Egy váláson túl, de még negyvenen innen, pláne, ha még gyereke is van az embernek, nem olyan egyszerű társra lelni. Még úgy sem, hogy egyre több új lehetőséget kínál a piac, partiképes ismeretségeket ajánlva. Az interneten is megszaporodtak a társkereső oldalak, és még mindig itt vannak a hagyományos lehetőségek: házassági hirdetés a napilapokban és az erre szakosodott irodák.
Az árakat és a rendelkezésre álló időt figyelembe véve végül 4 módszert választottunk tesztelésre: az internetet, a rapid randit, a főző-randit és a házassági apróhirdetést. Tesztalanyunk 25 férfit ismert meg egy hét alatt, és - bár elmondása szerint kétségkívül voltak nagyon rokonszenves urak is porondon - a "Herceget" még nem találta meg. Randi-körkép, első kézből.
Internet - gyors és olcsó
Az internetes társkereső oldalakon szinte mindenki megenged magának egy kis füllentést - vagy nem is olyan kicsit. Ez nem személyes tapasztalat: egy közvélemény-kutatás jutott erre a megállapításra. Ugyanez a kutatás számolt be arról, hogy Magyarországon melyek a legnépszerűbb ilyen jellegű site-ok - a top 3-nál rögvest regisztráltam is.
Többórányi önelemzés után, és úgy száz kérdéssel később, végre nekiláthattam a keresésnek. Első próbálkozásra nagyjából 3 tucat potenciális jelentkező maradt fent a listán - nekik küldtem el a bemutatkozó levelemet. Rá kellett jönnöm, hogy nem is olyan egyszerű jól, röviden és érdekesen írni magamról - ez egyébként azoknak sem feltétlenül sikerült, akik "ráugrottak a friss húsra", vagyis bepróbálkoztak nálam: pár óra alatt ugyanis jó néhány bemutatkozás landolt a fiókjaimban, és legtöbbje semmi új információt nem adott ahhoz képest, amit az adatlap vagy netrandis szlenggel szólva a "reglap" nyújt. Egyiken-másikon látszott, hogy alaposan kipróbált, előre megfogalmazott levél, amit rajtam kívül nyilván sok lány olvashatott már. Az első nap eredménye 5 olyan lehetséges partner, akikkel próbáltam kommunikálni.
Netes hazugságok
Sokkoló volt, hogy rengeteg férfi aposztrofálta magát "házas, de független" keresőként, és, ahogy később kiderült, akik egyedülállónak hirdetik magukat, azok sem feltétlenül azok. Többen kerestek úgy, hogy kapcsolatban éltek, igaz, ez nem csak a pasikra jellemző.
Bajban voltam a feltöltött képekkel is, a legtöbbjén a jelentkező alig látszott. Az is bosszantott, hogy sokan olyan szinten sem méltattak válaszra, hogy megírják: nem ilyen lovat akartak. Az első körben megmaradt öt jelölt közül kettőtől a második körben búcsúztam, egyikükről kiderült, hogy együtt él a feleségével és a gyerekeivel, a másik próbálkozásnál a levelek hangvétele sikerült egy kicsit túl bizalmaskodóra: lehet, hogy bennem van a hiba, de kétlevélnyi ismeretség után nem szívesen vallok a szexuális szokásaimról.
Végül három emberrel jutottunk el a személyes találkozóig. Az első lovagomnál már akkor szerettem volna menekülőre fogni a dolgot, amikor megláttam: a kép, amit magáról feltöltött, nyilván jó néhány évvel és jó pár kilóval ezelőtt született, ráadásul az úr tolakodó volt, és harsány, úgyhogy pár perc után búcsúztunk.
A következő találka kicsivel hosszabbra nyúlt, de miután - kérdés nélkül is - kiderült, hogy az illetőnek van barátnője, őt is hamar kihúztam a listáról.
A harmadik netes társ-jelölttel szerencsére nem volt semmi baj, egyszerűen csak hiányzott a "szikra" nem csak nálam, nála is.
Azt megtudtam, hogy mindhárman hosszabb ideje kutakodnak, volt, akinek már sikerült egy-egy rövidebb kalandba bonyolódni ilyen módon. Azt is elárulták, hogy a nők is gyakran csalnak magukkal kapcsolatban, leginkább a súlyukat és korukat tagadják le.
Tapasztalatok: ami jó a netben, hogy gyors, nagy a választék, és nem utolsósorban ingyen van. Ennek megfelelően rengetegen használják, köztük sokan a személytelenség mögé bújva nem társat, hanem szeretőt keresnek.
Kiknek lehet jó: bárkinek, akinek elég sok ideje és türelme van - egy szakember szerint kb. minden 80. találkozásra jut egy sikeres kapcsolat.
Tanácsok: azok, akik rászánják magukat, készüljenek fel, hogy itt nem mindenki vágyik tartós kapcsolatra - vértezze fel a lelkét csalódások ellen. Nem jó, ha rögtön elsőre, többoldalas levélben küldünk bővített önéletrajzot, de a "Szia, független srác vagyok, akarsz megismerni?" egy kicsit kevés ahhoz, hogy ezt egy átlagnő eldönthesse.