Henrik híresen magányos alkat, vagyis "legendás agglegény", ahogy magát definiálja. "Ha a gének tehetnek a házasodási kedvről, akkor én elég rosszakat örököltem. Az ugyanis tény, hogy apám elég nagytermészetű ember volt, anyámat is csak erős családi nyomásra vette el, de hamar le is lépett, és onnantól fogva egyetlen kapcsolata sem érte meg az első évfordulót. A nagyapámról kevesebbet tudok, de állítólag ő sem vetette meg a női nemet, kisebb háremet tartott, szegény nagyanyám korán bele is őszült a kilengéseibe. A család női ága viszont a hűséges családanya típusba tartozik, olyannyira, hogy a nővérem a gyerekkori szerelméhez ment hozzá, és több évtizede él boldog házasságban" - meséli.
Henriknek eddigi leghosszabb kapcsolata három évig tartott, és akkor lett villámgyorsan vége, amikor a partnere "felrakta a lelki lemezjátszóra a nászindulót". A férfi egyébként mozgalmas társasági életet él, rengeteg barátja van, ő a bulik középpontja, mindig szórakoztató, humoros, igazi sármőr - könnyű beleszeretni.
A 334-es variánsú agglegények
Henrik maga sem tudja, hogy a családfája igazolja vagy cáfolja a svéd tudósok kutatatását, ami szerint azok az emberek nem tudnak megállapodni egy párkapcsolatban, akik egy bizonyos gén 334-es típusú génvariációjával rendelkeznek.
Ahogy a BBC News online kiadása beszámolt, a stockholmi Karolinska Intézet genetikusa azt a gént vizsgálta, amely az antidiuretikus hormon receptorsejtjeit alakítja ki. Ez a neuropeptid elsősorban a szervezet vízháztartásáért felelős. Az emberek ennek a génnek különféle változatait hordozzák. Hasse Walum úgy találta, hogy bizonyos génváltozatok - főként a férfiak - párkapcsolataira is befolyással vannak. A cikkből az is kiderül, hogy nem csak az emberi elköteleződést befolyásolhatja ez a gén, de ehhez hasonló módon bizonyos rágcsálók monogámiához való hajlama is hasonlóképpen változik.
A kutatók emberekkel kapcsolatos megállapításaikat egy ikerkutatásra alapozták: 552 ikerpár DNS-ét, vizsgálták, akiket ki is kérdeztek párkapcsolataikról. Azoknál, akiknél az AVPR1A gén 334 verziója fordult elő, gyakoribb volt, hogy nem éltek tartós kapcsolatban, vagy problémás volt a házasságuk. A kutatás vezetője szerint a genetika történetében most először mutatták ki, hogy milyen összefüggésben van az emberi kötődés egy speciális génváltozattal. Hasse Walum ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a boldog házasság sok különböző tényezőn múlik, a "agglegény-génnek" csak kis szerepe van ebben.
Tízezer gén-párnyi személyiség
Dr. Czeizel Endre genetikus maga is fenntartással fogadja a cikk megállapításait. Úgy véli, tény, hogy hatással van az egyén tulajdonságaira, jellemére a genetikai állománya, de mindez sokkal bonyolultabb, minthogy kijelenthessük, egy bizonyos viselkedésért egyetlen gén és az általa meghatározott fehérje legyen a felelős.
"Az a gond, hogy az emberi személyiségi jellegek nagyon sok génre vezethetők vissza. Azért vagyunk a természet csúcsteljesítménye a központi idegrendszerünkkel, mert ez egy rettentő bonyolult szerv. Az ember értelmi adottságait ezer gén-pár határozza meg, és általában az emberi személyiségért tízezer gén-pár a felelős, pedig összesen csak huszonötezrünk van, tehát mindez nagyon összetett" - mondja a genetikus.
Czeizel Endre abban is segít, hogy megérhessük, hogyan zajlik egy ilyen kutatás, és miért éppen ikerpárokat vizsgálnak meg a tudósok. "Két fajta iker van: az egypetéjű ikerpár, amelynek tagjai genetikailag 100%-ig azonosak; és a kétpetéjű ikrek, akiknek viszont - mint általában a testvéreknek - 50%-ban azonos a génállományuk. Tehát, ha valami genetikailag meghatározott, akkor az egypetéjűek mindkét tagjában elő kell fordulnia, ha viszont más tényezők alakítják, akkor ugyanolyan gyakorisággal fordul elő egypetéjűekben és kétpetéjűekben. A svédek ebben a kutatásban földolgozták a vizsgálatban részt vevő ikrek családtörténetét, ki is kérdezték őket a párkapcsolati szokásaikról, a hűségről, kötődésről (kérdés, hogy ilyenkor mennyire őszinték az emberek), és érdekes módon, az jött ki, hogy az egypetéjű ikrek esetében sokkal nagyobb a hasonlóság, a hűségben, a párkapcsolatok tartóságában, vagy éppen labilitásában, illetve abban a hajlamban, hogy nem is akarnak megnősülni."
Csak egy kő a természet mozaikképében
Czeizel doktor szerint - bár a Genom Programnak köszönhetően már ismerjük a DNS-t - a svéd tudósok csak úgy bukkanhattak rá az elköteleződésért felelős génre, ha volt valamilyen előzetes elképzelésük, hogy mit keressenek.
"A programnak hála, már elvileg ismerjük a 2 méter hosszú DNS makromolekulának azt a 3,2 milliárd betűjét, ami megírja a genetikai tervrajzunkat, amely az életünk folyamán megvalósul. A kutatásról szóló leírásból viszont nem derül ki, honnan jutottak oda, hogy ezen az istentelen hosszú DNS-en melyik részt vizsgálják meg. Nem valószínű, hogy a teljes láncot letapogatták, mert az mintegy 30 millió forintba kerül személyeként. Tehát a tudósoknak nyilván volt valami hipotézisük, hogy ők milyen gént, és milyen fehérjét nézzenek meg. Ugyanakkor nem lehet kijelenteni, hogy ez az egyedüli felelős, de ebben a nagy mozaikban, ami az emberi magatartást meghatározza, ez lehet az egyik kő."
A genetikus hozzáteszi, hogy sok hasonló szenzációnak tálalt megállapításon remekül szórakozik, mert lassan egyes önjelölt zsenik hajlamosak mindent a gének nyakába varrni. "Amikor olyanokat olvasok, hogy a párthűség genetikailag meghatározott, vagy, hogy azonosították azt a gént, ami miatt a férjek verik a feleségüket, akkor csak röhögni tudok, mert ez azt jelenti, hogy próbálják a rettentő bonyolult emberi személyiséget a végletekig leegyszerűsíteni bizonyos dolgokra" - teszi hozzá Czeizel Endre.