Az óvó bácsi szerint 3-4 éves korban a gyerekek nemi identitása még gyakran összemosódik, amit azt jelenti, a fiúk éppoly szívesen babáznak, játszanak anyaszerepet is. Ám a tendencia mégis azt mutatja, hogy a fiúk az építőkockákért és az autókért nyúlnak inkább, és természetszerűleg harciasabbak a lányoknál. A saját és a másik testét viszont lassan kezdik mégis felfedezni: megmutatják egymásnak, miben is különböznek, és a maszturbálás, onanizálás sem ritka esemény az óvodában. Az édesapa hiánya általában kétféle magatartásbeli változást okoz a fiúkban: vagy dacosak, agresszívek lesznek, vagy pedig egészen kinyílnak, hagyják és igénylik a simogatást. Almási Szabó Attila szerint viszont inkább előbbi jellemző, a fiúk ilyen esetekben többnyire eldurvulnak. A gyakorló édesapa szerint: "Lehet, kicsit fiús lett". Mármint a kislány, akit éppúgy megtanít a "férfimunkára", mint a nőies feladatokra. Így próbálja önállósítani, megóvni attól, hogy később kihasználják.
Arra a kérdésre, hogy tudják-e az édesapák, hogyan neveljék a fiaikat, a mentálhigiénikus egyértelmű igennel válaszolt. Azzal indokolta véleményét, hogy bár az apa számára is fontos, milyen mintával rendelkezik, mégis vannak általános elvek és meggyőződések, amelyek segítenek eligazodni a gyermeknevelésben. Az óvó bácsi azonban nem biztos abban, hogy az apukák mindig tudják, mit kell tenniük. Szerinte az érdeklődésen és a hozzáálláson nagyon sok múlik, mert amennyiben nincs hozott apakép, átadni sincs mit. Odafigyeléssel viszont sok minden kompenzálható.