Szűkösen, de konvenciók nélkül

A felújított lakásban kiemelt szerephez jutottak az ajtók. A bejáratit új, a házban eredetileg található, hármas osztású ajtókra rímelő, saját tervezésű darab váltotta fel, a beltérieket pedig eredeti szépségükben újították fel. A szobába nyíló, modernizált ajtónak például semmi szerepe sincs, amolyan fricskaként áll itt. A gyakorlatban kiderült, hogy a korábbi fal helyén kialakított átjáró sokkal használhatóbb, mint az ajtónyitással-csukással járó közlekedés, ám az ajtó megmaradt. Sokan nem is értik, helyét miért nem falazták be, ám a lakás tulajdonosa egyrészt szereti a múlt időket idéző átjárót, másrészt a lakberendezésben szereti a haszontalan, színpadias elemeket.

Szokatlan a szoba berendezése, hiszen az "este kinyitom, reggel becsukom" bútor helyett valóságos franciaágy uralja azt. Mivel tulajdonosa nem itt éli életét és szinte csak aludni jár haza, ez a berendezési mód tűnt a legésszerűbbnek, sőt külön szempont volt a pihentető alvást biztosító, kényelmes ágy. Körülötte az akasztós-polcos szekrények magassága a konyhabútor felső elemének magasságára rímel. A sarokban tévé, mellette vidéki sufniban talált, felújított szekrény.

A fiatal lány úgy érzi, mostanra kinőtte ezt a szoba-konyhát, fantáziája és bútorai nagyobb teret kívánnak. Már keresi azt a lakást, ahol új otthonra lelhet, és ismét felrúghatja a konvenciókat.

Szöveg: Lenkei Csilla
Fotó: Glázer Attila
Forrás: SzépLak