Jogi esetek: a játszóháztól a végrendeletig

Ha az adásvételi szerződésben nincs kikötve, hogy az eladó szeretné learatni a tavaly elvetett terményét, abban az esetben is őt illeti meg, vagy már a ház és telek új tulajdonosát?

Március elején vettem a házamat egy hektár földdel, ami be volt vetve búzával. Az eladóval szóban úgy egyeztünk meg, hogy az enyém lehet a termény, most meg követelni szeretné. Ha bejön a területemre a volt tulajdonos engedély nélkül és learatja a gabonát, akkor az magánlaksértés? A szerződésben úgy áll: március 10-től én viselem a ház terheit és húzom hasznait. Az nem azt jelenti, hogy az enyém a termény?

Amennyiben házas ingatlanról van szó, és ezt a kérdést a szerződésben külön nem rendezték, valóban Önt illeti meg az ingatlan haszna, azaz a termés a birtokbavétel időpontjától.

* * *

Kötelessége-e a munkáltatónak nyári szabadságra engednie a munkavállalót a nyári időszakban, abban az időintervallumban, amit a munkavállalót az éves szabadságtervben már februárban előterjesztett? A helyzet szerint a munkavállaló csak most kaphat 2 hét szabadságot (júniusban), július-augusztusban már nem, mert nincs aki helyettesítse, majd pedig főszezon miatt, mely október-novemberig tart. Patthelyzet áll fenn. Amennyiben nem engedélyezi a vállalat a nyári szabadságát, akkor jogos-e, hogy a munkavállaló májustól decemberig szinte szabadság nélkül köteles dolgozni, máskülönben felmond neki a vállalat?

A munka törvénykönyve rendelkezése szerint a szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.

Tehát az alapszabadság - húsz munkanap, amely a munkavállaló életkorától függően emelkedik - egynegyedét, tehát legalább 5 napot a munkavállaló kérése szerinti időpontban kell kiadni. Az e feletti rész tekintetében a munkáltató dönthet a szabadság kiadásáról.

* * *

Szeretném megtudni, mi a különbség a foglaló és az előleg között? Végrendeletet csak ügyvéd készíthet, vagy saját kezűleg írt, tanúkkal aláíratott végrendeletet is hivatalosnak tekintenek?

Ezt azért kérdezem, mert elvált vagyok, és szeretném azt biztosítani, hogy a tulajdonomat képező értékek halálom után a gyermekeimé legyenek, és a férjem ne gyakorolhasson rajta felügyeletet. Megoldható az a dolog, hogy a gyámságom alatt lévő kiskorú gyermekeim gyámságát halálom esetén ne az apjuk, azaz az elvált férjem gyakorolja? Szeretném, ha ilyen esetben a gyámságot a még élő szüleim, azaz a nagyszülők gyakorolnák.

A foglaló és az előleg közötti különbség részletes kifejtést igényelne. Most azonban csak néhány fő jellemzőt emelnék ki. A foglaló szerződéses biztosítéknak minősül, az előlegnek ilyen szerepe nincsen. Éppen ezért a foglaló a szerződés teljesítését biztosítja, így a szerződés meghiúsulása esetén az ezért felelős fél az adott foglalót elveszti, illetve a kapott foglalót kétszeresen köteles visszaadni. Ha a meghiúsulásért egyik fél sem felelős, a foglaló visszajár. A szerződés teljesítése esetén azonban a vételárba be kell számítani.

Az előlegnek biztosíték funkciója nincs. A szerződés vételárának a részlete. A vételárba be kell számítani, ha pedig a teljesítés elmarad, akkor vissza kell fizetni.

Végrendeletet ügyvéd nélkül is lehet készíteni. Akkor érvényes alaki szempontból, ha végig a végrendelkező írja saját kézírással és alá is írja a keltezés pontos megjelölésével. Ha géppel írta, akkor tanúk is szükségesek. Mind a tanú, mind a végrendelkező minden lapot külön-külön köteles aláírni. Az érvényességnek tartalmi követelményei is vannak, ezért jelen esetben ügyvéd vagy közjegyző közreműködését javasolom. Annak nincs jogi akadálya, hogy a kiskorú gyermekei részére végrendeleti úton gyámot rendeljen.