs jelentőségük. A vezetésben szerinte ugyanez az elv érvényesül: a menedzsment-technikának nincs neme, de azért apró női praktikákat alkalomadtán érdemes bevetni. Farkas Ádám szerint a jó vezetés egy olyan elegy, amelyben van mosoly, kedvesség és empátia, ám ha kell, kemény és határozott. Nagy egyetértés alakult ki azzal kapcsolatban is, hogy a férfiak munkahelyükön inkább dühből, erőből csapnak össze, míg a nők sokkal burkoltabban, apró szurkálódásokkal hosszan tudják bántani egymást.
Mindkét cég működése idealisztikusnak mondható, ez azonban sajnos még nem általános Magyarországon. Bár Nagy Beáta szerint egyre több törekvés indul annak érdekében, hogy hazánkban minél családbarátabb munkahelyek jöjjenek létre. A legutolsó kérdés az volt: működhet-e a munkahelyi kapcsolat; 2:1 arányban győzött az igen.