Nem akarok gyereket!(?)

Csak július közepén kérdezték meg a pártok a különféle szervezetektől, hogy mit gondolnak a művi meddővé tétel liberalizálásáról, holott november óta lehet tudni, hogy júliustól exlex állapot van. Miközben most bármely 18 évesnél idősebb nő kérheti a műtétet, a civilek "vérre menő" vitába kezdtek.

"A magzat már élet. Hall, lát, érez az anyaméhben is. Reagál külső behatásokra, és a 20. héten már minden szerve tökéletesen működik" - írta csongradi az [origo] fórumában. Ugyanott passport így írt: "Azt, hogy a magzat élet, nem vitatom. De a spermasejtek is élnek. Ebben a kérdésben a klasszikus keresztény álláspont szélsőséges és korszerűtlen. Akkor, amikor a földön 6 milliárd ember tapossa egymás sarkát, akkor talán a nőre magára, a leendő édesanyára kellene bízni, hogy óhajt-e gyermeket szülni vagy sem. Ki más lehetne ennek eldöntésében illetékes?! Az abortusz terhesség-megszakítás, és nem gyilkosság."

Hogy a magzat vajon már ember-e, csak egy súlyos dilemma azok közül, amelyek a művi meddővé tétel, és annak jogi szabályozása körül zajlanak a magyar társadalomban. Ahány civil szervezet és szakmai fórum, annyiféleképpen ítéli meg a dolgot, pártállástól, illetve társadalmi-politikai céljaitól függően, miközben jelen állapot szerint - még mindig! - bármely 18. életévét betöltött nő szabadon kérheti a beavatkozást.

Döntés elnapolva

A korábbi szabályozás (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 187. § (2) bekezdése) - amelyet tavaly novemberben, 2006. június 30-i határidővel helyezett hatályon kívül az Alkotmánybíróság (AB) - a műtétet vagy 35 éves kor felett, vagy három, vér szerinti gyerek után lehetett kérni. Ezt a megkötést, az emberi méltósághoz való jogra hivatkozva az AB alkotmányellenesnek találta, mivel "az önrendelkezéshez való jog alapján, az emberek - az alkotmánnyal összhangban lévő jogszabályi korlátok között - szabadon dönthetnek a családi élet, a házasság, a gyermekvállalás kérdéseiben".

A testület szerint - amely három különvéleménnyel hozta meg a határozatot tavaly - ez "széles körű védelemben részesíti a szabad, tájékozott és felelősségteljes döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát". Az AB ez év júliusáig adott határidőt arra, hogy a törvényalkotók új szabályozást dolgozzanak ki, ezért a jelenlegi gyakorlat szerint - még mindig - bármely, a 18. életévét betöltött nő kérheti a művi meddővé tételt.

A pártok azt mondják: a művi meddővé tétel törvényi szabályozása azért húzódik, mert a szabályozás megalkotáshoz figyelembe akarják venni a különféle szakmai és civil szervezetek véleményét is, erre azonban első ízben csak a július 20-án - egy, az Országgyűlés (OGY) emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága által szervezett vitán - került sor. Egy külön kérdés, hogy az említett vitán, miért csak az a körülbelül tíz szervezet vehetett részt, a többi szervezettől - például a Magyar Orvosi Kamarától! - a parlamenti bizottság csupán a véleményük írásbeli kifejtését kérte.

De ettől eltekintve is az ügy egy sor dilemmát rejt. A vitán gyorsan kiderült, hogy a megjelent szervezetek között koránt sincs egyetértés a jogi mellett, a számos etikai és ideológiai kérdés miatt: a pártok most úgy látják, a törvény megalkotása csak őszre várható.