Szerződni az örök hűségre

A házassági szerződéstől sokan irtóznak, pedig napjainkban már nem csak a celebritások úri szeszélye e papír. Egyre indokoltabb és gyakoribb a jelenléte a hétköznapi párkapcsolatokban is, európai és hazai viszonylatban egyaránt.

A házassági szerződés megkötésére tehát abban az esetben kerül sor, ha felek nem akarják, hogy e törvény következményei érvényesüljenek, ha netán útjaik szétválnának. A családjogi törvény szerint a házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a házassági életközösség tartamára - szerződéssel rendezhetik. Nyilván jobb ezt még a boldogító igen kimondása előtt elintézni, hiszen fontos, hogy mindenki tiszta "lappal" lépjen a házasság szent kötelékébe, de azt sem árt tudni, ha a házasságkötés után váratlan esemény következik be - valaki vállalkozást indít - még mindig lehetősége van a szerződés megkötésére.

"A házassági szerződésnek éppen az a lényege, hogy az idő múlásával se kopjon meg a felek emlékezete, vagy ha mégis, hát egyszerűen elő lehessen venni és átnézni, hogy mi áll benne. A házassági vagyonjogi szerződés nagyon sokféle megállapodást tartalmazhat. Átfoghatja a házassági életközösség egész idejének gazdasági tevékenységét, de rendelkezhetnek a házastársak esetleg csak egy-egy vagyoni tételről. Éppen azért, hogy az érzelmi kapcsolatok alapján egyik fél se használhassa ki anyagilag a másikat, a törvény úgy rendelkezik, hogy a szerződés érvényességéhez, annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges" - nyilatkozza Dr. Bánfi Mária.

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról
27. § (1) A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és a fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.
(Forrás: CompLex CD Jogtár)

"Ez a törvény azonban már egy 1986-os módosítás eredménye - magyarázza Dr. Bánfi Mária, hiszen a korabeli törvény utolsó mondata a vagyonközösség kizárását nem engedte meg, a vagyoni viszonyoknak a törvénytől teljesen eltérő rendezésére nem kerülhetett sor.

Eredeti törvény:
27. § A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, de nem beleértve azokat a vagyontárgyakat, amelyek valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak. A házasságkötés előtt a házastársi vagyonközösséget sem egészben, sem részben nem lehet kizárni.

"Ezen változtatott az 1986. évi IV. törvény, amely a családjogi törvény 27 §-a 2. bekezdésének a szövegét úgy állapította meg - a házassági vagyonjogi szerződés jogintézményének a bevezetésével -, hogy 1987. július 1-jét követően megkötendő szerződésekkel lehetővé tette a házasulók és a házastársak számára a vagyonközösség időtartamára vonatkozó vagyoni viszonyaik belátásuk szerinti rendezését."

1986. évi IV. törvény: házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról
(2) A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a házassági életközösség tartamára - szerződéssel rendezhetik. A szerződésben e törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba.
(3) A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingó dolgok ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra.
(Forrás: 1000 év)