Szia!
A segítségedet szeretném kérni!
A történetem a következő: körülbelül 2 hónapja megismertem egy lányt. Az interneten találtam rá, találkoztunk, össze is jöttünk. A lány vidéki, 280 km van köztünk.
Nagyon jól kijövünk egymással, az ágyban is minden rendben van.
Viszont ő belém szeretett. Ezt tudatja és érzékelteti is velem. Úgy érzem, hogy bajban vagyok, és elárulom őt, mert én még nem vagyok szerelmes belé. Pedig tényleg minden nagyon klassz vele, mindent megtaláltam benne, amire vágytam egy nőben.
Mikor nem vagyok vele, hiányzik, vágyom a társaságára, a simogatására, a közelségére... Mégsem tudnám neki azt mondani, hogy szeretem. Ez egyre kellemetlenebb, mert érzem, hogy napról napra jobban ragaszkodik hozzám.
Vajon ez miért van így? Az eddigi barátnőimbe sokkal könnyebben "beleszerettem". Most ez miért nem sikerült? Lehet, hogy amit eddig annak hittem, az nem is volt szerelem?
Mert hiányzik ez a lány, és ha rá gondolok, melegség tölt el, ha hallok egy romantikus dalt egyből ő jut eszembe. De mégsem érzem úgy, hogy szerelemes vagyok belé, és félek, hogy emiatt elveszítem őt.
Miért van ez? Lehet, hogy nem is leszek már szerelmes belé, ha eddig nem jött az érzés?
Segíts rajtam, mert nem akarok egy ilyen kedves és értékes lányt elveszteni, mert ha elveszteném, nagyon bánatos lennék. Úgy érzem, hogy nem kell senki már nekem, de mégsem tudnám neki kimondani, hogy szeretem.
Most is "összekaptunk ezen", mert beszéltünk róla, tudatom és érzékeltetem vele, hogy rá vágyom, de most már ő is tudja, hogy nem szeretem.
Ő ennél többre vágyik, és én szeretném neki azt megadni.
Mit tegyek, hogy újra boldog legyek?
Köszönettel: Gergő
Drága Gergő!
Mit jelent neked a szerelem? Mit jelent neked szeretni valakit?
Az a gondolat jut eszembe, hogy nagyon sok ember megmagyarázza, hogy kell valamit jól csinálni - amit nem is tud ő maga megtenni, de azért tanítja másoknak. Pedig az életben számtalan dolog van, amit nem elmagyarázni, megmondani kell, hanem csinálni kell. A szerelem, szeretet is ezekhez tartozik.
Mi lesz, ha eltelik még néhány hónap, amíg te egyszer sem tudod neki kimondani, hogy szereted, és elfordul tőled? Te pedig arra ébredsz, hogy hiszen nagyon is szereted, csak annyira más ez az élmény, mint a korábbi "szeretés-élmények"?
Ráadásul a "szeretlek" szó csak egy szó!
Gondolj bele, ezt a szót hány és hány ember mondta ki, különböző nyelveken és mindenkinek mást és mást jelent. Mást jelent az indiánoknál, az eszkimóknál, az olaszoknál, vagy nálunk, magyaroknál. Sőt, ha jobban belegondolunk mást jelent egy ember életében gyerekkorában, kamaszkorában, vagy idős korában. Emlékszel pár éves korodra? Szinte minden kisfiú azt mondja az édesanyjának, vagy lánytestvérének: Csak téged szeretlek és téged foglak feleségül venni?
Pedig az teljesen más élmény, mint akár egy kamasz fiú szerelme egy lány iránt. De mégis ugyanazt a szót használjuk, mert ez a konvenció, ezt választották az emberek, hogy kifejezzenek egy érzést, a kötődés vágyát, a ragaszkodásét, az igényt, hogy a másikkal együtt legyünk.
Úgy írod le a helyzetedet, hogy arra gondolok, kettéhasítasz egy életélményt: a szót és az érzésvilágot.
Olyan szépen leírtad, mit is érzel a lány iránt, amelyből gyakorlatilag részletesen és érzékletesen áttetszik, hogy szereted a barátnődet.
Miért gondolod, hogy nem szereted? Mit jelentett neked korábban az, ha azt mondtad valakinek, hogy szereted?
Elmondtad neki ezeket a gondolatokat, amiket nekem a leveledben leírtál? Ha nem, mondd el minél hamarabb! Hiszen az érzés -legalábbis szerintem - megvan, csak valahogy nem áll rá a szád arra, hogy kimondd.
Vagy próbáld meg egyszer kimondani, hogy szereted! Mondd ki neki, és ízlelgesd, vajon mit érzel?
Nagyon fontos, hogy a szeretetünket és a szeretet képességét mi fejlesztjük, tanuljuk, és mindig tanulunk egymástól és tanítjuk egymásnak. És mindig fejlődünk!
Ne görcsölj! Kívánom, hogy újra boldognak érezd magad.
Csókol,
A Facér Csajszi