Bár a magyarországi és a nyugati társadalmi helyzet nehezen összehasonlítható, Adamik Mária szociológus szerint mégis megdöbbentő, hogy ez a kérdés így jelenik meg ma egy vezető nyugati magazinban.
"Ez a hangnem a 60-as évek Magyarországának, aztán a 90-es évek után megjelenő konzervatív fordulatnak a hasonmása. Itthon elvileg úgy kellene viselkednünk, mintha épp felzárkóznánk férfi-nő kérdésben a Nyugathoz, de azt a kérdést, hogy "karrier vagy család?", ma Magyarországon egy szociológus eleve rossznak tartja. Fel sem teszi, mert ez a kérdés nem illik egy objektív társadalomtudományi felvetéshez. A kérdés ugyanis magában foglalja azt, hogy a felvető csakis férfi lehet, aki a dilemmát nem vonatkoztatja magára" - mondja a szakember.
Adamik Mária szerint "a kétkeresős családmodellről már a Kádár-korszakban kiderült, hogy sokba kerül az államnak, ezért vezették be 1967-ben a GYES-t". "Az akkori felvetés szerint a női foglalkoztatottsággal az volt a baj, hogy a nők nem szülnek, hanem dolgoznak, és ezért fogy a nemzet. Erről az érvelésről a rendszerváltás után kiderült, hogy rossz, hiszen a drámaian zuhanó női foglalkoztatottság mellett is csökkent a népesség" - állítja a szociológus.
"Ha a kérdést párkapcsolati oldalról vizsgáljuk, akkor sem stimmel a dolog, hiszen hogy lehet kizárólag egy szempontot tárgyalni egy házasság megromlásának okaként, és arról egy szót sem ejteni, hogy például a férj figyelmetlensége, hogyan járulhat hozzá a dolgokhoz?!" - kérdezi Adamik Mária.
Megéri karrierista nőt választani? A cikkben nyilatkozó Kati példáját véve, egy karrieristának mondható nő ma Magyarországon körülbelül havi 400 ezer forintot keres, míg aki kevesebbet vagy Katinál alacsonyabb beosztásban dolgozik, akkor jó esetben is csak ennek az összegnek a felét viszi haza. "Amikor megismertem a férjemet, volt egy lakásom és egy régi autóm. Szerintem ez egyáltalán nem számít rossz hozománynak ma, Magyarországon" - mondja a szerkesztő. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is azt támasztják alá, hogy anyagi szempontból igenis megéri, ha a feleségnek is van jövedelme. Az adatokból az látszik, hogy ha a családfőn kívül más kereső is van a háztartásban, jelentősen magasabb a háztartás átlagos évi jövedelme. |
A 20 év alatti, eltartott gyermeket nevelő (és az ország összes) háztartásainak jellemzői 2004-ben
Megnevezés | Háztartásszám | Átlagos háztartás-nagyság, főben | Egy háztartásra jutó éves nettó jövedelem, forintban | Egy főre jutó éves nettó jövedelem, forintban |
Gyermekes háztartások összesen | 937 370 | 4,03 | 2 542 668 | 636 836 |
- csak a háztartásfő aktív kereső | 388 873 | 3,87 | 2 181 027 | 564 229 |
- a háztartásfőn kívül más aktív kereső is van a háztartásban | 436 335 | 4,14 | 3 153 590 | 762 107 |
- nincs aktív kereső a háztartásban | 112 162 | 4,19 | 1 419 879 | 339 235 |
Az ország összesen | 3 810 748 | 2,61 | 2 044 368 | 784 093 |
Forrás: KSH