Szerződni az örök hűségre

Vágólapra másolva!
A házassági szerződéstől sokan irtóznak, pedig napjainkban már nem csak a celebritások úri szeszélye e papír. Egyre indokoltabb és gyakoribb a jelenléte a hétköznapi párkapcsolatokban is, európai és hazai viszonylatban egyaránt.
Vágólapra másolva!

Házassági szerzősés?! Abszurdum, hogy miközben valakinek azt ígérjük, hogy egy életre a társává szegődünk, a zsebben máris ott lapul a papíros arról, hogy egy esetleges különválás esetére miben állapodtunk meg? - gondolják sokan.

Pedig fogadalom ide, fogadalom oda, mégiscsak lépten nyomon találkozhatunk elvált emberekkel: Tóth Olga, a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatóintézetének szociológusa szerint, "a házasságok számától függetlenül, minden évben - pici ingadozással - nagyjából ugyanannyi, körülbelül 25 ezer pár bontja fel a házasságát Magyarországon.

A házasságba mindenki viszi a szülőktől kapott, vagy önállóan szerzett vagyonát, esetleg azt eladják, az így keletkezett vagyont közösnek tekintik, és amikor kritikusra fordul a helyzet, mindenki máshogy emlékszik arra, hogy kinek mi jár.

Persze vannak olyan esetek is, amikor a felek acsarkodás nélkül tudnak egymásnak búcsút inteni. Erika például azt vallja, hogy soha nem kötne házassági szerződést, de még csak nem is menne olyan emberhez, aki ehhez ragaszkodik. "Akkor minek ez az egész? Nem azért megyek férjhez, hogy rögtön a váláson gondolkodjak. Én most éppen a második házasságomban élek és az eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy ha mégis szakításra kerül a sor, akkor is meg lehet azt oldani normálisan, szerződés nélkül" - mondja Erika.
Dr. Bánfi Mária ügyvéd szerint Erikának szerencséje van, hogy az eddigi kapcsolataiban, a szerzett vagyont zökkenőmentesen, békésen szét tudták osztani, de, mint mondta, ő is látott már olyat, hogy valaki majdhogynem földönfutó lett egy megromlott házasság válópere miatt. "Ha nincs házassági szerződés, akkor a válásnál a hatályos törvénynek megfelelően kell eljárni, mely szerint az ara és vőlegény között, házasságkötésük után vagyonközösség lép életbe, így minden vagyon, amit a házassági életközösség ideje alatt szereztek a felek (függetlenül attól ki szerezte), közös tulajdonná válik" - magyarázza az ügyvédnő.
Emellett a törvény meghatározza a különvagyon fogalmát is, ide tartoznak azok a javak:
1, amelyek már a házasságkötéskor megvoltak
2, a házasság fennállása alatt, öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy
3, a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy
4, a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy
5, A családjogi törvény felsorolásán kívül, különvagyont képez az a különben közös vagyonba tartozó vagyontárgy, amelyet a házastársak házassági vagyonjogi szerződéssel különvagyonba utaltak.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!