A ponyvaregényekben mindig a férfi a hódító, akinek végül a nő nem tud ellenállni. A regényeket általában férfiak írják, érthető hát az elfogultság. A valóságban mindig a nő a csábító. A flörtkutatás bizonyítja, hogy a nő a férfit mint marionettbábut mozgatja kedvére, hiszen nála van az, amire a férfi vágyik. Amit a férfi hódításnak gondol, az valójában a nő által hideg fejjel irányított tesztvizsgálat. A férfit tesztelni kell, hogy érdemes-e a karjába omolni.
Ha ugyanis valaki kockáztat a szaporodásban, hát az a nő. Ezért a nő megnézi, kivel áll össze. Hogy a teszt nem mindig sikeres, azt a gyermeküket egyedül nevelő nők esete bizonyítja. De semmilyen teszt nem védi meg a nőt a másik nőtől. A megromlott házasságok valójában a nők közötti háború a hímekért. Az a nő, akinek nem jut szabad hím, a másét fogja megszerezni. Mert kell a hím bármi áron, hogy a nőnek utódja legyen és őt biztonságban felnevelhesse.
Szociálisan domináns férfi ismeretségét keresem házasság céljából
Amikor egy nő a férfiról adatokat gyűjt, akkor elsősorban a magas tesztoszteronszintre, a "jó gének"-re, az eltartóképességre és a hűségre-áldozatkészségre kíváncsi.
A magas tesztoszteron jegyei az arcon a kiemelkedő középarc és orr, széles járomcsont, erős, széles áll, és megnyúlt alsó arcfél. (Ez lényegében ellentéte a női arcnak!) Ehhez jön még a férfiasan erős arc- és testszőrzet. A magas tesztoszteronszint testi jegyei az erős felsőtesti izomzat, a széles váll és keskeny csípő. A nők szemében a 0.85-ös csípő/váll arány a legvonzóbb. A testépítők irreális méretű izmai kevés nőt nyűgöznek le. A hang sokat elárul gazdájáról, a mély hang például felér egy tesztoszteron-vizsgálattal, de hangból a nők képesek kihallani a férfi szimmetrikusságát is.
A magas férfi azért vonzó, mert a magasság összefügg a társadalmi dominanciával és a sikerességgel. Az statisztikák szerint az alacsonyabb és kisebb testsúlyú férfiak sikertelenebbek a házasodásban és szaporodásban, mivel messziről "ordít róluk", hogy valami fejlődési gubanc vagy alultápláltság volt náluk gyermekkorban. Az evolúció finnyássá teszi a nőket. A poligám fajoknál, a nőstényekért folytatott harc miatt a hímek mindig nagyobbak és erősebbek a nőstényeknél.
A szociális dominancia jelei rendkívül vonzóak a nő számára. Az állatvilágban is a domináns hím uralja a javak elosztását, és biztos védelmet jelent külső-belső támadásokkal szemben. A férfi dominanciája ígéret arra, hogy képes lesz családjának nagykanállal meríteni a társadalmi húsosfazékból, megvédi majd családját a külső támadásokkal szemben és kapcsolatai révén megfelelő hátteret biztosít majd az utódok felemelkedéséhez is. A szociális dominancia azonban nem azonos az agresszivitással. Mind a majmok, mind az ember világában a domináns hímek nemcsak erőszakosak tudnak lenni, hanem egyben jó diplomaták is, jó szövetségeket tudnak kötni. A magas tesztoszteronszint az erőhöz és agresszivitáshoz kell, a nyugodtságot és barátságosságot viszont a magas szerotoninszint biztosítja.
A szociális dominancia a nőknél sokszor bátorságként fogalmazódik meg; a nők imádják a hősöket és a győzőket. A hősök közül is a legvonzóbbak az önfeláldozó hősök, ugyanis a nők ösztönösen vonzódnak az olyan férfihoz, aki képes lesz majd áldozatokat hozni érte és gyermekéért. Az ismerkedési szakaszban az áldozatkészséget a nő a férfi adakozó kedvével és bőkezűségével méri. Ezzel persze a férfiak is tisztában vannak, és még a legsóherebb férfi is befektetésként olykor ki-kiizzad magából egy-egy vacsorameghívást.