Vashiányos vasgyúrók

Földünk egészét tekintve a leggyakoribb, főleg táplálkozási eredetű hiánybetegségnek a vashiányt tekinthetjük. Becslések szerint körülbelül egymilliárd embert érint. Előfordulása a gyermekeknél is gyakori, hiszen az élet első öt évében a kisdedek tizenkét százalékát érinti, még a fejlett nyugati országokban is.

Hazánkban ennél jelentősen rosszabb a helyzet, ugyanis a legfrissebb felmérések szerint a négy-hat évesek ötvenhárom százaléka vashiányos! Ez azt jelenti, hogy Magyarországon az óvodás korúak közül minden második szenved ebben a hiánybetegségben. Ez az igen gyakori előfordulás és a vas életfontosságú szerepe indokolja, hogy a témával bővebben foglalkozzunk.

Baktériumtól az emberig

Oxigénszállítás és az agyműködés

Az oxigén szállításában kulcsfontosságú szerepet tölt be a vörösvérsejtekben található fehérje (hemoglobin), amely vasat tartalmaz. Amennyiben vashiány alakul ki, a vörösvérsejtek száma csökken, emiatt egyrészt a szervek, szövetek kevesebb oxigénhez jutnak. Ennek pedig fáradékonyság, álmosság, gyengébb iskolai teljesítmény lesz a következménye. Természetesen nem igaz, hogy minden rossz tanuló vashiányos, és ha nekik napi egy tabletta vasat adagolunk, akkor csupa ötöst hoznak haza az iskolából. Csupán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy amennyiben a gyermekünknél fáradékonyságot, étvágytalanságot, sápadtságot, hajhullást, töredezett, fehéres körmöt látunk, akkor ennek hátterében sokszor vashiány áll, ami jól kezelhető.

Vashiányra utaló tünetek:
- fáradékonyság, álmosság
- étvágytalanság
- hajhullás
- töredezett, fehéres köröm
- (iskolai) teljesítményromlás

Ezen túlmenően a közelmúlt nagy jelentőségű felfedezése volt, hogy vashiányban nem csak az oxigén szállítása károsodik, hanem az agy fejlődése is. Ugyanis a központi idegrendszer energiaellátását szabályozó fehérjéknek szintén fontos alkotóeleme a vas.

Az anyatej és a vas

Az anyatejben (látszatra) kevés a vas. Ezt sokáig misztikus jelenségnek tartották, mivel a szakemberek nem értették, hogy a szoptatott babákban ennek ellenére miért nem alakul ki vashiány. Később találták meg erre a választ: ez a kis mennyiség ugyanis nagyon jól szívódik fel. Az anyatejben található egy olyan fehérje, ami "megmarkolja" a bélcsatornába a táplálékkal bekerült vasat, és bejuttatja a vérkeringésbe. Konkrét számokkal illusztrálva: az anyatejben lévő vas hetven százaléka felszívódik, a tehéntejben lévőnek pedig csak kevesebb mint 10 százaléka! Az is érdekes, hogy amennyiben más faj tejét adják a csecsemőnek, például a tehéntejet vagy kescsketejet, akkor a fajidegen fehérjék éppen ennek a "megmarkoló" fehérjének a működését zavarják meg. Ezáltal elégtelenné válik a vas felszívódása, és vérszegénység alakulhat ki.

A tehéntej és a vashiány

A hiánybetegség kialakulására hajlamosító életkorok közül az egyik a kisdedkor, amiért a gyors növekedés és a vasban viszonylag szegény étrend a felelős. A másik korszak a leányoknál a serdülőkor, leginkább az első menstruációt követő két év, melynek hátterében a vérvesztés áll. A táplálkozási tényezők közül vashiányhoz vezethet a tehéntej túl korai bevezetése. Bizonyított tény, hogy amennyiben egyéves kor alatt (higítatlan) tehéntejet iszik a csecsemő, akkor vashiány alakul ki. Ennek az a magyarázata, hogy az akkor még idegen és irritáló tehéntejfehérje károsítja a bél belső felszínét, apró, csak mikroszkóppal látható vérzéseket okoz és ennek a "sok kicsi sokra megy" vérvesztésnek lesz a következménye a vashiány.

A vashiány megelőzése

A vashiánybetegség megelőzése igazából ott kezdődik, hogy a várandós kismamák megkapják a növekvő igényeknek megfelelő többletvasat. A szoptatott csecsemők számára az anyatej elegendő, felszívódásra alkalmas vasat tartalmaz. Amennyiben tápszeres a gyermek, akkor vassal dúsított tápszert javaslunk. Hat hónapos kor után, amikor az anyatej (illetve tápszer) mellett már vegyes étrendet kapnak a picik, ügyelnünk kell arra, hogy ez vasban és C-vitaminban (ez a vitamin fokozza a vas felszívódását) gazdag legyen. Tegyünk a főzelébe májat, húsfélét. Fogyasszon a gyermek hüvelyesfélét, vassal dúsított gabonapelyhet, tojássárgáját. A gyümölcsök közül éppen azokban a "bogyósokban" van sok vas, amiket egyéves kor alatt nem ajánlunk még. Így a málna, eper, szeder tíz dekájában egy mg vas van. Ugyanennyi tömegű banán 0,7 mg, a narancs, körte, ananász 0,5 mg, az alma pedig csak 0,3 mg vasat tartalmaz.

Magas vastartalmú élelmiszerek (mg/10 dkg):

Bárányhús 11
Kenőmájas 6
Sonka/szalámi 5
Marhahús 2
Sajt 5
Zabpehely 4
Félbarna kenyér 2,5

Ha kiürülnek a raktárak

Amennyiben a megelőzés nem hatékony és a táplálékkal nem tud elegendő vas felszívódni, kialakul a vashiány betegség a korábban ismertetett tünetekkel. A gyerekorvos egy vérvételből megállapítja, hogy fennáll-e vérszegénység, alacsony-e a vérben a vasszint. Amennyiben igen, az orvos vastartalmú szirupot, cseppet rendel. Minden vastartalmú gyógyszerre érvényes, hogy székletet feketére színezi. A gyógyszert rendszerint több hétig-hónapig adjuk, hiszen a kiürült raktárakat is fel kell tölteni. A vasterápiában nagyon fontos tudni, hogy amikor a gyermek lázas beteg, kórokozó fertőzte meg, akkor ne adjunk vasat! Ennek az a magyarázata, hogy a támadó baktériumok növekedésükhöz és szaporodásukhoz vasat igényelnek.

Dr. Veres Gábor gyermekgyógyász