Jogi esetek: a játszóháztól a végrendeletig

Amennyiben jogi problémáid vannak, e-mailben fordulhatsz ügyvédeinkhez tájékoztatásért, tanácsért. A kérdéseidre rövid időn belül válaszolunk, és az érdekes kérdéseket a válaszokkal együtt a Női lapozó oldalain is megjelentetjük. Itt teheted fel a jogásznak kérdésedet.

12 éve tulajdonos vagyok egy zuglói társasházban. A ház által megválasztott közös képviselők és a gondnok nem hajlandóak az általuk vállalt feladatokat maradéktalanul ellátni, amit azzal indokolnak, hogy nincs a háznak pénze.

A ház lakói közül többen egymillió forintos tartozást halmoztak fel - ők azzal érvelnek, nem fizetnek, mert a közös képviselők semmit nem csinálnak. A takarítás elhanyagolt, a lift állapota megoldatlan.

Két csoport alakult ki, akik egymásra mutogatnak, közöttük vagyunk, akik fizetünk, és napról napra érzékeljük a ház ellehetetlenedését. Mit tehetünk ebben az ügyben, hová fordulhatunk segítségért mint lakástulajdonosok?

A társasházi törvény szerint a társasház közgyűlését szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-ig meg kell tartani. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak által megbízott személy a közgyűlést összehívhatja.

A közgyűlés a határozatával vagy a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazása alapján a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a közös költséghez való hozzájárulás befizetésével legalább féléves hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. A határozatot, illetőleg rendelkezést a hátralékos tulajdonostárs részére a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével kézbesíteni kell. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése féléves hátralékonként megismételhető. A közgyűlés határozata, illetőleg a közös képviselő (az intézőbizottság elnökének) rendelkezése az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okirat. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni.Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

* * *

Autónkat értékesítés céljából egy márkakereskedésbe vittük, ahol napi díjért vagy eladás esetén jutalékért átvették, hogy értékesítsék. Mivel várakozásunk ellenére mindeddig nem sikerült eladniuk - megítélésük szerint a megjelölt ár reális -, ezért úgy döntöttünk, hogy egy nagyobb városba visszük értékesítésre.

Kifizettük a napok száma alapján az autó ottlétének díját, majd vártuk az autót. A márkakereskedés két dolgozója kifelé jövet egy hosszú, mély "szántással" felvéste az addig sérülésmentes autónk egyik oldalát. Bár vállalták, hogy igyekeznek "helyrepofozni" a sérülést, azonban ezzel kapcsolatban az alábbi dolgot vetíteném elő: az eddig sértetlen autónk ezzel a kis malőrrel több száz ezer forintot veszített értékéből, függetlenül attól, hogy ideiglenesen eltüntették a hibát.

Mi a teendőnk, kihez lehet ilyen esetben fordulni, amennyiben az autókereskedés nem váltja be az autónkat? Illetve, ha kiküszöbölik ideiglenesen a hibát, ami 1-2 hét múlva elkezdhet kopni, peregni, mit csinálhatok?

Álláspontom szerint az autó sérülései miatt egyrészt annak megjavítását, illetve a javítási költség ellenértékét, valamint a sérülés miatt értékcsökkenést követelhet. Ennek érdekében próbáljon a márkakereskedéssel megállapodást kötni, amennyiben ez nem sikerül, úgy csak a bírói utat tudom javasolni. Ebben az esteben a kár mértékének megítélésére a bíróság szakértőt fog igénybe venni.

Az autót elhozhatja a márkakereskedésből akkor is, ha az összegben nem tudtak megállapodni, ebben az esetben azonban közösen rögzítsék írásban, tanúkkal és fényképeket mellékelve a sérüléseket, illetve azt, hogy a kereskedés elismeri a felelősségét a bekövetkezett balesetért. Nem tekinthető felesleges óvatosságnak az sem, ha a fentiek rögzítéséhez ügyvéd segítségét kérik. Ennek alapján kerülhet sor az összegszerűség tekintetében további egyezkedésre vagy ennek hiányában bírósági eljárásra.

* * *

Férjem japán, én magyar állampolgár vagyok. Egy évvel ezelőtt házasodtunk össze, Japánban. Házasságunkat a tokiói magyar nagykövetség segítségével honosítottuk. Kapcsolatunk sajnos annyira megromlott, hogy válásra kerül sor. Férjem jelenleg Japánban él, én Magyarországon.

Nem tudom, pontosan milyen törvények vonatkoznak helyzetemre. Hol lehet beadni a válókeresetet, adódhat-e valamilyen bonyodalom abból, hogy nem itthon kötöttünk házasságot?

Mivel nem tudtunk közös megállapodásra jutni, abban is tanácsukat kérném, hogy hogyan igényelhetem a gyerektartást, illetve, hogy fogom azt megkapni Japánból. Igaz, nem közös megegyezéssel válunk el, az kiderült, hogy a férjem nem kívánja nevelni a gyereket, tehát ő nálam marad.

Álláspontom szerint nincs jogi akadálya annak, hogy a házasság felbontását a magyar bíróságon kérje. (Utolsó közös lakóhelyük szerinti bíróság elott, vagy ha ilyen nem volt, a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál.) A gyermektartást ebben az esetben a magyar szabályok szerint igényelheti, és behajtásra az ún. New York-i Egyezmény szabályait kell alkalmazni.